Tovább
Feliratkozás hírlevélre
Az EU és a hat keleti partnerország vezetői Brüsszelben találkoztak, hogy áttekintsék a 2015-ös csúcstalálkozó óta elért eredményeket.

A találkozó főbb eredményei

A keleti csúcstalálkozó folyamán az uniós vezetők hat keleti partnerország – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – vezetőivel találkoztak, hogy megállapodjanak partnerségük jövőbeli prioritásairól.

A megbeszélés témája az együttműködés szorosabbra fűzése, valamint a gazdaság, a kormányzás, a hálózati összekapcsoltság és a társadalom megerősítése volt.

„Számos konkrét területen kívánjuk megerősíteni a keleti partnerségi együttműködést – így a kis- és középvállalkozások, a digitális gazdaság, a szélessávú internetkapcsolatba, illetve a közlekedésbe, az energiába és az infrastrukturális projektekbe irányuló beruházások területén. Ez azonban korántsem kimerítő felsorolás. Mindenekelőtt azonban a polgáraink közötti kapcsolatokat kívánjuk megerősíteni, és több támogatást kívánunk nyújtani a civil társadalomnak.”

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a keleti partnerségi csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján

A vezetők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a keleti partnerségnek, és elkötelezettek amellett.

A nyilatkozatban az Európai Unió újólag megerősítette, hogy elkötelezetten támogatja valamennyi partnerének területi integritását, függetlenségét és szuverenitását.

A csúcstalálkozó résztvevői mindenkit felszólítottak, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a régióban a megoldatlan konfliktusok békés, a nemzetközi jogon nyugvó rendezésére.

Nyugtázták azon partnerek – Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – európai törekvéseit és ilyen értelmű döntését, akik társulási megállapodást írtak alá az Unióval, egyszersmind elismerték a többi partner ahhoz való jogát, hogy megválasszák, milyen mértékben kívánják elmélyíteni az EU-val fenntartott kapcsolataikat.

„Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy közös jövőnk kulcsa az, hogy az EU kész megnyitni szakpolitikáit partnerei számára. Szeretném ismét megerősíteni, hogy készek vagyunk erre.”

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a keleti partnerségi csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján

A vezetők emellett üdvözölték a 2020-ra elérendő 20 célkitűzést. A célkitűzések olyan keretet adnak, amelynek segítségével a felek – a Rigában 2015-ben meghatározott kiemelt együttműködési területeken – javítani kívánják a keleti partnerek polgárainak életét.

A vezetők emellett a következőket hangsúlyozták a közös nyilatkozatban:

  • a jó kormányzás jelentősége
  • a jobb és biztonságosabb közlekedési kapcsolatok szükségessége
  • az energiabiztonság jelentősége
  • a független médiának nyújtott támogatás erősítése és a félretájékoztatás leleplezése
  • a vezetők részvétele a mobilitás előmozdításában és a fiatalok szerepvállalásának ösztönzésében

A csúcstalálkozó alkalmával az EU és Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodást írt alá, valamint légiközlekedési megállapodást kötött. Emellett az Unió kibővítette a transzeurópai közlekedési hálózatot (TEN-T), így az immár magában foglalja a keleti partnereket is.

A keleti partnerség következő csúcstalálkozójára a tervek szerint 2019-ben kerül majd sor.

Infografika – Towards a stronger Eastern Partnership

Infographic - Towards a stronger Eastern Partnership A teljes infografika megjelenítése

Információk a keleti partnerségről

A keleti partnerség 2009-ben indult útjára azzal a céllal, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és hat kelet-európai partnerország – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – között.

Mit jelent a keleti partnerség a fiatalok számára? Összefoglaló a keleti partnerség ifjúsági fórumának 2017. június 22–23-án megrendezett varsói találkozójáról

Főbb kísérő rendezvények

A keleti partnerség túlmutat a puszta kormányközi kapcsolatokon. A fiatalok, a helyi önkormányzatok, a civil társadalom, a média, az üzleti világ képviselői és más érdekelt felek mind aktívan részt vesznek a számukra rendezett kísérő rendezvényeken.

