Egységes szanálási mechanizmus

Infografika – Az egységes szanálási mechanizmus működése

Infografika – Az egységes szanálási mechanizmus működése

Az egységes szanálási mechanizmus célja a csodközeli helyzetbe került bankok rendezett módon történo szanálása, amely minimális terheket ró az adófizetokre és a reálgazdaságra.

Hatály 

Az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó szabályozás – miután annak minden eleme hatályba lépett – érvényes lesz egyrészt az euróövezeti tagállamokra, másrészt azon uniós országok bankjaira, amelyek csatlakoznak a bankunióhoz.

Struktúra

Az európai bankunió fontos elemét képezo egységes szanálási mechanizmus a következokbol áll:

  1. az Egységes Szanálási Testület, vagyis az uniós szintu szanálási hatóság
  2. egy közös szanálási alap, amelyet a bankszektor finanszíroz

Fo céljai:

  • a bankszektor iránti bizalom erosítése
  • a bankostromok és a továbbterjedés megelozése
  • a bankok és az államháztartások közötti negatív visszacsatolási folyamat enyhítése
  • a pénzügyi szolgáltatások belso piacán tapasztalható fragmentáltság megszüntetése

1. Az Egységes Szanálási Testület

Az egységes szanálási mechanizmus fo döntéshozó szerve, a Testület:

  • határoz a csodhelyzetbe került bankok szanálási programjáról (amelynek része a szanálási eszközök alkalmazása és az Egységes Szanálási Alap igénybevétele)
  • közvetlenül felelos a tervezési és a szanálási szakaszért azoknak a bankunióhoz tartozó, határokon átnyúló tevékenységet végzo, illetve nagy bankoknak az esetében, amelyeket közvetlenül az Európai Központi Bank felügyel
  • a bank méretétol függetlenül felel minden olyan szanálásért,amelyhez az Egységes Szanálási Alap igénybevétele szükséges
  • legfelsobb szinten felel a bankunióhoz tartozó minden bankért, és ennek megfeleloen bármikor, bármely bankkal kapcsolatban gyakorolhatja a hatáskörét

Az Egységes Szanálási Testület összetétele

A Egységes Szanálási Testület vagy ügyvezetoi összetételben vagy plenáris ülés keretében tanácskozik.

Ügyvezetoi ülésPlenáris ülés
Szavazati joggal rendelkezo tagok
  • az elnök
  • négy, feladatát teljes munkaidoben ellátó tag
  • azon tagállamok képviseloje, amelyekben a bajba jutott bank és fiókjai vagy leányvállalatai találhatók
Szavazati joggal rendelkezo tagok
  • az elnök
  • négy, feladatát teljes munkaidoben ellátó tag
  • a nemzeti szanálási hatóságok képviseloi (a bankunióban részt vevo minden tagállam 1-1 képviseloje)
Megfigyelok
  • állandó: az EKB és a Bizottság 1-1 képviseloje
  • esetileg meghívott megfigyelok
Megfigyelok
  • állandó: az EKB és a Bizottság 1-1 képviseloje
  • esetileg meghívott megfigyelok

A Tanács 2014 decemberében kinevezte az Egységes Szanálási Testület elnökét, alelnökét és a feladatukat teljes munkaidoben ellátó tagokat.

Az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet hatálybalépése után megválasztott elso elnök hivatali megbízatása három évre szól. A megbízatás egyszer ötéves idotartamra meghosszabbítható. Az alelnök és a további négy, feladatát teljes munkaidoben ellátó tag megbízatása öt évre szól.

Az Egységes Szanálási Testület döntéshozatali eljárása

A szanálásra vonatkozó döntéseket az ügyvezetoi ülés tagjai készítik elo, és a leheto legteljesebb mértékben el is fogadják azokat, amelyek a Testület közvetlen felelosségi körébe tartozó bankokat érintik. 

A plenáris ülés hozza meg az általánosabb jellegu határozatokat:

  • dönt az eljárási szabályzatról  
  • meghatározza a Testület éves költségvetését
  • dönt a beruházásokról és a személyzeti kérdésekrol 

Bizonyos értékhatár felett a plenáris ülés keretében döntenek az Egységes Szanálási Alap igénybevételérol is.

Szintén ez a fórum engedélyezi az Egységes Szanálási Alap hitelfelvételét és a rendkívüli utólagos hozzájárulások beszedését.

2. Az Egységes Szanálási Alap

Az Egységes Szanálási Alap egy szupranacionális szinten létrehozott alap.

