Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Donald Tusk elnök Máltára, Spanyolországba és Tunéziába utazik, hogy megvitassa a regionális stabilitás, az illegális migráció és a terrorveszély kérdéseit

Donald Tusk elnök március 30-án és 31-én látogatást tesz Máltán, Spanyolországban és Tunéziában, hogy megbeszéléseket folytasson arról, hogy az EU hogyan tudna segítséget nyújtani a következő területeken:

  • a régió helyzetének stabilizálása
  • a terrorveszély elleni fellépés
  • az illegális migráció megakadályozása és az ellene való küzdelem

Tunéziai útjára vele tart Federica Mogherini, az EU főképviselője is.

A dél-mediterrán térségben tapasztalható instabilitás súlyos fenyegetést jelent egész Európa számára. Az Európai Tanács 2014 júniusában egyik prioritásaként jelölte meg annak biztosítását, hogy az EU folytasson hatékony együttműködést a biztonsági kérdések – mint például a terrorizmus, valamint a migrációs áramlások kezelése – területén. Idén februárban, a párizsi és a koppenhágai terrortámadásokat követően, az EU vezetői ambiciózus munkatervet fogadtak el arról, hogy miként fokozzák a terrorizmus és a szélsőséges erőszak elleni küzdelmet.

Az Európai Tanács márciusi következtetéseit követő intézkedésként Donald Tusk elnök megbeszélést fog folytatni a líbiai válságról, valamint annak regionális és nemzetközi dimenzióiról is.

Tekintse meg Donald Tusk honlapját, amelyen tájékozódhat a régióban tett látogatása részletes programjáról és elolvashatja legfrissebb nyilatkozatait:

Donald Tusk elnök Máltára, Spanyolországba és Tunéziába utazik, hogy megvitassa a regionális stabilitás, az illegális migráció és a terrorveszély kérdéseit

Donald Tusk elnök március 30-án és 31-én látogatást tesz Máltán, Spanyolországban és Tunéziában, hogy megbeszéléseket folytasson arról, hogy az EU hogyan tudna segítséget nyújtani a következő területeken:

  • a régió helyzetének stabilizálása
  • a terrorveszély elleni fellépés
  • az illegális migráció megakadályozása és az ellene való küzdelem

Tunéziai útjára vele tart Federica Mogherini, az EU főképviselője is.

A dél-mediterrán térségben tapasztalható instabilitás súlyos fenyegetést jelent egész Európa számára. Az Európai Tanács 2014 júniusában egyik prioritásaként jelölte meg annak biztosítását, hogy az EU folytasson hatékony együttműködést a biztonsági kérdések – mint például a terrorizmus, valamint a migrációs áramlások kezelése – területén. Idén februárban, a párizsi és a koppenhágai terrortámadásokat követően, az EU vezetői ambiciózus munkatervet fogadtak el arról, hogy miként fokozzák a terrorizmus és a szélsőséges erőszak elleni küzdelmet.

Az Európai Tanács márciusi következtetéseit követő intézkedésként Donald Tusk elnök megbeszélést fog folytatni a líbiai válságról, valamint annak regionális és nemzetközi dimenzióiról is.

Tekintse meg Donald Tusk honlapját, amelyen tájékozódhat a régióban tett látogatása részletes programjáról és elolvashatja legfrissebb nyilatkozatait:

Az Európai Tanács

Az Európai Tanács meghatározza az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait. Tagjai az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.

Az EU Tanácsa

Az EU Tanácsa a tagállamok kormányait képviseli. A nem hivatalosan Tanácsnak is nevezett intézmény biztosít kereteket az uniós országok minisztereinek üléseihez, amelyeken a miniszterek jogszabályokat fogadnak el, és koordinálják a szakpolitikákat.

