Tovább
Feliratkozás hírlevélre
Szűrés

Film: „Kötetlen beszélgetésektől döntéshozatali kulcspozícióig”

E dokumentumfilmmel nyomon követhetjük az Európai Tanács történetét a létrehozásától napjainkig. Megismerhetjük az elmúlt évtizedek azon főbb eseményeit, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az uniós vezetők döntéshozatali rendszerének kialakításában.
Az Európai Tanács történetét azok szavaiból ismerhetjük meg, akik szemtanúi voltak annak, hogy hogyan alakult át a ma ismert döntéshozatali központtá.

Ismerje meg azokat az eseményeket és alapszerződéseket, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozók szerepkörének kialakítása szempontjából.

1951

július 22.

A Párizsi Szerződés aláírása 1952. július 23-án
A Párizsi Szerződés aláírása 1952. július 23-án

A Párizsi Szerződés

A Párizsi Szerződés létrehozza a szén és az acél közös piacát megteremtő Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ez enyhíti a bizalmatlanságot és a feszültséget, amely a szomszédos európai országok közötti kapcsolatokat jellemzi a II. világháború után. A 2002-ig hatályban lévő ESZAK-Szerződés az Európai Közösség első alapító szerződése.

1952

szeptember 8.

Az ESZAK különleges miniszteri tanácsának első ülése

Először ül össze – Luxembourgban –az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsa, az Európai Unió Tanácsának elődje.

1958

január 1.

A római szerződések

A római szerződések létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK Tanácsának első ülését 1958. január 25-én tartják Victor Larock belga külügyminiszter elnökletével.

1965

július 2.

Franciaország úgy dönt, hogy nem vesz részt a Tanács ülésein amiatt, hogy nézetkülönbség alakult ki a közös agrárpolitika finanszírozását illetően
Franciaország úgy dönt, hogy nem vesz részt a Tanács ülésein amiatt, hogy nézetkülönbség alakult ki a közös agrárpolitika finanszírozását illetően

Az „üres székek” válsága

1965-ben Franciaország bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a Tanács ülésein, mivel nem ért egyet a közös agrárpolitika finanszírozásáról folytatott tárgyalásokkal. A válság később az 1966. évi luxemburgi kompromisszum eredményeként oldódik meg, amely bevezeti az egyhangú szavazást azokban az esetekben, amikor döntő fontosságú érdekek forognak kockán.

1967

április 9.

Az egyesítési szerződések

E két szerződés (1967 és 1971) közös Tanácsot, Bizottságot és költségvetést hoz létre a három közösség (ESZAK, Euratom és EGK) számára. A Coreper hivatalosan is a Tanács előkészítő szervévé válik.

1973

január 1.

Dánia, Írország és az Egyesült Királyság aláírja az uniós csatlakozási szerződést
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság aláírja az uniós csatlakozási szerződést

Az első bővítés

Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez, így a tagállamok száma kilencre nő.

1974

december 9.

Az Európai Tanács létrehozása

Az 1973. decemberi koppenhágai csúcstalálkozón döntés születik arról, hogy a jövőben minden olyan esetben csúcstalálkozót rendeznek majd, amikor az szükségesnek bizonyul. Az 1974. decemberi, Valéry Giscard d’Estaing elnök vezetésével tartott párizsi csúcstalálkozó létrehozza az Európai Tanácsot azzal a céllal, hogy az az állam-, illetve kormányfők megbeszéléseinek nem hivatalos fórumaként szolgáljon.

1975

március 11.

Az Európai Tanács első ülése Dublinban, 1975. március 11-én
Az Európai Tanács első ülése Dublinban, 1975. március 11-én

Az Európai Tanács első ülése

Az újonnan létrehozott Európai Tanács első alkalommal 1975 márciusában Dublinban ülésezik.

1981

január 1.

Görögország csatlakozik az EU-hoz

Az EU tagállamainak száma Görögország csatlakozásával tízre emelkedik.

1985

június 14.

A Schengeni Megállapodás

Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia Schengenben (Luxemburg) aláírja a határellenőrzés megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást.

A Schengeni Megállapodás fokozatosan lehetővé teszi a belső határok útlevél‑ellenőrzés nélküli átlépését. A Schengeni Megállapodás végrehajtása később, 1995-ben veszi kezdetét.

december 2.

Az Európai Tanács luxembourgi ülése

Az Európai Tanács politikai megállapodásra jut, melynek révén megnyílik az út az Egységes Európai Okmány elfogadása előtt.

1986

január 1.

