Uniós együttműködés a biztonság és a védelem területén

Az EU Tanácsa

A 2016. szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozón a 27 uniós vezető úgy döntött, hogy ismét napirendre veszik az európai külső biztonság és védelem kérdését: a jelenlegi bonyolult geopolitikai helyzetben megerősítik az uniós együttműködést a külső biztonság és védelem terén.

Célként tűzték ki, hogy az Európai Tanács a decemberi ülésén konkrét végrehajtási tervet fogadjon el a biztonságra és védelemre vonatkozóan, illetve határozzon a Szerződésekben foglalt lehetőségek eredményesebb alkalmazásáról, különösen a képességek tekintetében, továbbá úgy döntöttek, hogy haladéktalanul megkezdik a NATO-val együttesen tett nyilatkozat végrehajtását.

E vállalás teljesítése érdekében az Európai Tanács a decemberi ülésén egyeztetéseket kezdett egy biztonsági és védelmi csomagról, amely három alkotóelemből áll:

  • a biztonságra és védelemre vonatkozó globális uniós stratégia végrehajtási terve, illetve e globális stratégiának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról szóló tanácsi következtetések
  • az EU és a NATO közötti együttműködés erősítését célzó javaslatok, amelyek a Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára által kiadott együttes nyilatkozat végrehajtását szolgálják a nyilatkozatban megjelölt hét területen
  • az Európai Bizottság által javasolt európai védelmi cselekvési terv, amelynek célja, hogy a belső piac működésének javítása révén megerősítse a kutatást és a képességeket, valamint fokozza a versenyképességet.

2017

június 22.

Az Európai Tanács állandó strukturált együttműködés indítására szólított fel

Az Európai Tanács júniusi ülésén az EU vezetői egyetértettek abban, hogy inkluzív és nagyívű állandó strukturált együttműködést (PESCO) kell indítani annak érdekében, hogy erősíteni lehessen Európa biztonságát és védelmét.

A tagállamok az együttműködés megkezdése érdekében három hónapon belül létrehozzák a követelmények és kötelezettségvállalások közös jegyzékét a konkrét képességfejlesztési projektekkel együtt.

„Történelmi lépésnek vagyunk tanúi, hiszen ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az EU a védelem területén előrelépjen a szorosabb integráció irányába. A célunk a nagyívű és inkluzív együttműködés, ezért valamennyi uniós ország csatlakozására számítunk.” – jelentette ki Donald Tusk az Európai Tanács sajtókonferenciáján.

június 19.

A Tanács üdvözli az EU és a NATO közötti együttműködés terén elért eredményeket

A külügyminiszterek Rose Gottemoellerrel, a NATO főtitkárhelyettesével megbeszélést folytattak az EU és a NATO közötti együttműködésről. A megbeszéléshez az uniós főképviselő és a NATO-főtitkár közös jelentése szolgált kiindulópontként. A Tanács következtetéseket fogadott el a jelentésről, amelyben üdvözölte a közös javaslatok végrehajtása terén elért eredményeket, és további lépésekre buzdított ebben az irányban.

június 8.

A Tanács létrehozza a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében az Európai Unió Katonai Törzsén belül létrejön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC).

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit. Parancsnoki szerepet fog betölteni az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói (jelenleg az EU szomáliai, közép-afrikai köztársasági és mali katonai kiképzési missziója) tekintetében.

Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

május 18.

Az EU globális stratégiája: a biztonságról és a védelemről szóló tanácsi következtetések

A Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel következtetéseket fogadott el. A következtetésekben a Tanács áttekinti a biztonság és a védelem területén végzett együttműködéselmélyítése terén elért eredményeket, és iránymutatást ad a továbbiakra nézve.

A következtetések az alábbi területekre térnek ki:

  • a KBVP válságkezelési struktúráinak megerősítése, különös tekintettel a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozására
  • a partnerországokkal a KBVP területén folytatott együttműködés elmélyítése
  • a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés
  • polgáriképesség-fejlesztés és a polgári válságkezelés reakcióképességének javítása
  • a katonai gyorsreagálás megerősítése
  • az európai védelmi együttműködés elmélyítése

május 18.

A Tanács az EU–NATO együttműködésről tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

A védelmi miniszterek áttekintették az együttműködés kérdéseit, különösen az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára által tett együttes nyilatkozatban megjelölt hét területhez kapcsolódó 42 közös javaslatot.

Üdvözölték, hogy több területen is sikerült előrelépést tenni, különösen a következők tekintetében: a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, információcsere, stratégiai kommunikáció és tengerpolitikai együttműködés.

2016

december 15.

Európa biztonságának és védelmének megerősítését tartja szükségesnek az Európai Tanács

Az Európai Tanács megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió 2015–2020-as időszakra szóló belső biztonsági stratégiájának végrehajtása iránt. A testület a külső biztonság és a védelem terén végzett uniós együttműködés megerősítésével foglalkozott, három kiemelt prioritásra összpontosítva:

  • az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája a biztonság és a védelem területén
  • az európai védelmi cselekvési terv
  • a 2016 júliusában Varsóban aláírt EU–NATO együttes nyilatkozat alapján kidolgozott közös javaslatok végrehajtása

december 6.

