21.02.2012
Az euróövezet pénzügyminiszterei a február 20-i ülésükön megállapodtak a Görögországot segítő második pénzügyi csomagról. Az új program a magánszektorbeli és a közszférabeli hitelezők jelentős további tehervállalásából és a korábbinál is szigorúbb felügyeletből áll. Az új vállalások várhatóan biztosítják, hogy a görög államadóság GDP-hez viszonyított aránya 2020-ra 120,5%-ra csökkenjen. A megállapodás értelmében a közszférabeli hitelezők a program keretében 2014-ig 130 milliárd eurós finanszírozást nyújtanak Görögországnak – amennyiben minden feltétel folyamatosan teljesül.
Az eurócsoport egyetértett abban, hogy Görögország legfontosabb feladata az elfogadott program megfelelő végrehajtása, hiszen az fenntartható alapra helyezi majd a görög államháztartást és gazdaságot, és ezzel nemcsak Görögország, hanem az egész euróövezet pénzügyi stabilitását szavatolja. Az Európai Bizottság meg fogja erősíteni a Görögországgal foglalkozó bizottsági munkacsoport athéni jelenlétét, hogy ezzel is növelje az ország adminisztratív kapacitásait, és technikai segítséget nyújtson. Emellett az eurózóna tagállamai is készen állnak arra, hogy szakértelmükkel segítsék a görög kormányt.
Az ún. trojka (azaz az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) értékeli majd, hogy Görögország hogyan hajtja végre a programot. Ezt a munkát fogják segíteni a Bizottság szakértői a görög kormánnyal szorosan együttműködve.
Görögország vállalta, hogy a következő két hónapban egy új rendelkezéssel egészíti ki nemzeti jogszabályait, amely biztosítja, hogy az adósságszolgálat prioritást élvezzen. Ez a rendelkezés a későbbiekben a görög alkotmányba is bekerül majd.
Emellett Görögország úgy döntött, hogy létrehoz egy mechanizmust az adósságszolgálat céljait szolgáló források jobb nyomon követésére és felügyeletére. A mechanizmus működésének lényege, hogy a következő negyedévben esedékes adósságszolgálatnak megfelelő összeget közvetlenül átutalják Görögország kifizetőjének egy elkülönített számlájára.
A közszférabeli hitelezők szerepvállalása
Először is valamennyi tagállam hozzájárult ahhoz, hogy a Görögországnak nyújtott kétoldalú kölcsönök kamatlábait visszamenőleg tovább csökkentsék, ami a teljes törlesztési időszakra vonatkozóan 150 bázispontos kamatfelárat eredményez majd. Ezzel 2020-ra 2,8%-kal csökken a GDP-arányos görög államadósság, a görög állam finanszírozási igénye pedig 1,4 milliárd euróval.
Ezenkívül a hitelező tagállamok a magasabb finanszírozási költségeikért cserébe nem kapnak majd további kompenzációt.
„A magasabb finanszírozási költségekért nem jár további kompenzáció a hitelezőknek. Mivel azonban az eurórendszer (azaz az Európai Központi Bank és a tagállami jegybankok) közpolitikai okokból vásárolta meg a tulajdonában lévő görög államkötvényeket, ezért azokat nem érintik a kötvénycsere következtében felmerülő veszteségek. Így e kötvények profitot termelnek majd az eurórendszer számára, és végső soron bevételt jelentenek a kormányoknak” – mondta a luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport ülését vezető Jean-Claude Juncker.
Másodszor: azon tagállamok kormányai, amelyek központi bankjainak befektetési portfólióiban görög államkötvények is vannak, vállalják, hogy átutalják Görögországnak az e központi bankok által 2020-ig szerzett mindazon jövedelmet, amelyek ezekből az államkötvényekből származnak.
Ezek az összegek 2020-ig várhatóan 1,8 százalékponttal csökkentik a görög államadósságot, és a programidőszakban hozzávetőleg 1,8 milliárd euróval mérséklik a finanszírozási igényt.
„Amennyiben Görögország végrehajtja a program megindítása előtt megteendő intézkedéseket, az euróövezet tagállamai az említettek szerint készek a Nemzetközi Valutaalappal közösen további programfinanszírozást nyújtani, amelynek összege 2014-ig elérheti a 130 milliárd eurót” – összegzett Jean-Claude Juncker.
A magánszektor bevonása
A görög hatóságok közös nevezőre jutottak a magánszektorbeli hitelezőkkel a görög államadósság átstrukturálásában vállalt magánszektorbeli részvétel általános feltételeiről. A megállapodás 53,5%-os névértékcsökkentést jelentő hitelezői veszteségről szól, azaz ennyivel kevesebb lesz a magánhitelezőknek visszafizetendő adósság.
Görögország a napokban hivatalosan elindítja a kötvénycserét, aminek keretében a kötvénytulajdonosok új kötvényeket kapnak: 2014-ig 2%-os, 2015 és 2020 között 3%-os, azt követően pedig 4.3%-os kamattal.
„Nagyon magas részvételi arányra számítunk, hiszen kiegyensúlyozott megállapodás született a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezette hitelezői csoporttal, és a csomag képes megteremteni a görög államadósság fenntarthatóságát” – jelentette ki az eurócsoport elnöke.
A következő lépések
A tagállamoknak el kell indítaniuk a nemzeti eljárásokat annak lehetővé tételére, hogy megkezdődhessen a szükséges finanszírozás az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF).
Az eurócsoport legközelebb március elején ül össze. A pénzügyminiszterek ekkor értékelni fogják, hogyan hajtotta végre a görög kormány a program megindítása előtt megteendő intézkedéseket, mérlegelik, hogy milyen lépésekre van még szükség, és végül elindítják a második görög pénzügyi programot.
Az Európai Tanács pedig március 1–2-én újból vizsgálja majd az EFSF és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) együttes hitelezési kapacitásának kérdését.
További információk:
Internetes adás a sajtótájékoztatóról
Az eurócsoport nyilatkozata (PDF, angol)