A Tanács bel- és igazságügyi formációja (IB Tanács)

Az EU Tanácsa

A Bel- és Igazságügyi Tanács a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az egész Unióra kiterjedő térség kiépítésének érdekében együttműködést és közös szakpolitikákat alakít ki számos, határokon átnyúló ügy kezelésére.

Hogyan működik a Bel- és Igazságügyi Tanács?

A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanácsot az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotják. Az igazságügyi miniszterek általában a polgári és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkoznak, míg a belügyminiszterek többek között a migrációval, a határigazgatással és a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos kérdésekért felelősek. Mindazonáltal a feladatok miniszterek közötti felosztása nem egységes az uniós tagállamok körében. Az IB Tanács felelősségi körébe tartozik még a polgári védelem területe is.

Az IB Tanács általában háromhavonta ülésezik.

Az EU-szerződéseknek megfelelően Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt teljes mértékben egyes igazság- és belügyi intézkedések végrehajtásában, illetve részvételüket bizonyos feltételekhez kötik.

A schengeni vívmányokkal kapcsolatos kérdéseket vegyes bizottság keretében tárgyalják. Ez a bizottság az uniós tagállamok és a Schengeni Megállapodásban részes 4 nem uniós ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) képviselőiből áll. Jogalkotási intézkedések esetében a vegyes bizottságban lefolytatott megbeszéléseket követően az elfogadásra az IB Tanácsban kerül sor, azzal az eltéréssel, hogy az Egyesült Királyság és Írország nem szavaz.

Bel- és igazságügyi politika

A Tanács – a legtöbb esetben az Európai Parlamenttel közösen – olyan jogszabályokat fogad el, amelyek arra hivatottak, hogy szavatolják az alapvető jogokat, biztosítsák a személyek szabad mozgását az egész Unióban, és magas szintű védelmet nyújtsanak a polgároknak. Felel a menekültügyi és bevándorlási politika alakításáért, a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésért, a polgári védelemért, valamint a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemért. A határok nélküli schengeni térséggel kapcsolatos kérdések is hozzá tartoznak.

Feladata továbbá, hogy megkönnyítse és fokozza a tagállamok által a belső biztonság terén kifejtett tevékenységek koordinációját. Ennek érdekében a Tanács a külső határok védelmének kérdésével is foglalkozik, valamint a rendőrségi és vámügyi együttműködés erősítésére is törekszik.

Az észt elnökség prioritásai

Igazságügy

Az elnökség folytatni kívánja azokat a tárgyalásokat, amelyek az Uniónak az emberi jogok európai egyezményéhez és a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményhez való csatlakozására irányulnak.

Emellett feladatának tekinti, hogy az uniós tagállamok üzleti környezetének javítása érdekében továbbvigye a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályok részleges harmonizálására irányuló munkát. Az észt elnökség célja az is, hogy sikerüljön naprakésszé tenni a családokkal és gyermekekkel kapcsolatos, határokon átnyúló eljárásokra vonatkozó szabályokat.

A terrorizmus elleni küzdelem területén az elnökség arra törekszik, hogy megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatról. Emellett folytatja majd a biztosítási intézkedést és elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos tárgyalásokat is.

Belügyek

Az észt elnökség alatt a Bel- és Igazságügyi Tanács elsősorban a következő kérdésekkel foglalkozik majd: legális migráció, irreguláris migráció, a külső határok ellenőrzése, együttműködés a nem uniós országokkal.

Ezzel összefüggésben felül fogja vizsgálni az uniós kékkártyáról szóló irányelvet, mégpedig azzal a céllal, hogy megkönnyítse a magasan képzett munkavállalók Unióba való belépését és Unión belüli mobilitását.

Ezenfelül a harmadik országokkal közösen azon fog fáradozni, hogy megoldást találjon az irreguláris migráció kiváltó okaira, és javítsa a visszaküldési arányt. Az elnökség továbbviszi az európai menekültügyi rendszernek és az EU közös vízumpolitikájának a megreformálására irányuló munkát is.

2017 második felében a Bel- és Igazságügyi Tanács igyekszik majd lezárni az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozására irányuló politikai szintű munkát. Mindezen túl célja, hogy megállapodjon az Európai Parlamenttel a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó új szabályokról.