Ezek a csúcstalálkozóhoz kapcsolódó események időben eloszlanak az év során, megrendezésük pedig az EU Tanácsa észt elnökségének közreműködésével történik.

A keleti partnerség 3. ifjúsági fórumát 2017. június 22–23-án rendezték Varsóban. A vitákon 300 résztvevő cserélt véleményt az aktív polgári szerepvállalásról és az ifjúságnak a döntéshozatali folyamatba való bevonásáról. A fórum résztvevői ajánlásokat fogadtak el az ifjúságpolitikáról.

A keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája (CORLEAP) szeptember 12-én Brüsszelben tartotta éves ülését. A konferencia fő témája a keleti partnerség országainak helyi hatóságaival való kapcsolatok szorosabbra fűzése volt.

A keleti partnerség 2. médiakonferenciájának 2017. szeptember 13-án Kijev adott otthont. A konferencia a média fejlődéséhez kapcsolódó igényekkel és az újságírói szakma modern időkben jelentkező igényeivel foglalkozott. Az eseményen több mint 350-en vettek részt, ami jól mutatja, hogy a média milyen komoly kihívásokkal néz szembe a véleménynyilvánítás szabadságát illetően.

A keleti partnerség e-partnerségi konferenciáját 2017. október 4-én Tallinnban rendezték meg. A rendezvényen bemutatták a e-kormányzás keleti partnerségi országokban való fejlesztésében elért eredményeket, valamint áttekintették a régióban fennálló helyzetet és a lehetséges további lépéseket. A konferenciára jelentés készült arról, hogy a keleti partnerség országaiban milyen a kibertér biztonsága és az e-demokrácia helyzete.

Az EU ifjúsági konferenciáját 2017. október 23–26-án tartották Tallinnban. Most először a keleti partnerség országaiból is érkezett 12 fiatal a konferenciára, csatlakozva a mintegy 250 ifjúsági képviselőhöz és szakpolitikai döntéshozóhoz, akikkel közösen összegyűjtötték azokat a kérdéseket, amelyek ma igazán foglalkoztatják az európai fiatalokat, és azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek azokra választ adhatnak.

A keleti partnerség civil társadalmi konferenciájára, 2017. október 25–26-án Tallinnban került sor, a keleti partnerség civil társadalmi fórumának 9. éves közgyűlésével összevontan. A rendezvény témáját a kormányok és a civil társadalom közötti kapcsolatok, a demokratikus kormányzás, a félretájékoztatás elleni küzdelem és az e-megoldások adták.

A keleti partnerség üzleti fórumát 2017. október 26–27-én Tallinnban tartották. A résztvevők megvitatták, hogy miként lehetne újragondolni a kormányzási eljárásokat és megteremteni a digitális gazdaságok alapját. A megbeszélések témája volt még a határokon átnyúló kereskedelem, a logisztika, az e-kereskedelem, valamint a nemzetközi üzleti tevékenység finanszírozása. Az eseményen több mint 500 üzleti vezető, kormánytisztviselő és szakpolitikai döntéshozó vett részt az EU és a keleti partnerségi országok részéről.

A fórum alkalmával az EU és az Európai Beruházási Bank (EBB) megállapodást írt alá. Ennek köszönhetően most először lehetővé vált, hogy az EBB Ukrajnában helyi pénznemben nyújtson kölcsönöket. Az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA) emellett három, az EU által támogatott garanciamegállapodást írt alá helyi bankokkal. Ezek célja az volt, hogy a grúziai, moldovai és ukrán vállalkozások sürgősen forráshoz juthassanak.

Az előző csúcstalálkozó

A keleti partnerség előző csúcstalálkozójára 2015. május 21–22-én került sor Rigában. A találkozó során az EU megerősítette, hogy stratégiai jelentőséget tulajdonít a partnerségnek, és határozott eltökéltségéről tett tanúbizonyságot azt illetően, hogy a hat partnerországgal szorosabb, testre szabott kapcsolatokat alakítson ki.

Hasznos linkek

További információk és tájékoztató anyagok az Európai Bizottság és az EKSZ honlapján találhatók.