Európai digitális egységes piaci stratégia

Mit jelent a digitális egységes piaci stratégia?

E stratégia révén az Unió egy olyan szabad és biztonságos digitális egységes piacot kíván kialakítani, ahol az emberek határokon átnyúló online vásárlásokat bonyolíthatnak le, a vállalkozások pedig – függetlenül attól, hogy az Unióban hol telepedtek le – az EU egészében értékesíthetik termékeiket, illetve szolgáltatásaikat. A stratégia célja, hogy az uniós digitális gazdaság kiterjesztésével a fogyasztók kedvezőbb áron jussanak színvonalasabb szolgáltatásokhoz, a vállalkozások pedig növekedhessenek.

A Bizottság által 2015. május 6-án közzétett stratégiának három célkitűzése van:

  • megkönnyíteni a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy Európa-szerte online hozzájussanak termékekhez és szolgáltatásokhoz
  • javítani a digitális hálózatok és szolgáltatások növekedési és terjeszkedési feltételeit
  • elősegíteni az európai digitális gazdaság növekedését

Miért van szükség a stratégiára?

Az európai polgárok akadályokba ütköznek, amikor online szolgáltatásokat és eszközöket vesznek igénybe. Az online piacok továbbra is nagymértékben belföldi piacok: a polgároknak alig 15%-a vásárol online másik uniós országból, a kis- és középvállalkozásoknak pedig mindössze 7%-a értékesít más tagállamban.

A fennálló szabályozási korlátok és a piac széttöredezettsége miatt a polgárok termékektől és szolgáltatásoktól esnek el, és lassul a vállalkozások növekedése is.

A Bizottság számításai szerint egy teljes körűen működő digitális egységes piac évente akár 415 milliárd euróval is növelhetné az EU gazdaságát. E lehetőségek kibontakoztatása érdekében az EU gyökeres reformokat tervez, amelyek felölelnék többek között a szerzői jogok új szabályozását, a csomagküldést és a távközlést is.

Részletesen

Európai digitális egységes piaci stratégia – COM (2015) 192

A Bizottság digitális egységes piaci stratégiája számos jogalkotási és nem jogalkotási intézkedést foglal magában, amelyeket 2015-ben és 2016-ban terjesztettek elő, illetve fognak előterjeszteni. Az intézkedések három „pillérre” épülnek:

  • könnyebb hozzájutás az online termékekhez és szolgáltatásokhoz
  • a digitális hálózatok és szolgáltatások növekedési és terjeszkedési feltételeinek javítása
  • elősegíteni az európai digitális gazdaság növekedését

1. Könnyebb hozzájutás az online termékekhez és szolgáltatásokhoz

A határokon átnyúló online értékesítési szabályok megreformálása

Ennek keretében a Bizottság javaslatot nyújtott be, amely harmonizálja a digitális tartalmak – így például alkalmazások vagy elektronikus könyvek – vásárlására vonatkozó uniós szabályokat, a fizikai termékek határokon átnyúló online értékesítésével kapcsolatos uniós jogokat és a megerősített fogyasztói jogokat.

A határokon átnyúló csomagküldés fejlesztése

Ehhez olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek fokozzák az árak átláthatóságát és a határokon átnyúló csomagküldés piacának szabályozási felügyeletét.

A területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetése

A Bizottság rendelettervezetet nyújtott be az úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozás” megszüntetésére. Ezzel a korlátozással megakadályozzák, hogy a fogyasztók elérjenek más uniós tagállamban működtetett honlapokat, illetve – a fogyasztók tartózkodási helyétől függően – más és más árat kell fizetniük.

Az európai szerzői jogi szabályozás reformja

A Bizottság olyan intézkedésekre fog javaslatot tenni, amelyek biztosítják a tartalomszolgáltatások – így például a videoszolgáltatások – határokon átnyúló igénybevételét. Ez azt jelentené, hogy ha valaki filmet vagy zenét vásárol, akkor azt az utazásai során Európa egészében nézheti, illetve hallgathatja. A Bizottság ezenkívül határozottabban fog fellépni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével szemben.

A héával összefüggő bürokrácia csökkentése

E tekintetben olyan intézkedésekre lehet számítani, amelyek lehetővé teszik a fizikai termékek értékesítői számára az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és fizetési mechanizmus igénybevételét, valamint az online értékesítéssel foglalkozni kívánó induló vállalkozások támogatása érdekében a közös héa-küszöbérték bevezetését.

2. A digitális hálózatok és szolgáltatások növekedési és terjeszkedési feltételeinek javítása

Az uniós távközlési szabályok reformja

E téren a Bizottság a következő intézkedéseket fogja javasolni:

  • a rádióspektrumok koordinációjának és kezelésének megkönnyítése
  • a nagy sebességű szélessávú infrastruktúrába való beruházások ösztönzése
  • a szabályozási intézményi keret fejlesztése

Az audiovizuális média szabályozásának felülvizsgálata

Az e területen végzett felülvizsgálat ki fog terjedni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre, az európai műveket támogató promóciós intézkedésekre, valamint a kiskorúak védelmét szolgáló és a reklámokra vonatkozó szabályokra.