Az Alap más lehetoségek – pl. a hitelezoi feltokésítés – kimerítését követoen a csodközeli helyzetbe került bankok szanálására veheto majd igénybe.

Finanszírozásának alapját a bankszektor által fizetett hozzájárulások képezik.

Az Alapot 8 éves idoszak alatt fogják feltölteni. Az Alapnak a bankunió összes tagállamában engedélyezett valamennyi hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek összegének legalább 1%-át kell kitennie. Tervezett összege kb. 55 milliárd €.

Az egyes bankok hozzájárulását a bank összes kötelezettségének (a szavatolótoke és a biztosított betétek kivételével) a részt vevo tagállamokban engedélyezett összes hitelintézet összesített kötelezettségállományához (szintén a szavatolótoke és a biztosított betétek kivételével) viszonyított arányában kell megállapítani. A hozzájárulások az egyes intézmények által viselt kockázatok arányában kiigazításra kerülnek.

Infografika – Egységes Szanálási Alap

Infografika – Egységes Szanálási Alap

Az Egységes Szanálási Alap muködése

A bankok tagállami szinten beszedett hozzájárulásai átkerülnek az Egységes Szanálási Alapba.

Az Alap igénybevételének elofeltételea hitelezoi feltokésítési szabályok alkalmazása, valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvben és az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendeletben foglalt elvek betartása.

Erre a bankunió egyik alapveto elvének érvényesítése érdekében van szükség: a bankcsodök költségeit a pénzügyi ágazatnak kell viselnie, nem pedig az adófizetoknek.

A 8 éves átmeneti idoszak

Az Alap az elso idoben „nemzeti részalapokból” fog állni, amelyek egy 8 éves átmeneti idoszak folyamán fokozatosan összeolvadnak. A befizetett összegeknek ez a „közös felhasználásúvá tétele” az elso évben azok 40%-át, a másodikban 20%-át érinti majd, a további 6 év folyamán pedig folyamatosan egyenlo összegekkel emelkedik a nemzeti részalapok teljes megszunéséig.

A források átutalásáról és közös felhasználásúvá tételérol a bankunióhoz csatlakozó tagállamok közötti külön kormányközi megállapodás rendelkezik. A Tanács ezzel a határozattal maximális jogbiztonságot kívánt teremteni, miután egyes tagállamok jogi és alkotmányos aggályaiknak adtak hangot.

A megállapodást 2014. május 21-én 26 tagállam írta alá (Svédország és az Egyesült Királyság kivételével minden uniós ország). Az aláírók egy külön nyilatkozatban jelezték azon szándékukat, hogy a megerosítési folyamatot idoben lezárják ahhoz, hogy az egységes szanálási mechanizmus 2016. január 1-jén megkezdhesse a muködését.

Az Egységes Szanálási Alapba fizetendo hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételérol szóló kormányközi megállapodást 2015. november 30-ára már elegendo számú tagállam ratifikálta. Ahhoz, hogy a kormányközi megállapodás hatályba léphessen, a bankunióban részt vevo aláíró felek közül legalább annyinak ratifikálnia kell, amennyi az összesített súlyozott szavazatainak 90%-ához szükséges. A megállapodás az ennek dátumát követo második hónap elso napján lép hatályba.

A megállapodást aláíró, euróövezeten kívüli tagállamokra csak azt követoen vonatkoznak majd a megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek, hogy csatlakoztak az egységes felügyeleti mechanizmushoz és az egységes szanálási mechanizmushoz.

További finanszírozási intézkedések

Az uniós pénzügyminiszterek 2013 decemberében nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint az Egységes Szanálási Alap feltöltésének kezdeti szakaszában a banki befizetésekbol származó nemzeti forrásokból vagy az eddigi eljárásoknak megfeleloen az Európai Stabilitási Mechanizmusból lehet majd áthidaló finanszírozáshoz jutni.

Az áthidaló finanszírozással az átmeneti idoszakban is elegendo pénzügyi forráshoz jut majd az Alap.

2015 decemberében a bankunióban részt vevo tagállamok megállapodtak arról, hogy bevezetik az áthidaló finanszírozási szabályok rendszerét: 2016-tól kezdodoen minden részt vevo tagállam harmonizált hitelkeret-megállapodást köt az Egységes Szanálási Alappal, amellyel a saját nemzeti részalapját támogató nemzeti hitelkeretet biztosít a Testület számára. Ez azért szükséges, hogy az Alap akkor is megfeleloen muködhessen, ha adott tagállambeli bankok szanálását követoen elfogynának pénzügyi forrásai.

