G7-csúcstalálkozó Taorminában (Olaszország), 2017.5.26–27.

Nemzetközi csúcstalálkozó
  • Nemzetközi csúcstalálkozó
  • 2017.5.26–27.

Május 26-án és 27-én Olaszország adott otthont a G7-csúcstalálkozónak. A vezetők a találkozó során a külpolitikával, a világgazdasággal és az egyenlőtlenségek csökkentésével, valamint a migrációs válsággal foglalkoztak.

A csúcstalálkozón az EU-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte.

A vezetők elfogadták a zárónyilatkozatot és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések ütemtervét, valamint megegyeztek egy az innovációt, a készségeket és a foglalkoztatást érintő cselekvési tervről. A fentiek mellett elfogadták a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről szóló taorminai G7-nyilatkozatot is.

Külpolitika

A szíriai háborúval kapcsolatban a vezetők a konfliktus felszámolására szólítottak fel, amit egy inkluzív, a szíriaiak által vezetett és az ENSZ égisze alatt véghezvitt politikai folyamat segítségével kell elérni. Elkötelezték magukat amellett, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a szíriai nemzetközi terrorizmus, főként az ISIS/ISIL/Dáes és az al-Kaida legyőzése érdekében.

A csúcstalálkozó résztvevői foglalkoztak a líbiai helyzettel is és a politikai párbeszéd és a nemzeti megbékélés folytatását szorgalmazták.

Elítélték az Észak-Korea által végzett kísérleti atomrobbantásokat és ballisztikusrakéta-kilövéseket. Felszólították Észak-Koreát, hogy ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon szüntessen be minden nukleáris és ballisztikusrakéta-programot.

A vezetők az ukrajnai helyzettel is foglalkoztak, és a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását szorgalmazták. Emlékeztettek arra, hogy a hatályban levő szankciók esetleges feloldásának az az előfeltétele, hogy Oroszország teljes mértékben végrehajtsa e megállapodásokat és tiszteletben tartsa Ukrajna szuverenitását.

Világgazdaság

A G7-ek legfontosabb feladatuknak az életkörülmények javítását és a minőségi munkahelyek biztosítását tartják, melyet a globális növekedés fokozásával kívánnak elérni. A vezetők újólag kijelentették, elkötelezettek amellett, hogy az összes – monetáris, költségvetési és strukturális – szakpolitikai eszközt igénybe vegyék egy erőteljes, fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív növekedés megteremtéséhez.

Az egyenlőtlenségek csökkentése

A vezetők megállapították, hogy az egyenlőtlenségek aláássák a bizalmat és korlátozzák a jövőbeli növekedési potenciált. Megállapodtak abban, hogy fokozni fogják a gazdaságok és a közösségek képességeit és rezilienciáját, hogy azok jobban tudjanak alkalmazkodni a változás üteméhez, és így mindenki élvezhesse a globális gazdaság nyújtotta előnyöket.

A G7-ek emlékeztettek arra, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása alapvetően fontos a fenntartható fejlődés elérése szempontjából. A vezetők ütemtervet fogadtak el a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő gazdasági környezet kialakítása érdekében, melynek célja a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítása.

Kereskedelem

A vezetők ismételten kijelentették, elkötelezettek a szabad piacok fenntartása mellett és fellépnek a protekcionizmussal, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok minden formájával szemben. Vállalták, hogy olyan hathatós szakpolitikai intézkedéseket fogadnak el, amelyek biztosítják, hogy mind a vállalkozások, mind a polgárok a globális gazdaság lehető legtöbb előnyét élvezhessék.

A ténylegesen egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a G7-ek a piactorzító gyakorlat megszüntetésére szólítottak fel. A résztvevők hangsúlyozták a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer jelentőségét, és elkötelezték magukat amellett, hogy együttes erővel igyekeznek javítani a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) működését.

Migráció

A migránsok és menekültek nagyszabású mozgásának kezelése érdekében a vezetők a nemzeti és nemzetközi szintű erőfeszítések összehangolására szólítottak fel. Partnerségek létrehozásában állapodtak meg, amelyek célja az lesz, hogy az egyes országok saját határaikon belül teremthessék meg azokat a körülményeket, amelyek segítségével meg tudják szüntetni a migráció kiváltó okait.

Elismerték ugyanakkor az államok azon jogát, hogy saját határaikat ellenőrizzék, illetve hogy nemzeti érdekeik érvényesítésére saját stratégiát alakítsanak ki.

Afrika

Afrikai biztonsága, stabilitása és fenntartható fejlődése a G7-ek egyik legfontosabb prioritása. A vezetők célja, hogy megerősítsék az afrikai országokkal és regionális szervezetekkel folytatott együttműködést és párbeszédet a válságok és a konfliktusok megelőzésére, elhárítására és kezelésére mozgósítható afrikai képességek fejlesztése érdekében.

Innováció, készségek és foglalkoztatás

A vezetők elfogadtak egy a polgárokat középpontba állító cselekvési tervet az innováció, a készségek és a munkaerő témájában. A cselekvési terv lehetséges szakpolitikai ajánlásokat tartalmaz a versenyképesség növelésére és az innovációból eredő növekedés serkentésére, amely mindenki javát szolgálná.

Lásd még:

Háttér

A G7-csúcstalálkozó olyan fórum, mely fontos szerepet játszik a globális kihívásokra adandó globális válaszlépések kialakításában, kiegészítve a G20-ak globális gazdasági koordinációs tevékenységét. A G7-ek fórumán Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az EU vezetői vesznek részt.

A G7-ek 2016. évi csúcstalálkozóját Japánban tartották, 2014-ben pedig kivételesen az EU volt a házigazda Brüsszelben.

A vezetők 2014. óta üléseznek ismét a G7-es formációban, amikor is az Oroszországi Föderáció megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Az EU mint a G7-ek tagja

1977-ben Londonban az akkori Európai Közösség képviselői első ízben vettek részt a G7-ek csúcstalálkozóján. Eredetileg az EU szerepe csak a kizárólagos hatáskörébe tartozó területekre korlátozódott, idővel azonban folyamatosan bővült. Az EU-t fokozatosan bevonták a csúcstalálkozó napirendjén szereplő valamennyi politikai tanácskozásba, és az ottawai csúcstalálkozótól (1981) kezdve részt vesz a csúcstalálkozók összes munkaülésén.

Az EU-t a tagsággal járó összes felelősség terheli. A csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat politikailag kötelező erővel bír a G7-ek összes tagja számára.

A elnökségi feladatokat minden évben más ország látja el, a következő sorrendben: Japán (2016), Olaszország (2017), Kanada (2018), Franciaország (2019), Egyesült Államok (2020).

Frissítve: 2017.5.29.