Keleti partnerségi csúcstalálkozó, Riga, 2015.5.21–22.

Európai Tanács
  • Európai Tanács
  • 2015.5.21–22.
  • Riga
  • Küldöttségvezetők  


A Rigában megrendezett negyedik keleti partnerségi csúcstalálkozón az uniós vezetők a keleti partnerek képviselőivel tárgyaltak, és megerősítették, hogy az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít a keleti partnerségnek.

A csúcstalálkozó résztvevői áttekintették a 2013-as vilniusi csúcstalálkozó óta elért eredményeket, és határozott menetrendet vázoltak fel a jövőre vonatkozóan.

„Partnerségünket, és ezen belül a rigai csúcstalálkozót sem drámai bejelentések, sem óriási előrelépések nem jellemzik. Együttműködésünk ugyanis a szabad akaraton, a másik fél tiszteletén és az egyenlőségen alapul. Partnerségünk ezért lépésről lépésre fog továbbfejlődni, ahogyan az Európai Unió is létrejött.”

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a rigai csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján

Differenciálás és inkluzivitás

A csúcstalálkozó alkalmat nyújtott arra is, hogy az EU kinyilváníthassa, hogy szorosabb és differenciált kapcsolatokat kíván kialakítani az egyes független és szuverén keleti partnerországokkal.

Az EU mind a hat partnerországgal érdemi párbeszédet folytat, függetlenül attól, hogy az egyes országok mennyire kívánják elmélyíteni kapcsolataikat az EU-val. Az együttműködés körét és mélységét az alábbiak határozzák meg:

  • az EU és a partnerországok céljai és szükségletei
  • a reformok előrehaladása

A keleti partnerség egy 2009-ben indított közös kezdeményezés, amelyben az alábbiak vesznek részt:

  • az EU
  • az uniós tagállamok
  • hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország, nevezetesen: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna

A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették a partnerországoknak a társulási megállapodásokban is megállapított európai irányultságát.

A vezetők továbbá megerősítették a keleti partnerországokban végrehajtandó reformok fontosságát, valamint azt, hogy ezeknek az országoknak olyan szilárdabb és átláthatóbb intézményeket kell kialakítaniuk, amelyek mentesek a korrupciótól.

A megbeszélések középpontjában azok a többoldalú együttműködési projektek álltak, amelyek célja:

  • az intézmények és a jó kormányzás erősítése; az EU hangsúlyozta, hogy kész segíteni a partnerországokat abban, hogy megerősítsék az intézményeiket és fokozzák a külső kihívásokkal szembeni ellenálló képességüket
  • a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok erősítése
  • a piaci lehetőségek bővítése azáltal, hogy a keleti partnerség országaiban kedvezőbbé tesszük az üzleti környezetet és fokozzuk a jogbiztonságot a vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, valamint különös figyelmet fordítunk a digitális gazdaságra
  • az energiabiztonság szavatolása, valamint az energetikai és közlekedési hálózatok fokozottabb összekapcsolása 

A csúcstalálkozón szintén kiemelt napirendi pontként szerepelt a régióban kirobbant konfliktusok megoldása. A csúcstalálkozó összes résztvevője vállalta, hogy mindent megtesz az ukrajnai válság enyhítése és a helyzet politikai rendezése, valamint a régióban fennálló további konfliktusok békés rendezése érdekében.

Kísérő rendezvények

A rigai csúcstalálkozó alkalmával több egyéb rendezvényre is sor került, ami jelzi, hogy a keleti partnerség túlmutat a kormányközi kapcsolatokon, és a civil társadalomra, a médiára, az üzleti életre és más érdekeltekre is kiterjed.

A 2015. május 21-én Rigában megrendezett keleti partnerségi üzleti fórumon az Európai Bizottság elindította a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget illetően a kkv-k támogatását célzó finanszírozási eszközt.

Az eszköz mintegy 200 millió EUR értékben fog támogatást nyújtani, és várhatóan legalább 2 milliárd EUR összegű új beruházást fog ösztönözni a kkv-k körében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségben részt vevő három érintett országban: Grúziában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában. 

2015. május 22-én az Európai Bizottság és Ukrajna egyetértési megállapodást és hitelszerződést írt alá az Ukrajnának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó harmadik programról.

Lásd még:

További információk és tájékoztató anyagok találhatók az Európai Bizottság és az EKSZ honlapján. A rigai csúcstalálkozó alkalmából olyan brosúrák készültek, amelyek a keleti partnerséggel kapcsolatos eseményeket, tényeket és számadatokat, valamint a különböző kiemelt kezdeményezéseket ismertetik.

Frissítve: 2015.5.27.