Európai Tanács, 2014.6.26–27.

Európai Tanács
  • Európai Tanács
  • 2014.6.26–27.
  • Brüsszel
  • Az ülés elnöke: Donald Tusk

Az uniós vezetők Jean-Claude Junckert jelölték az EU jövőjének formálására

Az Európai Tanács június 26–27-i ülésén az uniós vezetők döntést hoztak arról, kit kívánnak jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Emellett megbeszélést folytattak az EU stratégiai menetrendjéről, valamint az ukrajnai béketervre vonatkozó javaslatról, és elismerésüket fejezték ki a görög elnökségnek az elért eredményekért. 

Az Európai Tanács formális szavazást követően, minősített többséggel határozott arról, hogy Jean-Claude Junckert javasolja az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság elnöki tisztére.

A határozat elfogadását megelőzően Herman Van Rompuy kiterjedt tárgyalásokat folytatott az Európai Parlament legnagyobb pártjaival és a tagállamok képviselőivel annak érdekében, hogy sikerüljön egyetértésre jutni a tisztség betöltésére legalkalmasabb jelölt személyéről.

Az Európai Tanács tagjai úgy döntöttek, hogy július 16-án, egy következő ülésen hoznak végleges határozatot arról, kiket jelölnek a többi uniós intézmény vezető tisztségeinek betöltésére.

Az Európai Unió stratégiai menetrendje

Az I. világháború kitörésének százéves évfordulója alkalmából június 26-án Ypres városában rendezett program során az uniós vezetők az EU jövőjéről, az uniós prioritásokról és az elkövetkező évek céljairól folytattak megbeszéléseket.

Megállapodtak egy stratégiai menetrendről, amely 5 fontos célkitűzésre összpontosít, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközökről:

  • több munkahelyet kínáló, erősebb gazdaságok
  • a polgárok szerepvállalásának ösztönzésére és a polgárok védelmére képes társadalmak
  • a jövő energiaellátásának biztonsága és a jövőt szem előtt tartó éghajlat-politika
  • az alapvető szabadságok térségének megerősítése
  • hatékonyabb együttes fellépés a világban

A vezetők megerősítették elkötelezettségüket a reformok és a költségvetési konszolidáció iránt, egyúttal ismételten jelezték, hogy készen állnak megvalósítani a jövőhöz szükséges beruházásokat. A költségvetési fegyelem és a növekedés támogatásának szükségessége közötti egyensúly megteremtéséhez ki kell használni a jelenlegi uniós költségvetési keretrendszer által biztosított lehetőségeket.

Herman Van Rompuy elnök így fogalmazott: „Mindannyian elköteleztük magunkat a Stabilitási és Növekedési Paktum mellett, és arra törekszünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a Paktum jelenlegi szabályai által lehetővé tett rugalmasságot.”

„Mindannyian elköteleztük magunkat a Stabilitási és Növekedési Paktum mellett, és arra törekszünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a Paktum jelenlegi szabályai által lehetővé tett rugalmasságot” – jelentette ki Herman Van Rompuy elnök.

 

Az ukrán válság

Az uniós vezetők üdvözölték a Porosenko elnök által előterjesztett béketervet. Az Európai Tanács ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tűzszünet nem vezetett a katonai erőszak teljes beszüntetéséhez.

A szankciók tekintetében az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy bármikor összeül további jelentős korlátozó intézkedések elfogadása céljából, amennyiben Oroszország és a szeparatisták legkésőbb június 30-ig (hétfő) nem hajtják végre a részletes jegyzékben foglalt, következő konkrét intézkedéseket:

  • megállapodás az EBESZ által figyelemmel kísért, a hatékony határellenőrzésnek és a tűzszünet betartásának az ellenőrzésére szolgáló mechanizmusról
  • három határátkelőhely visszahelyezése az ukrán hatóságok felügyelete alá
  • a túszok szabadon engedése, beleértve az összes EBESZ-megfigyelőt is
  • érdemi tárgyalások megkezdése Porosenko elnök béketervének végrehajtásáról.

Társulási megállapodás Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, valamint Ukrajnával

Az uniós vezetők június 27-én aláírták a Grúziával, valamint a Moldovai Köztársasággal kötött társulási szerződést. Az újonnan megválasztott ukrán elnök, Petro Porosenko jelenlétében lezárult az Ukrajnával kötött társulási szerződés aláírásának folyamata is.

Herman Van Rompuy elnök történelmi jelentőségűnek nevezte az ünnepélyes aláírást: „Ezek nem akármilyen megállapodások – aláírásuk mérföldkövet jelent egyrészt kapcsolataink eddigi alakulásában, másrészt Európa egésze számára is. Kijevben és más városokban emberek az életüket adták azért, hogy létrejöjjön ez a szorosabb kapcsolat az Európai Unióval. Emlékezni fogunk az általuk hozott áldozatra.”

Emlékeztetett továbbá a következőkre: „Az Európai Unió készen áll arra, hogy kellő szintű kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal, és eloszlassa az egyes területeken esetleg meglévő nézeteltéréseket (...).”

Egyéb napirendi témák

Európai szemeszter

Az Európai Tanács jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat, és ezzel lezárta a 2014. évi európai szemesztert. Az uniós tagállamoknak költségvetésük tervezése és a strukturális reformok kidolgozása során, valamint foglalkoztatási és szociálpolitikájukban figyelembe kell venniük ezeket az ajánlásokat.

Az uniós vezetők hangsúlyozták továbbá, hogy a költségvetési konszolidációt célzó törekvéseket „növekedésbarát és differenciált módon” kell folytatni, valamint hogy a növekedést elősegítő strukturális reformokat kell megvalósítani.

Az euróövezet bővítése

Az Európai Tanács jóváhagyta a Bizottság azon javaslatát, hogy Litvánia 2015. január 1-jén bevezesse az eurót. A végső döntést az Európai Unió Tanácsa fogja meghozni, miután az Európai Parlament ismertette a tárgyban kialakított véleményét.

Stratégiai iránymutatások a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén 

Az Európai Tanács meghatározta az elkövetkező évek jogalkotási és operatív programjainak tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások több területre vonatkoznak, köztük a következőkre: bevándorlás, menekültügy, határigazgatás, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, alapvető jogok, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem.

A mostani időszak legfontosabb célja az, hogy sikerüljön következetesen átültetni a nemzeti jogba, eredményesen végrehajtani és konszolidálni a jelenleg hatályos jogi eszközöket és szakpolitikai intézkedéseket.

Éghajlat- és energiapolitika

A vezetők áttekintették a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet, és hangsúlyozták, hogy a keret kulcsfontosságú elemeit mielőbb ki kell dolgozni. Megbeszélést folytattak továbbá a Bizottság európai energiabiztonsági stratégiájáról.

Az Európai Tanács megerősítette, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretről – és ezzel összefüggésben az energiabiztonság fokozását szolgáló intézkedésekről és az összekapcsolhatósági célkitűzésekről – legkésőbb 2014 októberéig meghozza a végleges döntést.

Albánia tagjelölt státusza

Az Európai Tanács jóváhagyta az Albánia részére tagjelölt státusz megadásáról szóló, 2014. június 24-i tanácsi következtetéseket.

Frissítve: 2014.11.7.