Az EU Tanácsának feladatai

1. Az uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása

A Tanács az EU egyik fő döntéshozó szerve.

A legtöbb esetben az „együttdöntésként” is ismert rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Parlamenttel közösen vitatja meg és fogadja el a jogalkotási aktusokat. Az együttdöntést azokon a szakpolitikai területeken alkalmazzák, ahol az EU kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik. A Tanács ilyenkor az Európai Bizottság által benyújtott javaslatok alapján alkot jogszabályt.

2. A tagállami szakpolitikák koordinálása

A Tanács feladata a tagállami szakpolitikák koordinálása egyes meghatározott területeken, úgymint:

  • gazdaság- és költségvetési politika: A Tanács az uniós gazdasági kormányzás megerősítése érdekében koordinálja a tagállamok gazdaság- és költségvetési politikáit, figyelemmel kíséri költségvetési politikáikat és erősíti az EU költségvetési keretrendszerét, továbbá az euróval kapcsolatos jogi és gyakorlati kérdésekkel, a pénzügyi piacokkal és a tőkemozgásokkal is foglalkozik
  • oktatás, kultúra, ifjúság és sport: A Tanács uniós szintű szakpolitikai keretrendszereket és munkaterveket fogad el ezeken a területeken, amelyekben megjelöli, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak elsődlegesen mely kérdésekben kell együttműködnie
  • foglalkoztatáspolitika:  A Tanács az uniós foglalkoztatási helyzetről szóló európai tanácsi következtetésekre támaszkodva minden évben iránymutatásokat és ajánlásokat készít a tagállamoknak

3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása

A Tanács az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját. Ide tartoznak az uniós fejlesztési és humanitárius támogatások, valamint a védelem és a kereskedelem területe is. A Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt biztosítja az EU külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát. 

4. Nemzetközi megállapodások megkötése

A Tanács ad megbízást a Bizottságnak arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson az EU, valamint nem uniós országok vagy nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokról. A tárgyalások lezárultával a Tanács határoz – a Bizottság javaslata alapján – a megállapodások aláírásáról és megkötéséről. A Tanács fogadja el továbbá a megállapodások megkötéséről szóló végleges határozatot, miután az Európai Parlament az egyetértését adta (ez az együttdöntés hatálya alá tartozó területeken szükséges), és valamennyi uniós tagállam megerősítette a megállapodást.

Ezek a megállapodások lehetnek átfogó jellegűek, így például a kereskedelemre, az együttműködésre és a fejlesztésre vonatkozóak, de olyan konkrét területekre is irányulhatnak, mint a textilipar, a halászat, a vámügyek, a közlekedés, a tudomány és a technológia stb. 

5. Az Unió költségvetésének elfogadása

A Tanács az Európai Parlamenttel együtt fogadja el az EU költségvetését.

A költségvetési időszak egy naptári évet ölel fel. A költségvetést általában decemberben fogadják el, és az a következő év január 1-jén lép hatályba.