A Tanács az EU egyik fő döntéshozó szerve. A Tanács keretében vitatják meg és fogadják el az új uniós jogszabályokat, illetve – amennyiben szükséges – módosítják a már meglévőket. A Tanács koordinálja a szakpolitikákat is. Döntéseit legtöbb esetben az „együttdöntésként” is ismert rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Parlamenttel közösen hozza. 

Emellett néhány nagyon specifikus területen az egyetértési eljárás és a konzultációs eljárás keretében hoz döntéseket – ezek olyan különleges jogalkotási eljárások, amelyekben az Európai Parlament szerepe korlátozott. 

Témák

Az Európai Tanács és az EU Tanácsa számos területtel foglalkozik, többek között az alábbiakkal is:

Fókuszban

Az európai energiaunió kerete

Az energiaunió az Európai Tanács által 2014. június 26–27-én elfogadott stratégiai menetrend öt prioritásának egyike. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy az energiaunió fontos szerepet játszik abban, hogy az EU-nak ne importból kelljen fedeznie energiaszükségletét. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2015 első negyedévében nyújtson be átfogó javaslatot az energiaunióról.

Az energiaunióra vonatkozó csomagot 2015. február 25-én tették közzé. Célja, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosítson Európa és polgárai számára. A konkrét intézkedések öt kiemelt területet érintenek, amelyek magukban foglalják az energiabiztonságot, az energiahatékonyságot és a dekarbonizációt (széntelenítést). A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a 2014. évi energiabiztonsági stratégiára épülő csomag több szakpolitikai területet integrál egyetlen átfogó stratégiába

Az energiaunióra vonatkozó javaslatokat az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19–20-i ülésén részletesen megvitatták.

Európai Stratégiai Beruházási Alap: A Tanács megállapodott a tárgyalási álláspontjáról

A Tanács 2015. március 10-én megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásának szabályait meghatározó rendeletjavaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról. E megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a rendelet végleges szövegéről. Az Európai Parlamenttel várhatóan júniusra születik meg a megállapodás, így az alap 2015 közepén megkezdhetné a működését.  

Az ESBA az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül jönne létre, és számos területen támogatna projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások kockázatfinanszírozása területén.  

Az alap az "európai beruházási terv" egyik alapeleme. Az európai beruházási terv célja a beruházások növelése, a piaci rések megszüntetése és a hosszú távú gazdasági növekedés ösztönzése. 

Fókuszban

Az európai energiaunió kerete

Az energiaunió az Európai Tanács által 2014. június 26–27-én elfogadott stratégiai menetrend öt prioritásának egyike. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy az energiaunió fontos szerepet játszik abban, hogy az EU-nak ne importból kelljen fedeznie energiaszükségletét. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2015 első negyedévében nyújtson be átfogó javaslatot az energiaunióról.

Az energiaunióra vonatkozó csomagot 2015. február 25-én tették közzé. Célja, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosítson Európa és polgárai számára. A konkrét intézkedések öt kiemelt területet érintenek, amelyek magukban foglalják az energiabiztonságot, az energiahatékonyságot és a dekarbonizációt (széntelenítést). A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a 2014. évi energiabiztonsági stratégiára épülő csomag több szakpolitikai területet integrál egyetlen átfogó stratégiába

Az energiaunióra vonatkozó javaslatokat az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19–20-i ülésén részletesen megvitatták.

Európai Stratégiai Beruházási Alap: A Tanács megállapodott a tárgyalási álláspontjáról

A Tanács 2015. március 10-én megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásának szabályait meghatározó rendeletjavaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról. E megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a rendelet végleges szövegéről. Az Európai Parlamenttel várhatóan júniusra születik meg a megállapodás, így az alap 2015 közepén megkezdhetné a működését.  

Az ESBA az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül jönne létre, és számos területen támogatna projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások kockázatfinanszírozása területén.  

Az alap az "európai beruházási terv" egyik alapeleme. Az európai beruházási terv célja a beruházások növelése, a piaci rések megszüntetése és a hosszú távú gazdasági növekedés ösztönzése.