Az online platformok szerepének értékelése

Ennek keretében a Bizottság értékelni fogja a keresési eredmények átláthatóságának hiányát, az online platformok által gyűjtött adatok felhasználását, a platformok és a szállítók közötti kapcsolatot, valamint a platformok közötti váltás lehetőségének a korlátozását.

A Bizottság emellett elemezni fogja a jogellenes internetes tartalmak kezelésének lehetőségeit is.

A személyes adatoknak a digitális szolgáltatások keretében végzett kezelése iránti bizalom fokozása

Ennek keretében sor kerülhet az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára. Ez az irányelv jelenleg kizárólag a hagyományos távközlési vállalatokra vonatkozik: hatálya nem terjed ki az egyéb digitális szolgáltatókra. A Bizottság ezt a módosítást az új uniós adatvédelmi szabályozás hatálybalépését követően fogja elvégezni.

Ennek keretében szerepel még egy kiberbiztonsági köz-magán társulás létrehozása is.

3. Az európai digitális gazdaság növekedésének elősegítése

Adatközpontú gazdaság kiépítése

A Bizottság az alábbiakat fogja előterjeszteni:

  • egy „szabad adatáramlási” kezdeményezés, amelynek révén megszűnnének a nem a személyes adatok védelmével összefüggő azon korlátozások, amelyek az adatok szabad mozgásának útjában állnak az EU-ban
  • egy számítási felhőkkel kapcsolatos európai kezdeményezés, amely kiterjed a számításifelhő-szolgáltatások hitelesítésére is

Prioritások a szabványosítás és az átjárhatóság terén

Ez a munka a digitális egységes piac szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt területekre – így például az e-egészségügyre, az utazástervezésre, az e-fuvarozásra, illetve az intelligens fogyasztásmérésre – összpontosul.

Egy befogadó digitális egységes piac kiépítése

E téren az európai polgárok digitális készségeit fejlesztő intézkedésekről van szó, amelyeket a Bizottság be fog építeni a készségekkel és képzésekkel kapcsolatos jövőbeli kezdeményezéseibe.

A Bizottság elő fog terjeszteni továbbá a 2016–2020-as időszakra szóló új e-kormányzási cselekvési tervet, amelynek részeként:

  • kísérleti projektet indít a „csakis egyszer” elv tesztelésére, amely biztosítja bizonyos adatoknak a közigazgatási szervek közötti megosztását, így azok megismételt bekérésük nélkül újra felhasználhatók
  • törekszik a cégjegyzékek összekapcsolására az Unió egészében
  • „egységes digitális portált” szándékozik létrehozni több különböző meglévő európai portál és szolgáltatás összevonásával

Az Európai Tanácsban folytatott megbeszélések

Az uniós vezetők a 2013. októberi ülésükön szorgalmazták a fogyasztó- és vállalkozásbarát digitális egységes piac létrehozását. Kijelentették, hogy globalizált világunkban ez elengedhetetlen a növekedéshez és az európai versenyképességhez.

Az Európai Tanács a 2014. júniusi ülésén ismételten az EU egyik prioritásának nevezte a digitális egységes piac 2015-ös kiteljesítését.

Az Európai Tanács a 2014. december 18-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy még az Európai Tanács 2015. júniusi ülése előtt nyújtson be egy ambiciózus közleményt a digitális egységes piacról.

Az uniós vezetők a 2015. június 25–26-i ülésükön helyeselték a stratégiát, és úgy vélték, hogy az inkluzív növekedés előmozdítása érdekében azt valamennyi uniós régióra ki kellene terjeszteni. Intézkedéseket sürgettek a piac széttöredezettségének megszüntetésére, a szükséges digitális infrastruktúra kiépítésére és az európai ipar digitalizálásának előmozdítására. Szorgalmazták továbbá a távközléssel, a kiberbiztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos új szabályok mielőbbi elfogadását.

A Tanácsban folytatott munka

A kulturális miniszterek 2015. május 18–19-én folytattak első alkalommal véleménycserét a stratégia audiovizuális vonatkozásairól. Egyetértettek a tartalmak határokon átnyúló hordozhatóságával, a jogellenes tartalmak elleni küzdelem jelentőségével és a szerzői jogokkal kapcsolatos helyes egyensúly megteremtésének igényével. Kijelentették, hogy a területiség elve fontos szempont a tartalmak létrehozásakor, ami azt jelenti, hogy vissza kell szorítani a területi alapú tartalomkorlátozást, jóllehet annak alkalmazása bizonyos esetekben indokolt lehet.