Közös javaslatcsomag az EU–NATO együttes nyilatkozatának végrehajtásához

A Tanács következtetéseket fogadott el az EU–NATO együttes nyilatkozat végrehajtásáról, melyekben jóváhagyta az együttes nyilatkozatban meghatározott 7 területre vonatkozó 40 javaslatot. A javaslatokat ugyanezen a napon az Észak-atlanti Tanács is jóváhagyta.

november 30.

Az Európai Bizottság bemutatja az európai védelmi cselekvési tervet

Az Európai Védelmi Alap és más intézkedések célja az, előmozdítsák a közös védelmi képességekre irányuló tagállami ráfordítások hatékonyabbá tételét, javítsák az európai polgárok biztonságát, valamint elősegítsék egy versenyképes és innovatív ipari bázis létrehozását.

november 14.

A biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv

Az uniós külügyminiszterek és védelmi miniszterek az EU globális stratégiája keretében megfogalmazott biztonsági és védelmi terv végrehajtásáról tárgyaltak. A miniszterek meghatározták a célkitűzéseket, valamint az uniós biztonsági és védelmi politika jövőbeli alakításának lépéseit.

július 8.

Az EU–NATO együttes nyilatkozat aláírása

A varsói NATO-csúcson az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára együttes nyilatkozatot írt alá az EU és a NATO közötti együttműködésről.

A nyilatkozat célja az EU és a NATO közötti együttműködés további megerősítése egy olyan időszakban, amikor keleti és déli irányból minden eddiginél nagyobb biztonsági kihívásokkal kell szembenézni.

június 28.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának ismertetése

Federica Mogherini főképviselő a brüsszeli uniós csúcstalálkozón tájékoztatta az EU vezetőit az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájáról.

Az Európai Tanács 2015 júniusában adott megbízást a főképviselőnek az új stratégia kidolgozására. A „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa” címet viselő stratégia a kidolgozási folyamat során megfogalmazott vélemények összességét tükrözi, és az Unió globális szerepére vonatkozó stratégiai jövőképet kínál. Az ebben az Európa és a világ számára egyaránt kihívásokkal teli jelenlegi időszakban készült stratégia kiemeli a közös érdekű területeket és felvázolja a további lépéseket.

2013

december 20.

Meghatározzák a kiemelt védelmi intézkedéseket

Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta először tárgyalt védelmi kérdésekről, és meghatározta az eddiginél szorosabb együttműködést célzó kiemelt intézkedéseket:

  • a közös biztonság- és védelempolitika hatékonyságának, láthatóságának és hatásának növelése
  • a képességek fejlesztésének fokozása
  • Európa védelmi iparának megerősítése

2009

december 1.

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés. A KBVP felváltja az EBVP-t.

Hatályba lépett a 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződés, amelynek értelmében az addigi EBVP új nevet kapott. Ez a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP). A Szerződés rendelkezik továbbá az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról. Az unión kívüli országokban működő bizottsági küldöttségek uniós küldöttségként folytatják munkájukat.

2004

július 12.

Az Európai Védelmi Ügynökség létrehozása

Létrejött az Európai Védelmi Ügynökség, amelynek feladata, hogy támogatást nyújtson a tagállamok és az Európai Tanács részére az EU védelmi képességeinek fejlesztéséhez a válságkezelés területén, valamint az EBVP fenntartásához.

2003

december 12–13.

Elfogadják az európai biztonsági stratégiát

A brüsszeli csúcstalálkozón elfogadták az európai biztonsági stratégiát. A dokumentum célja, hogy biztonságosabbá tegye Európát egy jobb világban, meghatározza az EU-val szembeni fenyegetéseket, illetve az EU stratégiai célkitűzéseit, valamint felvázolja a kérdés Európát érintő politikai vonatkozásait.

2002

december 16.

A „Berlin Plusz” megállapodások aláírása

Aláírták a „Berlin Plusz” megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a NATO struktúráinak, mechanizmusainak és eszközeinek igénybevételét az EBVP-műveletek során.

1999

június 3–4.

Az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) elindítása

Az Európai Tanács kölni ülésén a 15 uniós tagállam úgy határozott, hogy megerősítik a közös kül- és biztonságpolitikát.

1991

december 9–10.

Létrejönnek a közös kül- és biztonságpolitika alapjai

Az Európai Tanács Maastrichtban a Maastrichti Szerződés második pilléreként létrehozta a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP), illetve megtette a közös védelempolitika kialakításának első lépéseit, megteremtve ezzel a politikai unió alapjait.

A szöveget 1992 februárjában írták alá, és 1993 novemberében lépett hatályba.