Történetünk

Film: „Kötetlen beszélgetésektől döntéshozatali kulcspozícióig”

E dokumentumfilmmel nyomon követhetjük az Európai Tanács történetét a létrehozásától napjainkig. Megismerhetjük az elmúlt évtizedek azon főbb eseményeit, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az uniós vezetők döntéshozatali rendszerének kialakításában.
Az Európai Tanács történetét azok szavaiból ismerhetjük meg, akik szemtanúi voltak annak, hogy hogyan alakult át a ma ismert döntéshozatali központtá.

Ismerje meg azokat az eseményeket és alapszerződéseket, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozók szerepkörének kialakítása szempontjából.

1951

A Párizsi Szerződés

A Párizsi Szerződés létrehozza a szén és az acél közös piacát megteremtő Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ez enyhíti a bizalmatlanságot és a feszültséget, amely a szomszédos európai országok közötti kapcsolatokat jellemzi a II. világháború után. A 2002-ig hatályban lévő ESZAK-Szerződés az Európai Közösség első alapító szerződése.

1952

szeptember 8.

Az ESZAK különleges miniszteri tanácsának első ülése

Először ül össze – Luxembourgban –az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsa, az Európai Unió Tanácsának elődje.

1958

január 1.

A római szerződések

A római szerződések létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK Tanácsának első ülését 1958. január 25-én tartják Victor Larock belga külügyminiszter elnökletével.

1960

május

A Mezőgazdasági Különbizottság

Létrejön a Mezőgazdasági Különbizottság, hogy kidolgozza a közös agrárpolitika technikai vonatkozásait. Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) – az EGK Tanácsának előkészítő szerve – két csoportra oszlik: Coreper I. (helyettesek) és Coreper II. (nagykövetek). A Coreper I. és II. mind a mai napig létezik; feladatuk az EU Tanácsa által végzett munka előkészítése.

1965

július 1.

Az „üres székek” válsága

1965-ben Franciaország bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a Tanács ülésein, mivel nem ért egyet a közös agrárpolitika finanszírozásáról folytatott tárgyalásokkal. A válság később az 1966. évi luxemburgi kompromisszum eredményeként oldódik meg, amely bevezeti az egyhangú szavazást azokban az esetekben, amikor döntő fontosságú érdekek forognak kockán.

1967

április 8.

Az egyesítési szerződések

E két szerződés (1967 és 1971) közös Tanácsot, Bizottságot és költségvetést hoz létre a három közösség (ESZAK, Euratom és EGK) számára. A Coreper hivatalosan is a Tanács előkészítő szervévé válik.

1973

január 1.

Az első bővítés

Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez, így a tagállamok száma kilencre nő.

1975

március 11.

Az Európai Tanács első ülése

Az újonnan létrehozott Európai Tanács első alkalommal 1975 márciusában Dublinban ülésezik.

1981

január 1.

Görögország csatlakozik az EU-hoz

Az EU tagállamainak száma Görögország csatlakozásával tízre emelkedik.

1985

június 14.

A Schengeni Megállapodás

Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia Schengenben (Luxemburg) aláírja a határellenőrzés megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást.

A Schengeni Megállapodás fokozatosan lehetővé teszi a belső határok útlevél‑ellenőrzés nélküli átlépését. A Schengeni Megállapodás végrehajtása később, 1995-ben veszi kezdetét.

1986

január 1.

Spanyolország és Portugália az EU tagjává válik

Spanyolország és Portugália csatlakozik az EU-hoz, így az Európai Közösségek tagállamainak száma tizenkettőre emelkedik.

1987

július 1.

Az Egységes Európai Okmány

Az Egységes Európai Okmány (EEO) létrehozza a belső piacot, amely lehetővé teszi az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Útjára indítja a külpolitikai együttműködést, valamint kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatalra.

Az Egységes Európai Okmány ezenfelül jogi alapot teremt az Európai Tanács számára, hivatalossá téve ezzel az állam-, illetve kormányfők találkozóit.

1992

december 11.

Nyilvános ülések

Az Európai Tanács az 1992-es edinburgh-i ülésén dönt egyes viták nyilvánossá tételéről. A nyilvános viták köre az elkövetkező években jelentősen bővült, legutóbb a Lisszaboni Szerződés révén.

A Tanács nyilvános vitái és tanácskozásai napjainkban a Tanács honlapján követhetők.

1993

november 1.

A Maastrichti Szerződés

Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, amely létrehozza a kibővített közösségi pilléren nyugvó Európai Uniót. Megteremti továbbá a gazdasági és monetáris uniót, valamint két új pillért is bevezet: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.

Az Európai Tanács hivatalos jogállást nyer a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. Feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait. 

A szerződéssel kezdetét veszi az euróra való áttérés előkészítése, és útjára indul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) is. 

1995

január 1.

Az EU negyedik bővítése

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A tizenöt tagállam területe így Nyugat-Európa szinte teljes egészét lefedi.

1997

december 13.

Az eurócsoport létrehozása

Az Európai Tanács jóváhagyja az eurócsoport létrehozását. Ezen informális testület tagjai a nemzeti pénznemükként az eurót használó országok pénzügyminiszterei. Az eurócsoport első ülését 1998. június 4-én tartják a Luxemburgban található senningeni kastélyban.

1999

május 1.

Az Amszterdami Szerződés

Az Amszterdami Szerződés létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és integrálja a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A szerződés módosítja a Tanács főtitkárának a szerepét, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének tisztségét is betölti.

2002

január 1.

Forgalomba kerül az euró

2002. január 1-jén megkezdődik az euróbankjegyek és -érmék használata; ezzel az euró felváltja a nemzeti valutákat.

2003

február 1.

A Nizzai Szerződés

A Nizzai Szerződés megreformálja az uniós intézményeket, hogy előkészítse az utat a jövőben 27 tagúra bővülő Unió számára. A Tanács reformja révén a szerződés kiszélesíti a minősített többségi szavazás alkalmazási körét és bevezeti a tagállamok közötti megerősített együttműködés elvét.

2004

május 1.

Az EU legnagyobb bővítése

Tíz új ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EU ezen bővítése érinti egyidejűleg a legtöbb polgárt és a legnagyobb számú országot.

A bővítés eredményeképp az EU-tagállamok száma huszonötre nő.

2007

január 1.

Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz

Bulgária és Románia az EU tagjává válik, így a tagállamok száma huszonhétre nő.

2009

december 1.

A Lisszaboni Szerződés

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely megreformálja az EU szerkezetét és működését.

A Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban.

Az Európai Tanács önálló intézménnyé válik és saját elnököt kap. 2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és testület elnöki tisztsége nem volt hivatalos; ezt a szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője látta el. 

2012

december 10.

Az EU kapja a Nobel-békedíjat

2012-ben az EU kapja a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

A norvég Nobel-bizottság azzal indokolja döntését, hogy az EU stabilizáló szerepe jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy része háborús kontinensből a béke kontinensévé vált.

2013

július 1.

Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz

Horvátország Szlovénia után a volt Jugoszlávia második országaként csatlakozik az EU-hoz. 

Az EU tagállamainak száma huszonnyolcra emelkedik.