Tovább
Feliratkozás hírlevélre

Röviden

Jogalkotó: a gyakorlatban a Tanács a kizárólagos jogalkotó. Az Európa Parlament szerepe ezekben az eljárásokban a konzultációra, illetve a javaslattal való egyetértés megadására vagy elutasítására korlátozódik.

A jogalkotási kezdeményezés joga: Európai Bizottság

Az eljárások típusai:

  • Egyetértés: a Parlament abszolút többségi szavazással elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja a jogalkotási javaslatot.
  • Konzultáció: a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, illetve javasolhatja annak módosítását.

Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikkének (2) bekezdése.

Szabályok: A szerződések nem tartalmazzák a különleges jogalkotási eljárások pontos leírását. A szabályokat ezért eseti módon, a szerződések érintett cikkei alapján határozzák meg.

Részletes ismertetés

1. Egyetértés

Az egyetértési eljárás keretében a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően fogadhat el jogalkotási javaslatokat. A Parlament tehát abszolút többségi szavazással elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja a jogalkotási javaslatot. A Tanács nem bírálhatja felül a Parlament véleményét.

Az egyetértést jogalkotási eljárásként alkalmazzák a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló új jogszabályok elfogadása során, továbbá ez az eljárás vétójogot biztosít a Parlamentnek abban az esetben, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkének megfelelően a másodlagos általános jogalap (az ún. rugalmassági záradék) alkalmazására kerül sor.

A Parlament egyetértésére nem jogalkotási eljárásként az alábbi esetekben is szükség van:

  • amikor a Tanács az EU által megtárgyalt bizonyos nemzetközi megállapodásokat fogad el;
  • az alapvető jogok súlyos megsértése esetén (az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke);
  • új uniós tagállamok csatlakozásához;
  • az Unióból való kilépéshez szükséges intézkedésekhez.

2. Konzultáció

A konzultációs eljárás keretében a Tanács azt követően fogadja el a jogalkotási javaslatot, hogy a Parlament arról véleményt nyilvánított.

Ebben az eljárásban a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, illetve javasolhatja annak módosítását. A Tanács jogilag nem köteles figyelembe venni a Parlament véleményét, de a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nem hozhat határozatot addig, amíg meg nem kapta a véleményt.

Az eljárás több területen alkalmazandó, például belső piaci mentességek és a versenyjog területén is .

A Parlamenttel folytatott konzultációra nem jogalkotási eljárásként a közös kül- és biztonságpolitika területére vonatkozó nemzetközi megállapodások elfogadásakor is szükség van.