Spanyolország és Portugália 1986. január 1-jén csatlakozik az EU-hoz
Spanyolország és Portugália 1986. január 1-jén csatlakozik az EU-hoz

Spanyolország és Portugália az EU tagjává válik

Spanyolország és Portugália csatlakozik az EU-hoz, így az Európai Közösségek tagállamainak száma tizenkettőre emelkedik.

1987

július 1.

Az Egységes Európai Okmány

Az Egységes Európai Okmány (EEO) létrehozza a belső piacot, amely lehetővé teszi az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Útjára indítja a külpolitikai együttműködést, valamint kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatalra.

Az Egységes Európai Okmány ezenfelül jogi alapot teremt az Európai Tanács számára, hivatalossá téve ezzel az állam-, illetve kormányfők találkozóit.

1992

december 11.

Nyilvános ülések

Az Európai Tanács az 1992-es edinburgh-i ülésén dönt egyes viták nyilvánossá tételéről. A nyilvános viták köre az elkövetkező években jelentősen bővült, legutóbb a Lisszaboni Szerződés révén.

A Tanács nyilvános vitái és tanácskozásai napjainkban a Tanács honlapján követhetők.

1993

november 1.

A Maastrichti Szerződés aláírása
A Maastrichti Szerződés aláírása

A Maastrichti Szerződés

Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, amely létrehozza a kibővített közösségi pilléren nyugvó Európai Uniót. Megteremti továbbá a gazdasági és monetáris uniót, valamint két új pillért is bevezet: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.

Az Európai Tanács hivatalos jogállást nyer a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. Feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait. 

A szerződéssel kezdetét veszi az euróra való áttérés előkészítése, és útjára indul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) is. 

1995

január 1.

Az EU negyedik bővítése

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A tizenöt tagállam területe így Nyugat-Európa szinte teljes egészét lefedi.

1996

január 1.

Az Európai Tanács évente négyszer ülésezik 

1996-tól kezdve az Európai Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik, míg korábban a testületnek csupán kétszer kellett összeülnie egy évben.

1997

december 13.

Az eurócsoport létrehozása

Az Európai Tanács jóváhagyja az eurócsoport létrehozását. Ezen informális testület tagjai a nemzeti pénznemükként az eurót használó országok pénzügyminiszterei. Az eurócsoport első ülését 1998. június 4-én tartják a Luxemburgban található senningeni kastélyban.

1999

január 1.

Virtuális pénznemként megszületik az euró

Az új pénznemet tizenegy tagállam vezeti be: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország.

május 1.

Az Amszterdami Szerződés
Az Amszterdami Szerződés

Az Amszterdami Szerződés

Az Amszterdami Szerződés létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és integrálja a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A szerződés módosítja a Tanács főtitkárának a szerepét, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének tisztségét is betölti.

2001

január 1.

Görögország csatlakozik az euróövezethez

Görögország a tizenkettedik olyan EU-tagállam, amely csatlakozik az euróövezethez.

2002

január 1.

Az euróbankjegyek és -érmék forgalomba hozatala
Az euróbankjegyek és -érmék forgalomba hozatala

Forgalomba kerül az euró

2002. január 1-jén megkezdődik az euróbankjegyek és -érmék használata; ezzel az euró felváltja a nemzeti valutákat.

2003

február 1.

A Nizzai Szerződés

A Nizzai Szerződés megreformálja az uniós intézményeket, hogy előkészítse az utat a jövőben 27 tagúra bővülő Unió számára. A Tanács reformja révén a szerződés kiszélesíti a minősített többségi szavazás alkalmazási körét és bevezeti a tagállamok közötti megerősített együttműködés elvét.

október 1.

Az Európai Tanács üléseit a Justus Lipsius épületben tartják Brüsszelben
Az Európai Tanács üléseit a Justus Lipsius épületben tartják Brüsszelben

Brüsszelben ülésezik az Európai Tanács  

2003 októberétől kezdve az Európai Tanács összes hivatalos ülését Brüsszelben rendezik meg.

A Nizzai Szerződéshez csatolt 22. nyilatkozat értelmében az Európai Tanács valamennyi ülésére Brüsszelben kerül sor, amennyiben az Unió tagállamainak száma eléri a 18-at.

2004

május 1.

Az EU legnagyobb bővítése

Tíz új ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EU ezen bővítése érinti egyidejűleg a legtöbb polgárt és a legnagyobb számú országot.

A bővítés eredményeképp az EU-tagállamok száma huszonötre nő.

szeptember 10.

