Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsa

A soros elnökség intézménye

A Tanács elnöki tisztét félévente más tagállam tölti be. E féléves időszak során minden szinten a soros elnökség vezeti az üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát.

Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak. E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét.

A jelenlegi triót Hollandia, Szlovákia és Málta elnöksége alkotja.

Az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége: 2016. július 1. – december 31.

A szlovák elnökség prioritásai három egymással összefüggő elven alapulnak: kézzelfogható eredmények elérése, a széttagoltság megszüntetése és a polgárok középpontba állítása.

Az elkövetkező félévben az elnökség elsősorban a következő négy kulcsterülettel kíván foglalkozni: gazdaságilag erős Európa, korszerű egységes piac, fenntartható migrációs és menekültügyi politika, valamint Európa globális szerepvállalása.

Kövesse az elnökséget:

A Tanács soros elnökségei 2020-ig

Szlovákia: 2016. július–december
Málta: 2017. január–június
Észtország: 2017. július–december
Bulgária: 2018. január–június
Ausztria: 2018. július–december
Románia: 2019. január–június
Finnország: 2019. július–december
Horvátország: 2020. január–június
Németország: 2020. július–december

Az elnökség feladatai

Az elnökség felel a Tanács jogalkotási munkájának előmozdításáért. Biztosítania kell az Unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. Feladatai ellátása érdekében az elnökségnek a tisztességes, semleges közvetítő szerepét kell betöltenie.

Az elnökségnek két fő feladatköre van:

1. A Tanács és az előkészítő szervek üléseinek előkészítése és vezetése

A Külügyek Tanácsa üléseinek kivételével az elnökség vezeti a Tanács különböző formációinak és előkészítő szerveinek üléseit. Az előkészítő szervek között vannak állandó bizottságok, mint például az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper), illetve egészen szűk szakterületekkel foglalkozó munkacsoportok és bizottságok is.

Az elnökség gondoskodik a megbeszélések szabályszerű lefolytatásáról, valamint a Tanács eljárási szabályzatának és munkamódszereinek megfelelő alkalmazásáról.

Ezen kívül hivatalos és nem hivatalos találkozókat rendez Brüsszelben és a soros elnökséget betöltő országban.

2. A Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel fennálló kapcsolatokban

Az elnökség képviseli a Tanácsot a többi uniós intézménnyel, különösen a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás során. Ebben a vonatkozásban az a szerepe, hogy háromoldalú egyeztetések, nem hivatalos tárgyalások és egyeztetőbizottságok segítségével megállapodást alakítson ki a jogalkotási javaslatokról.

Az elnökség szoros együttműködésben dolgozik:

  • az Európai Tanács elnökével
  • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével

Az elnökség azon túl, hogy támogatja a fenti két hivatalt betöltő személy munkáját, bizonyos konkrét feladatokat is elláthat a főképviselő kérésére: képviselheti a Külügyek Tanácsát az Európai Parlamentben, vagy vezetheti a Külügyek Tanácsának ülését, amikor az a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos kérdéseket vitat meg.