Mi a keleti partnerség?

A keleti partnerség arra irányul, hogy megerősítse a következő hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország politikai társulását és gazdasági integrációját:

  • Örményország
  • Azerbajdzsán
  • Belarusz
  • Grúzia
  • a Moldovai Köztársaság
  • Ukrajna

A keleti partnerség nem terjed ki Oroszországra és Törökországra, mivel mindkét ország eltérő státusszal rendelkezik az EU-val kialakított kapcsolataiban:

  • Törökország – csatlakozásra váró ország
  • Oroszország – stratégiai partnerségi ország

A keleti partnerség az európai szomszédságpolitika (ENP) külön a keleti országokra vonatkozó dimenziója. Az Unió az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében déli és keleti szomszédaival együttműködik annak érdekében, hogy a lehető legszorosabb politikai társulás és a lehető legnagyobb fokú gazdasági integráció valósuljon meg.

Miért éppen a keleti partnerséget választotta az Unió?

Az EU számára prioritást jelent a kelet-európai és a dél-kaukázusi országok biztonsága, stabilitása, gazdasági jóléte, és hogy megszilárduljon náluk a demokrácia és a jogállamiság.

Az Európai Tanács 2008 júniusában felkérte a Bizottságot, hogy dolgozza ki a keleti partnerségre vonatkozó javaslatot azzal a céllal, hogy támogatást kapjon a regionális együttműködés, és hogy szorosabbá váljanak az EU és a keleti szomszédai közötti kapcsolatok.

A grúziai konfliktus és a régió stabilitására kifejtett hatásai nyomán az Európai Tanács a 2008. szeptember 1-jei rendkívüli ülésén a javaslattal kapcsolatos munka felgyorsítását kérte.

Szükségessé vált egy olyan egységes és koherens szakpolitikai keret kialakítása, amely az EU új keleti szomszédaiként megjelenő országokra irányul.

A keleti partnerség egy 2009-ben indított közös kezdeményezés, amelyben az alábbiak vesznek részt:

  • az EU
  • az uniós tagállamok
  • hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország, nevezetesen: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna

Differenciálás és inkluzivitás

Az EU elkötelezte magát amellett, hogy a keleti partnerség keretében szoros, differenciált és kölcsönösen előnyös együttműködést alakítson ki mind a hat országgal függetlenül attól, hogy az egyes országokat mi motiválja az EU-val kialakított kapcsolataikban.

A politikai és gazdasági reformokért cserében a keleti partnerség az alábbi lehetőségeket kínálja:

  • új szerződéses kapcsolatok
  • mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások
  • a vízumliberalizáció és egy olyan multilaterális keret kialakításának irányába tett lépések, amelyben megvitathatók ezek a kérdések

A keleti partnerség:

  • szilárd keretet biztosít a többoldalú együttműködéshez
  • elősegíti az EU-val kialakított kétoldalú együttműködés elmélyítését

A társadalom szélesebb köreinek szerepvállalása

A keleti partnerség keretében az EU nemcsak a kormányokkal tárgyal, hanem figyelembe veszi az alábbiak véleményét, illetve álláspontját is:

• civil társadalom
• önkormányzatok és regionális hatóságok
• az üzleti élet vezetői
• parlamenti közgyűlések

Többoldalú együttműködés

A partnerországok számos esetben az Unióval közös kihívásokkal néznek szembe. A kihívások együttes kezelése elősegíti az együttműködést és a bevált eljárások megosztását.

A keleti partnerség keretében megvalósuló többoldalú együttműködés számos területre terjed ki:

  • az intézmények és a jó kormányzás gyakorlatának megerősítése, ideértve a külső változásokkal szembeni ellenálló képességet
  • piaci lehetőségek kialakítása gazdasági integráció és kereskedelmi megállapodások révén
  • az energiabiztonság szavatolása, valamint az energetikai és közlekedési hálózatok fokozottabb összekapcsolása
  • a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok intenzitásának fokozása a vízumpárbeszéd keretében folytatott tárgyalásokkal

Kétoldalú együttműködés

Társulási megállapodások

Az EU minden partnerország esetében konkrét elképzelésekkel állt elő a társulási megállapodások új generációja révén. Ezek a partnerországokkal a '90-es évek végén kötött partnerségi és együttműködési megállapodások helyébe lépnek.