Jean Claude Juncker, az eurócsoport első állandó elnöke
Jean Claude Juncker, az eurócsoport első állandó elnöke

Az eurócsoport első állandó elnöke

Az eurócsoport úgy határoz, hogy állandó elnököt választ. Az elnök hivatali ideje két év.

Az Ecofin Tanács a scheveningeni nem hivatalos ülésén Jean-Claude Junckert választja meg az eurócsoport első állandó elnökévé. Hivatali ideje 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig tart.

2006

szeptember 1.

Ismét Jean Claude Junckert nevezik ki az eurócsoport elnökévé

Az eurócsoport újabb két és fél évre Jean Claude Junckert választja elnökéül.

2007

január 1.

Az EU tagállamainak száma 27-re emelkedik Bulgária és Románia uniós csatlakozását követően
Az EU tagállamainak száma 27-re emelkedik Bulgária és Románia uniós csatlakozását követően

Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz

Bulgária és Románia az EU tagjává válik, így a tagállamok száma huszonhétre nő.

Szlovénia csatlakozik az euróövezethez

Szlovénia csatlakozásával tizenháromra emelkedik az euróövezeti tagállamok száma.

2008

január 1.

Ciprus és Málta csatlakozik az euróövezethez

Ezzel az euróövezet tagjainak száma tizenötre emelkedik.

október 12.

Létrejön az euróövezeti csúcstalálkozó intézménye 

Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolja, hogy az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői rendszeresen ülésezzenek. Az első ilyen ülést 2008. október 12-én tartják; további csúcstalálkozókra 2010 májusában, valamint 2011 márciusában, júliusában és októberében kerül sor Brüsszelben.

Az euróövezeti csúcstalálkozók az euróövezet gazdaságpolitikáinak koordinációjához járulnak hozzá. Az üléseken az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke és az Európai Bizottság elnöke is részt vesz. 

2009

január 1.

Szlovákia csatlakozik az euróövezethez.

Szlovákia az euróövezet tizenhatodik tagja.

november 19.

Herman Van Rompuy, 2009 és 2014 között az Európai Tanács elnöke
Herman Van Rompuy, 2009 és 2014 között az Európai Tanács elnöke

Herman Van Rompuyt az Európai Tanács elnökévé választják

Az EU állam-, illetve kormányfői a 2009. november 19-i, brüsszeli nem hivatalos ülésükön egyhangúlag megállapodnak arról, hogy Herman Van Rompuyt nevezik ki az Európai Tanács első állandó elnökévé.

december 1.

A Lisszaboni Szerződés aláírása
A Lisszaboni Szerződés aláírása

A Lisszaboni Szerződés

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely megreformálja az EU szerkezetét és működését.

A Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban.

Az Európai Tanács önálló intézménnyé válik és saját elnököt kap. 2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és testület elnöki tisztsége nem volt hivatalos; ezt a szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője látta el. 

A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 14. jegyzőkönyv

2009. december 1-jén lép hatályba a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 14. jegyzőkönyv, amely meghatározza az eurócsoport szerepét. Azon országok miniszterei, melyek pénzneme az euró, nem hivatalos üléseken vitatják meg a közös valutával kapcsolatos kérdéseket. A csoport elnökét két és fél évre választják.

A Lisszaboni Szerződés az EU Tanácsára vonatkozó szabályokat is módosítja: amikor a Gazdasági és Pénzügyi (Ecofin) Tanács olyan ügyben szavaz, amely csak az euróövezetet érinti, akkor csak az eurócsoport tagjai vehetnek részt a szavazásban.

december 10.

Fredrik Reinfeldt elnököl az Európai Tanács ülésén

Az Európai Tanács ülését utolsó alkalommal vezeti a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam elnöke, illetve miniszterelnöke.

Az Európai Tanács 2009. decemberi ülésének elnöke Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.

2011

január 1.

Észtország csatlakozik az euróövezethez

Észtország az euróövezet tizenhetedik tagállama.

2012

január 1.

Thomas Wieser, az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnöke
Thomas Wieser, az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnöke

Az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnökének megválasztása

2012 januárja óta az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnöki tisztét Thomas Wieser tölti be, aki egyben a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke is.

Az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport előkészítő szerv, amelyben a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az euróövezeti tagállamokat képviselő tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselői foglalnak helyet.   

március 1.

Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról

Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i ülésén 25 európai ország vezetője aláírja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést.  

A szerződés, amely hivatalossá teszi az euróövezeti csúcstalálkozókat, 2013. január 1-jén lép hatályba; 12. cikke rendelkezik a csúcstalálkozók megszervezéséről és meghatározza az elnök szerepét.