Az euróövezeti tagállamok által együttesen biztosított hitelkeret teljes összege a megállapodás szerint legfeljebb 55 milliárd euró.

A nemzeti hitelkereteket csak végso esetben veheti igénybe az Alap, ha a bankunió szabályai szerint rendelkezésre álló minden más finanszírozási forrást már kimerített. 

A nemzeti hitelkeretek rendszerének célja az adófizetok védelmének biztosítása, és középtávon nem lesz jelentos hatással a tagállamok költségvetésére, mivel a hitelkeretbol igénybevett összegeket az adott tagállam bankjainak kell visszafizetnie.

A rendszer az összes részt vevo tagállamnak egyenlo jogokat és kötelezettségeket biztosít, és nem jár költségekkel a bankunióban nem részt vevo országok számára.

A nemzeti részalapok között is mód lesz az összegek ideiglenes áthelyezésére.

Az átmeneti idoszakban egy közös védoháló is létre fog jönni, amely megkönnyíti az Egységes Szanálási Alap hitelfelvételét, és amelyet végso soron a bankszektor hozzájárulásaiból finanszíroznak majd.

Az Egységes Szanálási Alap muködése

A mechanizmus a következo lépésekbol épül fel:

1. Az Európai Központi Bank felügyeleti hatóságként értesíti az Egységes Szanálási Testületet, ha egy bank csodközeli helyzetbe került vagy valószínusíthetoen ilyen helyzetbe fog kerülni.

Ilyen értelmu határozatot az Egységes Szanálási Testület ügyvezetoi ülés keretében saját kezdeményezésére is hozhat, amennyiben az EKB a tájékoztatását követoen 3 napon belül nem tesz lépéseket.

2. Az ügyvezetoi testület határoz arról, hogy elképzelheto-e egy magánforrásokra támaszkodó megoldás, vagy közérdekbol szanálásra van szükség.

3. Amennyiben a szanálás feltételei nem teljesülnek, a bankot a nemzeti jognak megfeleloen fel kell számolni.

4. Amennyiben a szanálás feltételei teljesülnek, az Egységes Szanálási Testület szanálási programot fogad el. A program meghatározza a szanálási eszközöket, valamint az Egységes Szanálási Alap igénybevételének részleteit. Amint a Testület elfogadja a szanálási programot, azonnal továbbítja azt a Bizottságnak.

5. A szanálási program a Testület általi elfogadást követo 24 órán belül hatályba lép. Ezalatt a Bizottság vagy elfogadja a programot, vagy:

  • kifogást emel az Egységes Szanálási Testület által elfogadott szanálási program diszkrecionális szempontjai ellen
  • javasolja a Tanácsnak, hogy emeljen kifogást a program ellen azon az alapon, hogy a szanálást a közérdek nem indokolja. Ebben az esetben a Tanács egyszeru többséggel jár el
  • javasolja a Tanácsnak, hogy hagyja jóvá az Alapból a szanálási program szerint biztosítandó összeg jelentos módosítását, illetve emeljen az ellen kifogást (a Testület által javasolt összeg 5%-os vagy annál nagyobb módosítása minosül jelentosnek)

Amennyiben a Bizottság azt kívánja javasolni, hogy a Tanács emeljen kifogást, erre 12 óra áll rendelkezésére a szanálási programnak a Testület általi jóváhagyásától számítva, hogy így a Tanács a következo 12 órán belül határozhasson.

Ha a Tanács kifogást emel egy intézmény szanálás alá helyezésével szemben, az érintett intézményt az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban kell felszámolni.

6. A Testület ezt követoen biztosítja, hogy az érintett nemzeti szanálási hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. 

Az Egységes Szanálási Alap egyéb résztvevoi

Az EU Tanácsa

  • kinevezi az Egységes Szanálási Testület tagjait
  • meghatározza (végrehajtási aktus elfogadása útján), hogy a bankszektornak milyen módon kell elozetes hozzájárulást nyújtania az Egységes Szanálási Alaphoz
  • egyes esetekben kifogást emelhet egy adott szanálási programmal szemben

Az Európai Bizottság

Az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfeleloen valamelyik uniós intézménynek jóvá kell hagynia a Testület által elfogadott szanálási programot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság feladata lesz, hogy vagy jóváhagyja a szanálási programot, vagy kifogást emeljen az Egységes Szanálási Testület által elfogadott szanálási program diszkrecionális szempontjai ellen.

