Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése Máltán, 2017.2.3.

Európai Tanács
  • Európai Tanács
  • 2017.2.3.
  • Málta
  • Az ülés elnöke: Donald Tusk
  • Fotók 

Információ a sajtó számára

Az ülés főbb eredményei

A máltai nem hivatalos csúcstalálkozó, amelynek házigazdája Joseph Muscat máltai miniszterelnök, levezető elnöke pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke volt, két részből állt. A délelőtti ülésen a vezetők a Líbiából Olaszországba irányuló irreguláris migrációs áramlás megfékezésére irányuló intézkedésekről állapodtak meg. A délutáni ülésen az állam-, illetve kormányfők megbeszélést folytattak a Római Szerződések közelgő, 60. évfordulójára való megemlékezés előkészületeiről; a megemlékezésre 2017. március 25-én kerül majd sor.

EU–Líbia-együttműködés a migrációs áramlás megfékezéséért

Délelőtt a 28 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői a migráció külső dimenziójáról tartottak megbeszélést, és elfogadták a máltai nyilatkozatot, melynek középpontjában a Líbiából Olaszországba irányuló migrációs áramlás megfékezésére irányuló intézkedések állnak.

A nyilatkozatban megjegyezték, hogy a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon 2016 során több mint 181 000 irreguláris migráns érkezett, a tengeren életüket vesztett vagy eltűnt személyek száma pedig 2013 óta évről évre nő.

A vezetők úgy határoztak, hogy további intézkedéseket hoznak a migránsok számának jelentős visszaszorítása, a csempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése és az életmentés érdekében, mivel a tavasz közeledtével szükség lesz minderre. A vezetők többek között megállapodtak arról is, hogy fokozni fogják az együttműködést a líbiai hatóságokkal.

„Minden eddiginél fontosabb célunk, hogy Líbia stabil országgá váljon, és az EU mindent meg fog tenni ennek elérése érdekében. Líbiában a kapacitásépítés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hatóságok ellenőrzésük alá tudják vonni a szárazföldi és a tengeri határokat, és fel tudják venni a küzdelmet a tranzit- és csempésztevékenységekkel.”

A máltai nyilatkozat

Az uniós vezetők megerősítették, hogy támogatják az ENSZ által is támogatott elnöki tanácsot és nemzeti egységkormányt. Ezenfelül kinyilvánították, hogy készek együttműködni líbiai regionális és helyi közösségekkel és az országban működő nemzetközi szervezetekkel.

A kiemelt feladatok közé tartoznak a következők:

  • képzést, felszerelést és támogatást kell biztosítani a líbiai nemzeti parti őrségnek és más illetékes hatóságoknak
  • továbbra is törekedni kell a csempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére, mégpedig fokozott operatív intézkedésekkel, valamint Líbia és az érintett nemzetközi partnerek bevonásával
  • javítani kell a líbiai helyi közösségek társadalmi-gazdasági helyzetén, mindenekelőtt a partvonal és az ország migrációs útvonalakat érintő szárazföldi határai mentén
  • az UNHCR-rel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együtt törekedni kell a migránsok megfelelő befogadását lehetővé tevő kapacitások és körülmények biztosítására Líbiában
  • segítséget kell nyújtani az IOM-nek ahhoz, hogy bővíteni tudja az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeit
  • fokozni kell a migránsokat célzó tájékoztató kampányokat

Az állam-, illetve kormányfők arra is felhívták a figyelmet, hogy a líbiai határigazgatási kapacitás fejlesztésével és a szomszédos országokkal folytatott együttműködéssel elő kell segíteni, hogy csökkenjen a nyomás Líbia szárazföldi határain.

„Örömmel fogadtuk az olasz és a líbiai miniszterelnök által tegnap aláírt egyetértési megállapodást, amely újabb fontos és biztató jele annak, hogy hamarosan kedvező változások fognak bekövetkezni” – jegyezte meg Donald Tusk elnök a migrációval foglalkozó munkaülést követően tartott sajtókonferencián. „Az Európai Unió tevékenységeivel is támogatni fogja Olaszországot és Líbiát. Ez közös felelősségünk.”

A vezetők továbbá üdvözölték a máltai elnökség arra irányuló szándékát, hogy a lehető leghamarabb konkrét végrehajtási tervet nyújtson be a Tanácsnak annak érdekében, hogy előrevigye a kapcsolódó munkát, valamint hogy biztosítsa az eredmények szigorú nyomon követését. A máltai elnökség által benyújtandó jelentés alapján az Európai Tanács a 2017. márciusi és júniusi ülésén várhatóan áttekinti majd a megközelítés egésze tekintetében addig elért eredményeket.

Donald Tusk elnök még a csúcstalálkozó előtt találkozott Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnökkel. A találkozón megvitatták, hogy miként lehetne javítani az EU és Líbia közötti együttműködést.

A Római Szerződések 60. évfordulójára való megemlékezés előkészületei

A délutáni ülésen a 27-ek vezetői a Római Szerződések közelgő 60. évfordulójára való megemlékezést készítették elő, amelyre 2017. március 25-én kerül majd sor.

A megbeszélések alapjául a 27-tagú Európai Unió jövőjével kapcsolatos politikai gondolkodási folyamat szolgált, amelyet közvetlenül a 2016. június 23-i népszavazás után indítottak, amikor az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy kilép az Unióból, és amely a 2016. szeptember 16-i bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozó napirendjén is szerepelt.

„A máltai csúcstalálkozón konstruktív megbeszéléseket folytattunk a 27-tagú Európai Unió jövőjéről, az egység fontosságáról és a római csúcstalálkozó előkészítéséről” –

jegyezte meg Donald Tusk elnök a találkozó utáni Twitter-bejegyzésében.

Donald Tusk elnök 2017. január 31-én levelet küldött a 27-ek állam-, illetve kormányfőinek, amelyben megosztotta velük gondolatait Európa jövőjéről. Az elnök szerint a kontinens stabilitását három fő veszély fenyegeti. Ezek a következők:

  • az új geopolitikai helyzet: az egyre erőteljesebben előretörő Kína, Oroszországnak az Ukrajnával és a szomszédaival szembeni agresszív politikája, háború, terrorizmus és anarchia a Közel-Keleten és Afrikában (amiben a radikális iszlám főszerepet játszik), továbbá az új amerikai vezetés aggasztó nyilatkozatai mind rendkívül kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket
  • az EU-n belüli helyzet: az EU-n belül is egyre erősödnek a nacionalista, mind inkább xenofób érzelmek
  • az Európa-párti elit attitűdje: a politikai integrációba vetett hit megrendülése, a populista érvekkel való azonosulás, valamint a liberális demokrácia alapértékeinek a megkérdőjelezése

Donald Tusk elnök a levelében egységre szólította fel a vezetőket.

„Világosan ki kell jelentenünk: az Európai Unió szétesése nem a tagállamok valamiféle mitikus, totális szuverenitásának visszaállításához vezetne, hanem a szuperhatalmaktól, azaz az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától való nagyon is valóságos és tényszerű függésükhöz. Csakis együtt lehetünk igazán függetlenek.”

Frissítve: 2017.2.14.