G20-csúcstalálkozó – Hamburg, Németország, 2017.7.7–8.

Nemzetközi csúcstalálkozó
  • Nemzetközi csúcstalálkozó
  • 2017.7.7–8.
  • Németország

A G20-ak vezetői július 7–8-án Németországban, Hamburgban üléseztek. A csúcstalálkozón az Európai Uniót Donald Tusk, az Európai Unió Tanácsának elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte. Az idei csúcsértekezlet témája „a behálózott világ alakítása” volt.

A vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben különösen az alábbiakra tértek ki:

  • a globalizáció előnyeinek megosztása
  • a reziliencia kialakítása
  • a fenntartható megélhetés javítása
  • a felelősségvállalás

Ezenfelül egy cselekvési tervet is elfogadtak a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés és a külföldi terrorista harcosok elleni fellépés érdekében.

Az energiaügy és az éghajlatváltozás tekintetében a vezetők tudomásul vették, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsi Megállapodásból. A G20-ak többi tagjának vezetői kijelentették, hogy a Párizsi Megállapodás visszafordíthatatlan, és jóváhagyták a G20-aknak a növekedést célzó éghajlat- és energiapolitikai hamburgi cselekvési tervét.

A migrációs és menekültügyi válsággal kapcsolatban a vezetők megállapodtak arról, hogy fokozzák a koordinációt, valamint hogy fellépnek az embercsempészek és emberkereskedők ellen. A migráció kiváltó okainak kezelése, továbbá a származási és tranzitországok támogatása szintén prioritást élvez.

„A migránscsempészet a szervezett bűnözés körébe tartozik. Az elmúlt évben a csempészek egyedül Líbiában 1,6 milliárd dollár bevételre tettek szert, aminek köszönhetően az ellenőrzésük alatt tartják az ország egyes részeit. A terroristákkal is együttműködnek, és még inkább aláássák a Líbia stabilizálására irányuló erőfeszítéseket.”

Donald Tusk elnök a G20-ak 2017. július 7-i csúcstalálkozóját megelőző sajtókonferencián

A vezetők hangsúlyozták, hogy több segítséget kell nyújtani az embereknek ahhoz, hogy kiaknázhassák a gazdasági globalizáció nyújtotta lehetőségeket és előnyöket. Azt is megvitatták, hogy miként folytassák a nyitott és reziliens pénzügyi rendszer kiépítését.

Vállalták, hogy fokozzák a nemzetközi adóügyi együttműködést és a pénzügyi átláthatóságot, valamint, hogy foglalkozni fognak a felesleges acéltermelési kapacitás kérdésével.

Afrika fejlesztése továbbra is fontos prioritást jelent a G20-ak számára. Elindították a G20-ak–Afrika partnerségi programot azzal a céllal, hogy elősegítsék Afrikában a növekedést és munkahelyteremtést. A program keretébe tartozik a G20-aknak a vidéki fiatalok foglalkoztatását célzó azon kezdeményezése is, amelynek révén 2022-ig 1,1 millió új munkahely jöhet létre.

A vezetők hangsúlyozták, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés elérése érdekében ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket. A digitális jártasság és készségek előmozdítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek felkészültebbek legyenek a jövő munkahelyeinek betöltésére.

Arról is megállapodtak, hogy további intézkedéseket hoznak a nemek közötti egyenlőség megvalósítására. Hangsúlyozták, hogy a digitalizálás és az IKT fontos szerepet tölt be a nők társadalmi szerepvállalásának növelésében.

Ezenfelül kiemelték a nemzetközi egészségügyi együttműködés jelentőségét, különösen az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem szempontjából.

A G20-ak tizenharmadik csúcstalálkozóját Argentína rendezi 2018-ban.

Egyéb elfogadott dokumentumok

A G20-ak vezetői több más dokumentumot is elfogadtak:

Az EU prioritásai a G20-ak vezetőinek csúcstalálkozóján

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós állam-, illetve kormányfőknek küldött közös levelében ismertette a csúcstalálkozó fő témáit:

  • a G20-ak szerepe a mindenki érdekeit szolgáló világgazdaság megteremtésében
  • nyílt és tisztességes, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer, valamint reziliens nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer
  • az éghajlatváltozás elleni intézkedések gazdasági hatásai és a digitális forradalomban rejlő lehetőségek
  • adókikerülés és adókijátszás
  • a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
  • közös felelősségvállalás a menekültekért és a migránsokért, valamint a beruházásokat, a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló partnerség Afrikával

Háttér

A G20-ak csoportját 19 ország és az EU alkotja. A csoport tagjai a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint 80%-át állítják elő, és a világnépesség mintegy kétharmadának adnak otthont.

A G20-ak első csúcstalálkozójára 2008-ban, a globális pénzügyi válság közepette került sor, a nemzetközi gazdasági együttműködés fokozása érdekében. Azóta a G20-ak minden évben tartanak találkozót, amelyek alkalmával a legkülönfélébb gazdasági és pénzügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.

Az EU mint a G20-ak tagja

Az Európai Unió a G20-ak teljes jogú tagja négy tagállamával: az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal együtt. Ezenkívül Spanyolország a G20-ak állandó meghívottja, Hollandia pedig partnerországa.

Az EU saját hellyel rendelkezik a G20-ak asztalánál, mivel a világ egyik legjelentősebb gazdasági szereplője, amely meghatározott hatáskörökkel rendelkezik a kereskedelmi ügyek, a gazdaságpolitika, a pénzügyi szabályozás, a fejlesztés, az energiaügy és az éghajlatváltozás területén.

Frissítve: 2017.7.10.