Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Az elnök szerepe

Európai Tanács

Az Európai Tanács jelenlegi elnöke Donald Tusk. 2014. december 1-jén lépett hivatalba, elődjét, Herman Van Rompuy-t követve.

Az elnök szerepét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 15. cikke határozza meg. Az Európai Tanács elnökének feladatai közé tartozik:

  • elnököl az Európai Tanács ülésein és előmozdítja ezen intézmény munkáját
  • a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és a munka folyamatosságáról
  • segít az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésében
  • az Európai Tanács üléseit követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek

Az Európai Tanács elnöke az EU külső képviseletét is biztosítja:

  • az EU közös kül- és biztonságpolitikájával (KKBP) kapcsolatos kérdésekben, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett, aki hozzájárul a KKBP végrehajtásához, és egységének, konzisztenciájának és hatékonyságának biztosításához
  • nemzetközi csúcstalálkozókon, rendszerint az Európai Bizottság elnökével együtt

Az Európai Tanács elnöki funkciójának kialakulása

Az Európai Tanács elnöki posztja a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépését követően vált állandó és teljes munkaidőben ellátandó munkakörré.

2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és az Európai Tanács vezetői tisztsége nem volt hivatalos. A vezető szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője kapta.

Kinevezés

Az Európai Tanács elnökét az Európai Tanács választja meg minősített többséggel. Az elnök hivatali ideje két és fél évre szól, és egyszer megújítható.

Az elnök ezzel párhuzamosan semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be.

Személyzet 

Az Európai Tanácsot és elnökét az EU Tanácsának Főtitkársága segíti. 

Az elnök saját kabinettel rendelkezik. Beosztottai és irodája a Tanács Justus Lipsius épületében található Brüsszelben (Belgium).

Nemzetközi csúcstalálkozók

Az Európai Tanács elnöke az EU-t az alábbi 3 típusú nemzetközi csúcstalálkozón képviseli:

  1. kétoldalú csúcstalálkozók
    Ezeken az EU és stratégiai partnerei vesznek részt. A kétoldalú csúcstalálkozókra rendszeresen, általában évente egyszer kerül sor olyan partnerekkel, mint például Japán, USA, Oroszország, Dél-Afrika, Brazília és Kína. A csúcstalálkozók helyszíne felváltva Brüsszel és az érintett ország.
  2. nemzetközi szintű többoldalú csúcstalálkozók
    Az EU tagként vagy kulcsfontosságú nemzetközi szereplő révén meghívottként vesz részt a G7-ek, a G8-ak, a G20-ak találkozóján, illetve az ENSZ Közgyűlésén.
  3. uniós szintű többoldalú csúcstalálkozók
    Ezek közé soroljuk a keleti partnerség találkozóit, az EU–Afrika, az Ázsia–Európa és az EU–CELAC találkozót.  A csúcstalálkozóknak otthont adó házigazda szerepe hagyományosan az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamra hárult. 2014-től azonban már az EU Tanácsa is tart ilyen csúcstalálkozókat Brüsszelben. Ezeken a találkozókon az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, valamint a részt vevő országok állam-, illetve kormányfői vesznek részt.