Herman Van Rompuy nyilatkozata azt követően, hogy újból megválasztották az Európai Tanács elnökévé

Herman Van Rompuy újraválasztása

Herman Van Rompuyt másodszor is megválasztják az Európai Tanács elnökévé. Hivatali ideje 2012. június 1-jétől 2014. november 30-ig tart.

december 10.

Az EU kapja a 2012. évi Nobel-békedíjat 
Az EU kapja a 2012. évi Nobel-békedíjat 

Az EU kapja a Nobel-békedíjat

2012-ben az EU kapja a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

A norvég Nobel-bizottság azzal indokolja döntését, hogy az EU stabilizáló szerepe jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy része háborús kontinensből a béke kontinensévé vált.

2013

január 21.

Jeroen Dijsselbloem
Jeroen Dijsselbloem

Az eurócsoport elnökének megválasztása

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert választják az eurócsoport elnökévé. Dijsselbloem a testület második állandó elnöke.

március 14.

Az euróövezeti csúcstalálkozók eljárási szabályzata

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés hatálybalépését követő első euróövezeti csúcstalálkozót 2013. március 14-én rendezik meg. Ezen az ülésen fogadják el a csúcstalálkozók eljárási szabályzatát.

július 1.

Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz

Horvátország Szlovénia után a volt Jugoszlávia második országaként csatlakozik az EU-hoz. 

Az EU tagállamainak száma huszonnyolcra emelkedik.

2014

január 1.

Lettország csatlakozik az euróövezethez

Lettország az euróövezet tizennyolcadik tagállama.

december 1.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

Donald Tuskot választják az Európai Tanács elnökévé

Donald Tusk követi Herman Van Rompuyt az Európai Tanács elnöki tisztségében. Hivatali ideje 2014. december 1-jétől 2017. május 31-ig tart.

2015

január 1.

Az eurót közel 337,5 millió uniós polgár használja
Az eurót közel 337,5 millió uniós polgár használja

Litvánia csatlakozik az euróövezethez

Az euróövezetnek immár tizenkilenc tagja van: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

június 22.

A Görögországgal foglalkozó euróövezeti csúcstalálkozó legfontosabb mozzanatai, 2015. június 22.

A Görögországgal foglalkozó rendkívüli euróövezeti csúcstalálkozó

Az EU vezetői 2015. június 22-én ülést tartanak, hogy eszmét cseréljenek a görögországi helyzetről. Az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke, Donald Tusk pozitív lépésnek nevezi a görög kormány legújabb javaslatait, hozzátéve, hogy az uniós intézmények részéről azok további elemzésére van szükség.

július 12.

Az euróövezet vezetői megállapodásra jutnak Görögországot illetően

Készek tárgyalásokat kezdeni arról, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében Görögország újabb pénzügyi segítségnyújtási programban vegyen részt; előbb azonban mind a görög, mind a többi nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia a megállapodást. A nemzeti eljárások lezárulta után a tárgyalások az eurócsoportban folytatódnak.

július 13.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke a 2015. július 13-i újraválasztását követően
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke a 2015. július 13-i újraválasztását követően

Ismét Jeroen Dijsselbloemot választják az eurócsoport elnökévé

Jeroen Dijsselbloemot újabb két és fél évre az eurócsoport elnökévé választják. 

2017

március 9.

Donald Tusk azt követően tett nyilatkozata, hogy újból megválasztották az Európai Tanács elnökévé

Donald Tuskot újra megválasztották az Európai Tanács elnökévé

Donald Tuskot újabb két és fél évre elnökévé választotta az Európai Tanács, a 2017. június 1-jétől 2019. november 30-ig terjedő időszakra.

március 29.

Tájékoztató a brexittel kapcsolatos tárgyalások menetéről

Az Egyesült Királyság aktiválta az 50. cikket: hivatalosan is bejelentette, hogy kilép az EU-ból

Miután az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás során a brit polgárok az Európai Unióból való kiválás mellett döntöttek, az ország vezetői most hivatalosan is bejelentették kilépési szándékukat az Európai Tanácsnak.

Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el az Egyesült Királyság által tett bejelentésről.

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de készen állunk arra a folyamatra, amelyet mostantól végig kell vinnünk. (...) E tárgyalások során az Unió egységesen fog fellépni és gondoskodni fog érdekeinek védelméről. Legelső prioritásunk az lesz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a polgárok, a vállalkozások és a tagállamok számára az Egyesült Királyság döntése által kiváltott bizonytalanságot.

Európai Tanács, 2017. március 29.