A miniszterek megállapodtak arról, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló hatályos irányelvet hozzá kell igazítani a technológiai változásokhoz. Az irányelv módosítása során:

  • garantálni kell a média szabadságát és elő kell mozdítani a kulturális sokszínűséget
  • meg kell őrizni a származási ország elvét (minden audiovizuális médiaszolgáltató kizárólag egy tagállam joghatósága alá tartozik)
  • egységesíteni kell a tagállamok által akkor követett eljárást, ha másik tagállamból érkező elfogadhatatlan tartalom célpontjává válnak

A versenyképességi miniszterek 2015. május 28–29-én folytattak első alkalommal véleménycserét a Tanács keretében a stratégiáról. Egyetértettek abban, hogy a stratégia kiterjed a digitális egységes piac létrehozásának legfontosabb kérdéseire. Hangsúlyozták, hogy a célnak megfelelő szerzői jogi szabályozást kell kidolgozni, aktualizálni kell az e-kereskedelemre vonatkozó szabályokat, erősíteni kell a fogyasztók bizalmát, tájékozottságát és védelmét, valamint intézkedéseket kell hozni a digitális készségek fokozására és az adatvédelmi szabályok szigorítására.

Prioritásként az alábbi feladatokat jelölték meg:

  • kedvező feltételek megteremtése a kis- és középvállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára
  • az európai ipar digitalizálásának előmozdítása
  • az e-kormányzás alkalmazása és kiterjesztése a közigazgatásban
  • a digitális infrastruktúrába és hálózatokba irányuló beruházások fokozása
  • annak értékelése, hogy az adózási szabályok hogyan hatnak a digitális eszközökre
  • az „alapértelmezetten digitális” elv mérlegelése minden új uniós jogszabály tekintetében

A miniszterek támogatták az európai nyitott tudományos program létrehozását is, amely lehetővé tenné a közpénzekből finanszírozott kutatási kiadványokhoz és az ezekhez kapcsolódó adatokhoz való nyilvános hozzáférést. Kijelentették, hogy a kutatásnak nagyobb szerepet kell kapnia a digitális piaci stratégiában, és hozzá kell járulnia a digitális innovációhoz.

A TTE Tanács 2015. június 11–12-i ülésén a távközlési miniszterek is foglalkoztak a digitális egységes piaci stratégiával. Üdvözölték a stratégia céljait, és kijelentették, hogy a digitalizált gazdaság fontos szerepet tölt be a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítésében, valamint az EU versenyképességének fokozásában.

A miniszterek az alábbi témákat emelték ki:

  • a digitalizálás szerepe a vállalkozói készség erősítésében és a kkv-k növekedésében
  • a kiberbiztonság javítása és az elektronikus szolgáltatásokba vetett bizalom erősítése
  • mindenki számára jobb infrastruktúra és könnyebb szélessávú hozzáférés
  • a csomagküldés árképzésének átláthatóbbá tétele az EU egészében

A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy a stratégia hatékony végrehajtása érdekében megfelelő nemzeti szintű koordinációra van szükség.

Az igazságügyi miniszterek 2015. június 15-én általános megközelítést fogadtak el az adatvédelmi rendeletről. Így a Tanács és az Európai Parlament megkezdhette a tárgyalásokat. A rendelet javítani fogja egyrészt a személyes adatok védelmét, másrészt pedig az üzleti lehetőségeket a digitális egységes piacon.

A Versenyképességi Tanács 2016 májusában megállapodott azokról az alapelvekről, amelyek az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságának biztosítására irányulnak a belső piacon. E megállapodás alapján a Tanács megkezdhette a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A Versenyképességi Tanács következtetéseket fogadott el továbbá a digitális egységes piac technológiáiról és a közszolgáltatások korszerűsítéséről.

A Versenyképességi Tanács 2016. november 28-án megállapodott a tagállamok közötti indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről. A javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más tagállamban termékeket, illetve szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat és vállalkozásokat ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Amint az Európai Parlament kialakítja álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a Tanács, a Parlament és a Bizottság között.

A máltai elnökség 2017. február 7-én ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel arról, hogy meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek a belső piacon gátolják az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát. Az uniós nagykövetek február 15-én jóváhagyták e megállapodást. Ha a Tanács és az Európai Parlament hivatalosan is jóváhagyja a rendeletet, az új szabályok alkalmazása 2018 első félévében (kilenc hónappal az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően) kezdődik meg. A rendelet lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy akkor is igénybe vehessék a lakóhelyük szerinti országban általuk előfizetett vagy megvásárolt online tartalomszolgáltatásokat, amikor ideiglenesen egy másik uniós tagállamban tartózkodnak.

2017. február 20-án a Tanács általános megközelítést alakított ki arra vonatkozóan, hogy meg kell erősíteni az együttműködést a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartatásáért felelős nemzeti hatóságok között. A javaslat célja az együttműködés korszerűbbé tétele annak érdekében, hogy tovább lehessen mérsékelni azokat a károkat, amelyek az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok határokon átnyúló helyzetekben történő megsértése miatt a fogyasztókat érik.

Az általános megközelítés elfogadása lehetővé teszi, hogy a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdje a rendeletről való tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.