Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Mivel foglalkozik az Európai Tanács?

Az Európai Tanács meghatározza az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait. Nem jogalkotási intézmény, tehát nem vitat meg és nem fogad el jogszabályokat. Az Európai Tanács az EU politikai menetrendjét határozza meg oly módon, hogy ülésein „következtetéseket” fogad el, amelyekben megjelöli a fontos témákat és a meghozandó intézkedéseket. 

Az Európai Tanács a közelmúltban egy „stratégiai menetrendet” fogadott el, amely azokat a kiemelt területeket tartalmazza, amelyekre az Uniónak hosszabb távon összpontosítania kell.

Hogyan működik az Európai Tanács?

Az intézmény tagjai

Az Európai Tanács tagjai a 28 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén részt vesz az Európai Tanács ülésein, amennyiben külügyi témák kerülnek napirendre.

Döntéshozatal

Az Európai Tanács a legtöbb határozatát konszenzussal hozza. Az EU-Szerződésekben meghatározott konkrét esetekben azonban egyhangúlag vagy minősített többséggel dönt.

Az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke nem vesz részt a szavazásban.

Az Európai Tanács ülései 

Az Európai Tanács félévenként legalább kétszer ülésezik. Az uniós csúcstalálkozónak is nevezett ülésekre Brüsszelben, a Justus Lipsius épületben kerül sor.

Az üléseket az Európai Tanács elnöke vezeti. Az elnök szükség esetén rendkívüli európai tanácsi üléseket is összehívhat.

Az Európai Parlament elnöke jelen van az egyes ülések kezdetén, és ismerteti a Parlament álláspontját. A megtárgyalandó témáktól függően további személyek – így például az Európai Központi Bank elnöke – is meghívást kaphatnak az ülésre.

Az Európai Tanács története

Az Európai Tanács 1974-ben jött létre, és az első időben informális fórumként szolgált az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői közötti tárgyalásokhoz.  Hamarosan azonban jelentősebb szerepre tett szert, és az EU céljainak és prioritásainak meghatározásáért felelős szerv lett.

Az 1992-es Maastrichti Szerződés hivatalos jogállást és szerepet ruházott az Európai Tanácsra, nevezetesen azt, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

2009-ben a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változások következtében az Európai Tanács a 7 uniós intézmény egyike lett.