A Bizottság emellett azt is javasolhatja, hogy a Tanács emeljen kifogást a szanálási program ellen olyan esetekben, amikor a közérdek szempontja nem érvényesül, vagy az Egységes Szanálási Alapból felhasználandó összeg lényegesen megváltozott. 

Az Európai Központi Bank

A bankunióhoz tartozó bankok felügyeleti hatóságaként értesíti az Egységes Szanálási Testületet, ha egy bank csodközeli helyzetbe került vagy valószínusíthetoen ilyen helyzetbe fog kerülni.

Nemzeti szanálási hatóságok

A résztvevo tagállamok szanálási hatóságai felelosek azon bankok szanálási terveinek elkészítéséért és elfogadásáért, amely bankokért nem közvetlenül az Egységes Szanálási Testület felel.

Emellett a nemzeti hatóságok hajtják végre – az Egységes Szanálási Testület utasításainak megfeleloen – a nekik címzett határozatokat.

Amennyiben valamely nemzeti szanálási hatóság nem hajtja végre az Egységes Szanálási Testület határozatát, a Testületnek jogában áll, hogy közvetlenül a csodközeli helyzetbe került banknak adjon utasításokat.

Miért van szükség egységes szanálási mechanizmusra?

Az egységes szabálykönyv bizonyos mértékben harmonizálta a tagállami jogszabályokat, és a nemzeti hatóságok számára egységes szanálási eszközöket és jogköröket biztosít. Egyúttal azonban mérlegelési jogkört is engedélyez a nemzeti hatóságok számára a tekintetben, hogy milyen módon alkalmazzák ezeket az eszközöket, és hogyan vegyék igénybe a nemzeti finanszírozási lehetoségeket a szanálási eljárás folyamán.

Az egységes szanálási mechanizmust tehát abból a célból hozták létre, hogy egységes megközelítés érvényesüljön a csodközeli helyzetbe került bankokkal szemben, és ezáltal erosödjön a résztvevo tagállamok pénzügyi ágazatának a stabilitása.

A mechanizmus célja emellettannak a megakadályozása, hogy a válság átterjedjen a részt nem vevo tagállamokra, így tehát hozzájárul a belso piac muködésének biztosításához is.

Az egységes szanálási mechanizmus létrehozása részben annak a kockázatnak a kiküszöbölése céljából vált szükségessé, hogy a tagállamok egyeztetés nélkül, potenciálisan következetlen döntéseket hozzanak a több tagállamban muködo bankcsoportok szanálásáról, ami a szanálás összköltségét is növelheti.

Az Egységes Szanálási Alapot oly módon alakították ki, hogy a bankok ne függjenek sem a nemzeti költségvetésbol származó támogatástól, sem a finanszírozási lehetoségek igénybevételével kapcsolatos eltéro tagállami megközelítésektol. Elkerülhetok lesznek az olyan helyzetek is, amelyekben a tagállami szintu bankszanálás aránytalan terheket róna a reálgazdaságra.

Végezetül, a szupranacionális szanálási rendszerre az uniós szintu felügyeleti rendszer – az egységes felügyeleti mechanizmus – kiegészítéseként is szükség volt. A rendszer hozzájárul az EKB és a nemzeti szanálási hatóságok közötti esetleges feszültségek feloldásához.

Az egységes szanálási mechanizmus célja tehát a bankszektorba vetett bizalom erosítése, a bankostromok és a továbbterjedés megelozése, a bankok és az államháztartások közötti negatív visszacsatolási folyamat enyhítése, valamint a pénzügyi szolgáltatások belso piacán tapasztalható fragmentáltság megszüntetése.

Hatálybalépés

A szanálástervezés elokészítésérol, az információgyujtésrol és a nemzeti szanálási hatóságokkal folytatott együttmuködésrol szóló rendelkezések 2015. január 1-jétol alkalmazandók.

A szanálás megtervezésére, a korai beavatkozásra, a szanálási intézkedésekre és eszközökre – a részvényesi és hitelezoi feltokésítést is beleértve – vonatkozó rendelkezések 2016. január 1-tol alkalmazandók.

Az egységes szanálási alapba befizetett hozzájárulások áthelyezésérol és közös felhasználásúvá tételérol szóló kormányközi megállapodás az azon idopont utáni második hónap elso napján lép hatályba, amikor az egységes felügyeleti mechanizmusban és az egységes szanálási mechanizmusban részt vevo aláíró felek közül legalább annyian ratifikálták, amennyi az összes részt vevo tagállam súlyozott szavazatainak 90%-ához szükséges.