A „Külügyek Tanácsa” tanácsi formáció

Az EU Tanácsa

A Külügyek Tanácsa felel az Európai Unió külső tevékenységéért, amely számos területen átível: ide tartozik a külpolitika, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás is.

Hogyan működik a Külügyek Tanácsa?

A Külügyek Tanácsát az EU tagállamok külügyminiszterei alkotják. A napirend függvényében a Tanács ülésein mellettük részt vesznek:

  • a védelmi miniszterek (közös biztonság- és védelempolitika)
  • a fejlesztési miniszterek (fejlesztési együttműködés)
  • a kereskedelmi miniszterek (közös kereskedelempolitika).

A Külügyek Tanácsának ülésein az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl. Ezt a tisztet jelenleg Federica Mogherini tölti be. A főképviselő munkáját az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.

Amikor viszont a Külügyek Tanácsa a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos ügyeket tárgyal, akkor az ülést az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét betöltő EU-tagállam képviselője vezeti.

A Külügyek Tanácsa havonta egyszer ülésezik.

Az EU külpolitikája

A Tanács fő feladata, hogy az Európai Bizottsággal közösen és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének segítségével biztosítsa az EU külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát.

Az Európai Tanács által kidolgozott iránymutatások alapján a Külügyek Tanácsa határozza meg és hajtja végre az EU kül- és biztonságpolitikáját. Az EU mindenütt a béke és a biztonság megteremtésére és védelmére törekszik. E célkitűzésének megvalósítása érdekében a Tanács uniós polgári és katonai válságkezelési műveleteket indíthat. Elfogadhat továbbá az EU kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásához szükséges intézkedéseket, így adott esetben szankciókat is.

Mivel az EU közös kereskedelempolitikája az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, a Tanács fogadja el – az Európai Parlamenttel közösen – az annak végrehajtására szolgáló intézkedéseket. Ezek az intézkedések érinthetik a kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, a szellemi tulajdonjogokat, valamint a közvetlen külföldi befektetéseket. Vámtarifák módosítását, valamint vám- és kereskedelmi rendelkezéseket és védintézkedéseket is tartalmazó kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és ő végzi az ezekből adódó feladatok ellátását is. A Tanács mindemellett központi szerepet játszik a kereskedelempolitikában, mivel ez az intézmény bízza meg a Bizottságot a tárgyalások megkezdésével, és tárgyalási irányelveket ad ki a számára.

Az észt elnökség prioritásai

Az elnökség folytatni fogja az európai szomszédságpolitika célkitűzéseinek megvalósítását.

Különösen arra fog törekedni, hogy erősítse a kapcsolatokat a keleti partnerség hat partnerországával. A keleti partnerség következő csúcstalálkozójára az észt elnökség során, 2017. november 24-én fog sor kerülni.

Ami az EU déli szomszédságát illeti, fokozódni fog az együttműködés a gazdaság és a biztonság területén.

Továbbra is fontosak maradnak a szoros transzatlanti kapcsolatok. A Tanács arra is törekedni fog, hogy folytatódjon a párbeszéd az Egyesült Államokkal és Kanadával a közös érdekű kérdésekről, többek között a terrorizmus elleni küzdelemről, a kiberfenyegetésekről és a kereskedelemről.

Az elnökség emellett stratégiai együttműködést fog előmozdítani az afrikai országokkal a társadalmi-gazdasági kihívások leküzdése érdekében. A biztonságnak az afrikai kontinensen való javítása kiemelt feladat, csakúgy mint a migrációügyi kérdésekkel kapcsolatos együttműködés.

Az elnökség tovább fogja erősíteni az afrikai, a latin-amerikai és a karibi országokkal fennálló partnerségeket azon csúcstalálkozók révén, amelyekre 2017 végéig kerül majd sor.

Az elnökség számára szintén kiemelt prioritást jelent a Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés folytatása, különösen a migráció, a biztonság, az energetika és a gazdaság területén.

Biztonság és védelem

Az elnökség törekedni fog arra, hogy megerősítse az EU közös biztonság- és védelempolitikájának három pillérét, melyek a következők:

  • a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó uniós globális stratégia biztonsági és védelmi elemeinek végrehajtása
  • az EU–NATO együttműködés
  • a Bizottság európai védelmi cselekvési tervének végrehajtása

Az elnökség figyelmet fog fordítani továbbá a tagállamok katonai képességeinek fokozására is. Ezenkívül részt fog venni az állandó strukturált együttműködésről (PESCO), a koordinált éves védelmi szemléről (CARD) és az európai védelmi cselekvési tervről folytatott megbeszélésekben.

Fejlesztés

Az észt elnökség elő fogja mozdítani a digitális technológiáknak a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása terén való felhasználását.

Figyelmet fog fordítani továbbá a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés közötti koordináció javítására, különösen a menekültügyi válság összefüggésében.

Külön figyelem fogja övezni a humanitárius válságok és a természeti katasztrófák miatti, hosszú ideig tartó kényszerű lakóhelyelhagyás kérdését.