Az EU politikai menetrendjének meghatározása

Európai Tanács

Az Európai Tanács egyike az EU 7 intézményének. Nem tartozik azonban a jogalkotási szervek közé, tehát nem vitat meg és nem fogad el uniós jogszabályokat. Fő feladata, hogy kitűzze az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, tehát lényegében meghatározza az EU politikai menetrendjét. 

Ennek érdekében az Európai Tanács minden egyes ülésén következtetéseket fogad el. A következtetésekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek. Az Európai Tanács a következtetéseiben határidőt is szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására. Az Európai Tanács ilyen módon befolyásolhatja és irányíthatja az EU politikai menetrendjét.

Az Európai Tanács nemrég elfogadott egy stratégiai menetrendet, amelyben a hosszabb távú uniós intézkedések kiemelt és központi területeit határozta meg.

Az EU stratégiai menetrendje

Az Európai Tanács a 2014. június 27-i brüsszeli ülésén öt kiemelt területről állapodott meg, amelyek révén az elkövetkező öt évben irányt kíván szabni az Európai Unió tevékenységének. Ezeket a prioritásokat „Az Unió stratégiai menetrendje a változások idején” című dokumentum foglalja össze. A stratégiai menetrend egyrészt az Európai Tanács munkájának megtervezését fogja segíteni, másrészt alapul szolgál a többi EU-intézmény munkaprogramjához. 

1. Munkahelyteremtés, növekedés és versenyképesség

Az Európai Tanács kiemeli, hogy ösztönözni kell a növekedést, fokozni a beruházásokat, több és jobb munkahelyet kell teremteni, valamint ösztönözni kell a versenyképességet erősítő reformok végrehajtását. Konkrét intézkedések:

  • az egységes digitális piac kiteljesítése 2015-re
  • a kkv-k forráshoz és beruházási lehetőséghez jutásának megkönnyítése
  • az infrastrukturális beruházások továbbfejlesztése
  • a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások lezárása 2015-re
  • az euróövezeti irányítás és a gazdaságpolitikai koordináció erősítése

2. A polgárok védelme és szerepvállalásuk ösztönzése

Az Európai Tanács olyan területekre hívja fel a figyelmet, amelyek az uniós polgárok számára lehetőségeket kínálnak, továbbá foglalkozik például a szegénység és a társadalmi kirekesztettség problémájával. Konkrét intézkedések:

  • az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem folytatása
  • az adókijátszás és az adócsalás elleni intézkedések

3. Energia- és klímapolitika

Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az EU-nak csökkentenie kell a kőolaj- és földgázimporttól való függőségét, továbbá megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát használó energiauniót kell létrehoznia. A főbb prioritások:

  • az EU energiapiacának kiteljesítése
  • az uniós energiaellátás és az ellátási útvonalak diverzifikálása, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztése
  • g szóló, ambiciózus célok kitűzése az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén és vezető szerepünk megőrzése 

4. Szabadság, biztonság és jogérvényesülés

Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy jó európai szintű együttműködést kell folytatni az olyan biztonsági kérdések tekintetében, mint a terrorizmus vagy a migrációs áramlások kezelése. Az Európai Tanács által meghatározott konkrét prioritások:

  • a migráció valamennyi vonatkozásának jobb kezelése, ideértve az illegális migrációt, a menekültügyet és a határigazgatást
  • a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem
  • az EU országai közötti igazságügyi együttműködés javítása

5. Az EU mint erős globális szereplő

Az Európai Tanács felszólítja az Európai Uniót, hogy vállaljon határozottabb szerepet a világpolitikai kérdések megoldásában, és kiemeli különösen az alábbiakat:

  • a tagállamok és az EU külpolitikai céljai közötti összhang megteremtése
  • a stabilitás, a jólét és a demokrácia előmozdítása az EU-hoz legközelebb eső országokban
  • együttműködés a globális partnereinkkel számos kérdésben, mint például a kereskedelem, a kiberbiztonság, az emberi jogok és a válságkezelés
  • a közös biztonság- és védelempolitika megerősítése

Szakpolitikai iránymutatások

Európai szemeszter

Az európai szemeszter a költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgáló ciklus

Az Európai Tanács amellett, hogy a stratégiai menetrend és a következtetések révén meghatározza az EU politikai prioritásait, szerepet játszik az EU éves európai szemeszterének folyamatában is. Az európai szemeszter az EU éves gazdaságpolitikai és költségvetési politikai koordinációs ciklusa.

Az Európai Tanács az évenkénti márciusi ülésén értékeli az EU gazdasági helyzetét és az Európa 2020 céljainak megvalósítása érdekében tett lépéseket. Ezután szakpolitikai iránymutatásokat nyújt a költségvetési, gazdasági és strukturális reformokhoz. Az Európai Tanács a júniusi ülésén jóváhagyja a végleges országspecifikus ajánlásokat, amelyek tagállamonként tartalmazzák a következő 12–18 hónapra szóló prioritásokat.

Stratégiai iránymutatások: bel- és igazságügy

Az Európai Tanács által elfogadott ezen iránymutatások meghatározzák az elkövetkező évekre vonatkozó prioritásokat.

Az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 68. cikke értelmében az Európai Tanács meghatározza a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.

E rendelkezés gyakorlati alkalmazására első alkalommal a legutóbbi, 2014. júniusi iránymutatásokkal került sor. Az iránymutatások a stratégiai menetrend prioritásaival összhangban készültek, és olyan témákat fednek le, mint a határigazgatás, a migráció és a menekültügyi politika, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés.