Történetünk

Ismerje meg azokat az eseményeket és alapszerződéseket, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozók szerepkörének alakítása szempontjából.

1951

A Párizsi Szerződés

A Párizsi Szerződés létrehozza a szén és az acél közös piacát megteremtő Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ez enyhíti a bizalmatlanságot és a feszültséget, amely a szomszédos európai országok közötti kapcsolatokat jellemzi a II. világháború után. A 2002-ig hatályban lévő ESZAK-Szerződés az Európai Közösség első alapító szerződése.

1952

szeptember 8.

Az ESZAK különleges miniszteri tanácsának első ülése

Először ül össze – Luxembourgban –az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsa, az Európai Unió Tanácsának elődje.

1958

január 1.

A római szerződések

A római szerződések létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK Tanácsának első ülését 1958. január 25-én tartják Victor Larock belga külügyminiszter elnökletével.

1960

május

A Mezőgazdasági Különbizottság

Létrejön a Mezőgazdasági Különbizottság, hogy kidolgozza a közös agrárpolitika technikai vonatkozásait. Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) – az EGK Tanácsának előkészítő szerve – két csoportra oszlik: Coreper I. (helyettesek) és Coreper II. (nagykövetek). A Coreper I. és II. mind a mai napig létezik; feladatuk az EU Tanácsa által végzett munka előkészítése.

1965

július 1.

Az „üres székek” válsága

1965-ben Franciaország bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a Tanács ülésein, mivel nem ért egyet a közös agrárpolitika finanszírozásáról folytatott tárgyalásokkal. A válság később az 1966. évi luxemburgi kompromisszum eredményeként oldódik meg, amely bevezeti az egyhangú szavazást azokban az esetekben, amikor döntő fontosságú érdekek forognak kockán.

1967

április 8.

Az egyesítési szerződések

E két szerződés (1967 és 1971) közös Tanácsot, Bizottságot és költségvetést hoz létre a három közösség (ESZAK, Euratom és EGK) számára. A Coreper hivatalosan is a Tanács előkészítő szervévé válik.

1973

január 1.

Az első bővítés

Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez, így a tagállamok száma kilencre nő.

1975

március 11.

Az Európai Tanács első ülése

Az újonnan létrehozott Európai Tanács első alkalommal 1975 márciusában Dublinban ülésezik.

1981

január 1.

Görögország csatlakozik az EU-hoz

Az EU tagállamainak száma Görögország csatlakozásával tízre emelkedik.

1985

június 14.

A Schengeni Megállapodás

Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia Schengenben (Luxemburg) aláírja a határellenőrzés megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást.

A Schengeni Megállapodás fokozatosan lehetővé teszi a belső határok útlevél‑ellenőrzés nélküli átlépését. A Schengeni Megállapodás végrehajtása később, 1995-ben veszi kezdetét.

1986

január 1.

Spanyolország és Portugália az EU tagjává válik

Spanyolország és Portugália csatlakozik az EU-hoz, így az Európai Közösségek tagállamainak száma tizenkettőre emelkedik.

1987

július 1.

Az Egységes Európai Okmány

Az Egységes Európai Okmány (EEO) létrehozza a belső piacot, amely lehetővé teszi az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Útjára indítja a külpolitikai együttműködést, valamint kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatalra.

Az Egységes Európai Okmány ezenfelül jogi alapot teremt az Európai Tanács számára, hivatalossá téve ezzel az állam-, illetve kormányfők találkozóit.

1992

december 11.

Nyilvános ülések

Az Európai Tanács az 1992-es edinburgh-i ülésén dönt egyes viták nyilvánossá tételéről. A nyilvános viták köre az elkövetkező években jelentősen bővült, legutóbb a Lisszaboni Szerződés révén.

A Tanács nyilvános vitái és tanácskozásai napjainkban a Tanács honlapján követhetők.

1993

november 1.

A Maastrichti Szerződés

Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, amely létrehozza a kibővített közösségi pilléren nyugvó Európai Uniót. Megteremti továbbá a gazdasági és monetáris uniót, valamint két új pillért is bevezet: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.

Az Európai Tanács hivatalos jogállást nyer a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. Feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait. 

A szerződéssel kezdetét veszi az euróra való áttérés előkészítése, és útjára indul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) is. 

1995

január 1.

Az EU negyedik bővítése

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A tizenöt tagállam területe így Nyugat-Európa szinte teljes egészét lefedi.

1997

december 13.

Az eurócsoport létrehozása

Az Európai Tanács jóváhagyja az eurócsoport létrehozását. Ezen informális testület tagjai a nemzeti pénznemükként az eurót használó országok pénzügyminiszterei. Az eurócsoport első ülését 1998. június 4-én tartják a Luxemburgban található senningeni kastélyban.

1999

május 1.

Az Amszterdami Szerződés

Az Amszterdami Szerződés létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és integrálja a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A szerződés módosítja a Tanács főtitkárának a szerepét, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének tisztségét is betölti.

2002

január 1.

Forgalomba kerül az euró

2002. január 1-jén megkezdődik az euróbankjegyek és -érmék használata; ezzel az euró felváltja a nemzeti valutákat.

2003

február 1.

A Nizzai Szerződés

A Nizzai Szerződés megreformálja az uniós intézményeket, hogy előkészítse az utat a jövőben 27 tagúra bővülő Unió számára. A Tanács reformja révén a szerződés kiszélesíti a minősített többségi szavazás alkalmazási körét és bevezeti a tagállamok közötti megerősített együttműködés elvét.

2004

május 1.

Az EU legnagyobb bővítése

Tíz új ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EU ezen bővítése érinti egyidejűleg a legtöbb polgárt és a legnagyobb számú országot.

A bővítés eredményeképp az EU-tagállamok száma huszonötre nő.

2007

január 1.

Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz

Bulgária és Románia az EU tagjává válik, így a tagállamok száma huszonhétre nő.

2009

december 1.

A Lisszaboni Szerződés

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely megreformálja az EU szerkezetét és működését.

A Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban.

Az Európai Tanács önálló intézménnyé válik és saját elnököt kap. 2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és testület elnöki tisztsége nem volt hivatalos; ezt a szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője látta el. 

2012

december 10.

Az EU kapja a Nobel-békedíjat

2012-ben az EU kapja a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

A norvég Nobel-bizottság azzal indokolja döntését, hogy az EU stabilizáló szerepe jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy része háborús kontinensből a béke kontinensévé vált.

2013

július 1.

Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz

Horvátország Szlovénia után a volt Jugoszlávia második országaként csatlakozik az EU-hoz. 

Az EU tagállamainak száma huszonnyolcra emelkedik.