Az EU a keleti partnerségbe tartozó országokkal több társulási megállapodást kötött, melyek révén lehetőség nyílik az alábbiakra:

  • elmélyített politikai társulás
  • kibővített politikai párbeszéd
  • szorosabb együttműködés az igazságügyi és biztonsági kérdésekben

A megállapodások olyan reformok tervét tartalmazzák, melyekkel a partnerországok közeledni fognak az EU-hoz, a jogszabályaiknak és normáiknak az uniós vívmányokhoz való igazítása révén. Ezzel kézzelfoghatóan javulni fog az életminőség.

Szabadkereskedelmi megállapodások

A társulási megállapodások részeként az EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytatott le Grúziával, Moldovával és Ukrajnával, az alábbi célok érdekében:

  • az áruk és szolgáltatások igénybevételének javítása
  • a tarifák, a kvóták és a kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentése
  • stabil jogi környezet biztosítása
  • az eljárások és a normák harmonizációja

Jelenlegi állás:

  • Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna: a 2014-ben kötött a társulási megállapodások / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások ideiglenes alkalmazása már megkezdődött, és e megállapodásokkal a partnerországok és EU közötti kapcsolatok új szintre léptek.
  • Örményország, Azerbajdzsán és Belarusz :Az ezen országokkal folytatott kapcsolataiban az EU differenciáltabb és egyedi megközelítést követ majd.

Párbeszéd a vízumról

A keleti partnerség országai az elsők között élvezhették a mobilitási partnerségek előnyeit, melyek révén állampolgáraik biztonságos környezetben mozoghatnak Európában.

A vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások a vízumkönnyítés révén előmozdítják a partnerországok állampolgárainak mobilitását, a visszafogadási megállapodásokon keresztül pedig szabályokat határoznak meg az irreguláris migránsok visszatérésének lebonyolítására.

A vízumliberalizációs párbeszédekkel az EU a keleti partnerség egyes országai esetében fokozatosan megvalósítja a vízummentes utazás hosszú távú célját.

A megállapodások útja a Tanácsban

Illetékes szervek

A Kelet-Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó munkacsoport (COEST) felelős a következő országokkal fenntartott kapcsolatokért és az ezen országokkal folytatott együttműködésért:

  • Kelet-Európa: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Moldova, Grúzia, Oroszország és Ukrajna
  • Közép-Ázsia: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

A Kereskedelempolitikai Bizottság ezen túlmenően tanácsadást és segítséget nyújt a Bizottság számára a kereskedelmi megállapodásoknak a keleti partnerség országaival való megtárgyalásához és megkötéséhez.

A keleti partnerekkel kötendő nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások

A Tanács a hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerországgal kötendő nemzetközi megállapodások megtárgyalásának és elfogadásának minden szakaszában részt vesz:

  • megbízást ad a tárgyalások lefolytatására
  • az EU nevében aláírja a megállapodást
  • elfogadja a végleges határozatot, mellyel végrehajtja a megállapodást az uniós jogban

Bővebben:

A tagállami képviselőknek megbízást kell adniuk a tárgyalásokra a megosztott hatáskörbe tartozó területekre vonatkozó megállapodások esetében.

A tárgyalások lezárultával a Tanács határoz – a Bizottság és a főképviselő javaslata alapján – a megállapodások aláírásáról és megkötéséről.

A Tanács fogadja el továbbá a megállapodások megkötéséről szóló végleges határozatot, miután az Európai Parlament az egyetértését adta (ez az együttdöntés hatálya alá tartozó területeken szükséges), és valamennyi uniós tagállam megerősítette a megállapodást.

Határozatával a Tanács továbbá felfüggesztheti egy nemzetközi megállapodás alkalmazását, vagy felmondhatja a megállapodást. A Tanács a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján határoz.

A keleti partnerség csúcstalálkozói megszervezésének támogatása

A keleti partnerség állam-, illetve kormányfői szintű csúcstalálkozók szervezése révén erősebb kommunikációs csatornákat teremt.

A csúcstalálkozókat kétévente tartják, és a résztvevőkpolitikai iránymutatást nyújtanak a keleti partnerség továbbfejlesztéséhez.

Az Európai Tanács elnöke képviseli a világ felé az EU-t e csúcstalálkozókon, jellemzően az Európai Bizottság elnökével közösen.

A keleti partnerség ezenfelül éves találkozókat is szervez az EU és a keleti partnerek külügyminiszterei számára. E találkozók az Általános Ügyek vagy a Külügyek Tanácsának üléséhez kötődnek.

A keleti partnerség csúcstalálkozói

2017. november 24., Brüsszel, Belgium.

2013. november 28–29., Vilnius (Litvánia)

2011. szeptember 29–30., Varsó (Lengyelország)

2009. május 7., Prága (Cseh Köztársaság)