Mezőgazdasági és Halászati Tanács (AGRIPECHE Tanács)

Az EU Tanácsa

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács az élelmiszertermeléshez, a vidékfejlesztéshez és a halászati gazdálkodáshoz kötődő számos területen fogad el jogszabályokat.

Hogyan működik a Mezőgazdasági és Halászati Tanács?

Az AGRIPECHE Tanács az EU tagállamok minisztereiből áll. Az egyes tagállamokat legtöbbször egyetlen miniszter képviseli, aki mindkét ágazatért felelős, ám vannak olyan tagállamok is, amelyek két minisztert delegálnak, egyet a mezőgazdaság, egy másikat pedig a halászati ágazat képviseletében.

Az üléseken részt vesz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési európai biztos vagy a tengerügyi és halászati európai biztos is.

Havonta rendszerint egy ülésre kerül sor.

Mezőgazdasági és halászati politika

A Tanács – az esetek többségében az Európai Parlamenttel közösen – jogszabályokat fogad el az élelmiszertermeléshez, a vidékfejlesztéshez és a halászati gazdálkodáshoz kapcsolódó területeken.

A mezőgazdasági politika felöleli a közös agrárpolitikát (KAP), továbbá a mezőgazdasági belső piacra, az erdőgazdálkodásra, az ökológiai termelésre, a termelés minőségére, valamint az élelmiszerek és az állati takarmányok biztonságára vonatkozó szabályokat. A KAP keretében hozott intézkedések célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, valamint annak biztosítása, hogy az ellátás folyamatos és a fogyasztók számára elfogadható árú legyen.

A Tanács a halászati politika területén is fogad el jogszabályokat, így például olyanokat, amelyek meghatározzák az egyes fajok tekintetében az évenkénti teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat, valamint a halászati lehetőségek elosztását. Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a halászatot hogyan lehet környezeti szempontból fenntarthatóbbá, gazdasági szempontból pedig jövedelmezőbbé tenni úgy, hogy közben kezelni lehessen többek között a túlhalászás és a túlzott flottakapacitás kérdését.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács prioritásai az észt elnökség idejére

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság terén az észt elnökség számára a legfőbb kérdést a közös agrárpolitika (KAP) jövője jelenti. Az elnökség – elsősorban a salátarendelet keretében – hangsúlyozni fogja a KAP egyszerűsítésének szükségességét.

Az elnökség céljai továbbá a következők:

  • az uniós mezőgazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása
  • a termelők pozíciójának megerősítése az élelmiszer-ellátási láncban
  • az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem előmozdítása
  • a vészhelyzeti terv kidolgozása során követendő prioritások a növényegészségügy terén

Az elnökség különös figyelmet fog továbbá szentelni a mezőgazdasági talajok fenntartható használatára. Októberben Tallinnban megrendezésre kerül majd a „Talajok a fenntartható élelmiszer-termelés és ökoszisztéma-szolgáltatások számára” elnevezésű magas szintű konferencia.

Az észt elnökség nyitott kereskedelempolitikára és kereskedelmi megállapodásokra törekszik, továbbá elő fogja készíteni és jóvá fogja hagyatni az EU által a nemzetközi szervezetekben képviselendő álláspontokat.

Az elnökség elő fogja továbbá mozdítani az arról folytatandó megbeszéléseket, hogy hogyan lehet bevezetni a hatékony védekezési intézkedéseket szolgáló digitális megoldásokat. Az Európai Bizottsággal együttműködésben megrendezésre kerül majd egy konferencia, amelynek célja a hatósági ellenőrzések integrált információkezelési rendszerének megvitatása lesz.

Halászat

A halászat tekintetében az észt elnökség számára a legfontosabb prioritást a kvótarendeletek fogják jelenteni, mivel azokat 2018-ig el kell fogadni.

Az elnökség a következőket kívánja elfogadni:

  • a Balti-tengerre vonatkozó halászati lehetőségek
  • a Fekete-tengerre vonatkozó halászati lehetőségek
  • az uniós vizeken és azokon túl alkalmazandó halászati lehetőségek

A közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozam 2020-ra történő elérése.

Az elnökség más területeken – így például a gazdálkodási tervek terén – is eredményeket kíván elérni, és lehetőség szerint törekedni fog általános megközelítés elfogadására. Arra fog törekedni, hogy újrainduljanak a balti-tengeri lazacállományra vonatkozó többéves gazdálkodási tervről szóló megbeszélések.

Az elnöksége idején elő kívánja mozdítani az Északi-tengerre vonatkozó gazdálkodási tervvel és a technikai intézkedésekről szóló keretrendelettel, valamint esetleg a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló javaslattal kapcsolatos munkát.

Az észt elnökség tervezi továbbá azt is, hogy megbeszéléseket kezd az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) jövőjéről, és ennek érdekében konferenciát kíván szervezni az Európai Bizottsággal.