Mit is takar pontosan a „Tiszta levegőt” szakpolitikai csomag?

A „Tiszta levegőt” csomag célja a légszennyezés számottevő csökkentése Európa-szerte. A javasolt stratégia fontos célokat határoz meg a légszennyezés egészségügyi és környezeti hatásainak 2030-ig történő csökkentésére, és olyan jogalkotási javaslatokat tartalmaz, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátások és a légszennyezettség tekintetében szigorúbb előírásokat irányoznak elő.

A Bizottság által 2013. december 18-án közzétett csomag négy részből áll: a „Tiszta levegőt Európának” programról szóló közleményből és három, a kibocsátások és a légszennyezés területére vonatkozó jogalkotási javaslatból. 

A „Tiszta levegőt” csomag számokban

A csomagban foglalt intézkedéseknek köszönhetően 2030-ig a becslések szerint:

  • 58 000 embert menthetünk meg a korai elhalálozástól
  • 123 000 km²-nyi ökoszisztémát menthetünk meg a nitrogénszennyezéstől
  • 56 000 km²-nyi Natura 2000 védett területet menthetünk meg
  • 19 000 km²-nyi erdei ökoszisztémát menthetünk meg a savasodástól

Miért van szükség a csomagra?

A rossz minőségű levegő kedvezőtlen hatással van életminőségünkre, és számos egészségügyi problémát, így például asztmát, valamint szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Ez pedig betegség miatti távolléteket eredményez a munkahelyeken, és magasabb egészségügyi költségeket von maga után, mindenekelőtt a gyermekek és az idősek esetében.

A helyzet különösen súlyos a beépített városi területeken, ahol a levegő minősége általánosan rosszabb és ezért a levegőminőséghez köthető egészségügyi problémák előfordulása jóval gyakoribb. Ezenfelül a rossz levegőminőség a korai elhalálozás első számú oka Európában, még a közúti balesetek miatt bekövetkező haláleseteket is megelőzi. Az emberi egészségre gyakorolt ártalmas hatásain túl a rossz levegőminőség az ökoszisztémákat is károsítja.

A „Tiszta levegőt” csomag végrehajtásával minden európai polgár tisztább levegőhöz juthatna, a kormányok egészségügyi költségei pedig csökkennének. A javaslatok az ipar javát is szolgálnák, ugyanis a légszennyezés csökkentését célzó intézkedések várhatóan fellendítenék az innovációt és növelnék az EU versenyképességét a környezetbarát technológiák terén.

A részletek

A „Tiszta levegőt” csomag több részből áll. Ezek a következők:

  • a „Tiszta levegőt Európának” program: a Bizottság stratégiája, melynek intézkedései egyrészt biztosítják a jelenlegi célértékek teljesítését, másrészt új levegőminőségi célkitűzéseket határoznak meg a 2030-ig tartó időszakra
  • a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv felülvizsgált változata, amely szigorúbb kibocsátási határértékeket határoz meg a hat fő szennyező anyagra vonatkozóan
  • a közepes teljesítményű tüzelőberendezésekből származó légszennyezés csökkentéséről szóló irányelvjavaslat
  • a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezéssel kapcsolatos módosított nemzetközi szabályok (a Göteborgi Jegyzőkönyv) uniós szintű jóváhagyására irányuló javaslat

Döntéshozatal a Tanácsban

A Tanács általában az Európai Parlamenttel közösen, a rendes jogalkotási eljárás keretében hozza a döntéseket. Bizonyos esetekben az egyetértési eljárást vagy a konzultációs eljárást alkalmazzák, amelyekben a Parlament szerepe korlátozott.

A Tanácsban folyó munka

A Bizottság 2013. december 20-án nyújtotta be a Tanácsnak a „Tiszta levegőt Európának” programról szóló közleményt. A Bizottság ezután a Környezetvédelmi Tanács 2014. március 3-i ülésén ismertette a programot – a kapcsolódó jogalkotási javaslatokkal együtt.

A csomag két eleme – nevezetesen a nemzeti kibocsátási határértékek módosítására irányuló javaslat és a közepes teljesítményű tüzelőberendezésekről szóló javaslat – a rendes jogalkotási eljárás körébe tartozik. E két jogalkotási javaslat esetében ezért a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jár el.

A Tanács a közelmúltban, 2015 decemberében elfogadta a közepes tüzelőberendezésekről szóló irányelvet. Emellett általános megközelítést alakított ki a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló NEC-irányelvről, amelyről a Parlamentnek még határoznia kell.

A Göteborgi Jegyzőkönyvről szóló javaslathoz tanácsi határozatot kell elfogadni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanácsi határozat elfogadásához szükség van az Európai Parlament egyetértésére.