A „Külügyek Tanácsa” tanácsi formáció

Az EU Tanácsa

A Külügyek Tanácsa felel az Európai Unió külső tevékenységéért, amely számos területen átível: ide tartozik a külpolitika, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás is.

Hogyan működik a Külügyek Tanácsa?

A Külügyek Tanácsát az EU tagállamok mindegyikének külügyminiszterei alkotják. A napirend függvényében a Tanács ülésein mellettük részt vesznek:

  • a védelmi miniszterek (közös biztonság- és védelempolitika)
  • a fejlesztési miniszterek (fejlesztési együttműködés)
  • a kereskedelmi miniszterek (közös kereskedelempolitika).

A Külügyek Tanácsának ülésein az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl. Ezt a tisztet jelenleg Federica Mogherini tölti be. A főképviselő munkáját az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.

Amikor viszont a Külügyek Tanácsa a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos ügyeket tárgyal, akkor az ülést az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét betöltő EU-tagállam képviselője vezeti.

A Külügyek Tanácsa havonta egyszer ülésezik.

Az EU külpolitikája

A Tanács fő feladata, hogy az Európai Bizottsággal közösen és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének segítségével biztosítsa az EU külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát.

Az Európai Tanács által kidolgozott iránymutatások alapján a Külügyek Tanácsa határozza meg és hajtja végre az EU kül- és biztonságpolitikáját. Az EU mindenütt a béke és a biztonság megteremtésére és védelmére törekszik. E célkitűzésének megvalósítása érdekében a Tanács uniós polgári és katonai válságkezelési műveleteket indíthat. Elfogadhat továbbá az EU kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásához szükséges intézkedéseket, így adott esetben szankciókat is.

Mivel az EU közös kereskedelempolitikája az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, a Tanács fogadja el – az Európai Parlamenttel közösen – az annak végrehajtására szolgáló intézkedéseket. Ezek az intézkedések érinthetik a kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, a szellemi tulajdonjogokat, valamint a közvetlen külföldi befektetéseket. Vámtarifák módosítását, valamint vám- és kereskedelmi rendelkezéseket és védintézkedéseket is tartalmazó kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és ő végzi az ezekből adódó feladatok ellátását is. A Tanács mindemellett központi szerepet játszik a kereskedelempolitikában, mivel ez az intézmény bízza meg a Bizottságot a tárgyalások megkezdésével, és tárgyalási irányelveket ad ki a számára.

A Külügyek Tanácsának prioritásai a máltai elnökség idején

A Tanács különös figyelmet fog fordítani az európai szomszédságpolitika, az EU és Törökország közötti kapcsolatok, az EU és Afrika közötti stratégiai partnerség, valamint a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtási politika továbbfejlesztésére és megszilárdítására. A tevékenységek középpontjában a földközi-tengeri térség fog állni az elnökség egésze során.

2017 februárjában az elnökség Máltán fog helyet adni egy ülésnek, melyen értékeli majd a migrációval foglalkozó 2015. évi vallettai csúcstalálkozón elindított vallettai közös cselekvési terv végrehajtását, valamint lehetőséget biztosít további intézkedések tervezésére.

A Tanács törekedni fog a harmadik országokkal kialakított új partnerségi keret végrehajtására, és annak biztosítására, hogy folytatódjon az EU–Törökország nyilatkozatban foglaltak végrehajtása.

Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a tágabb értelemben vett Közel-Keleten fennálló jelentős biztonsági kihívásokra. A fő feladatok között szerepel a béke biztosítása Líbiában és Szíriában, a közel-keleti békefolyamatban beállt patthelyzet feloldására irányuló erőfeszítések támogatása, valamint az Arab Államok Ligájával fennálló kapcsolatok elmélyítése.

A fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás területén a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendnek az uniós szakpolitikákon átívelő végrehajtása és a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzus kialakításával kapcsolatos munka jelenti a kiemelt feladatokat.

A nemzetközi kereskedelem az egyik legfontosabb szakpolitikai terület lesz a máltai elnökség során, amely tovább fog dolgozni a WTO 2017. decemberi miniszteri konferenciáján képviselendő uniós álláspont meghatározásán és azon, hogy a Tanács továbbra is támogassa a szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TiSA) és a környezeti termékekről szóló megállapodást (EGA). A máltai elnökség reméli továbbá, hogy sikerül előrelépést tenni a Japánnal folyamatban lévő tárgyalásokon, és figyelemmel fogja kísérni a Tunéziával, Mexikóval, valamint a Mercosur és az ASEAN országaival folytatott tárgyalások alakulását. Célja az is, hogy jelentős előrelépés történjen az EU–Kína beruházási megállapodás terén.

A máltai elnökség különös hangsúlyt fog helyezni a piacvédelmi eszközök reformjára, beleértve azok modernizálását is, valamint a változó WTO-környezetet tükröző új dömpingellenes módszer kidolgozására.