Az európai energiaunió

Az energiaunióra vonatkozó uniós javaslatcsomag célja, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosítson Európa és polgárai számára. A konkrét intézkedések öt kiemelt területet érintenek, többek között az energiabiztonságot, az energiahatékonyságot és a dekarbonizációt vagy más szóval széntelenítést.

Az Európai Bizottság által 2015-ben benyújtott javaslatcsomag három pillérre épül:

  • az energiaunió céljait és a megvalósításához vezető konkrét lépéseket tartalmazó keretstratégiára
  • az éghajlatváltozásra vonatkozó Párizsi Megállapodással kapcsolatos uniós elképzelésekre
  • a tagállamok villamosenergia-hálózatainak összekapcsolására vonatkozó 10%-os cél 2020-ig történő megvalósításának tervére

Az EU energiaellátása számokban

  • az EU az általa felhasznált összes energia 53%-át importból fedezi
  • hat tagállam teljes gázimportja egyetlen külső szállítótól függ
  • az EU-ban a lakóépületek 75%-a nem energiahatékony
  • a közlekedési ágazat 94%-ban kőolajtermékekre támaszkodik, és ezek 90%-a importból származik
  • a villamos energia nagykereskedelmi ára 30%-kal, a földgázé pedig 100%-kal magasabb, mint az Egyesült Államokban

    Forrás: Európai Bizottság

Miért van szükség az energiaunióra?

Az energiaunió hozzá fog járulni az uniós gazdaság fellendítéséhez, a biztonság fokozásához, valamint ahhoz, hogy az EU a jövőben még eltökéltebben tudjon küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Az EU jelenleg a világ legnagyobb energiaimportőreként évente mintegy 400 milliárd euró értékben importál energiát. Ezeket a kiadásokat csökkenteni kell. Ráadásul sok olyan tagállam van, amely igen nagy mértékben csupán néhány beszállítótól függ, ami kiszolgáltatottá teszi őket az energiaellátási zavarokkal szemben.

Az Uniónak teljesítenie kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben megfogalmazott célokat is, azaz csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az Európai Uniónak továbbá korszerűsítenie kell elöregedő energetikai infrastruktúráját, teljesen integrálnia kell energiapiacait, és biztosítania kell a nemzeti energiaárak összehangolását.

Ha sikerül teljesen működőképes energiauniót kialakítanunk, az az uniós fogyasztók és vállalkozások számára több választási lehetőséget és alacsonyabb árakat jelent majd.

2017

október 9.

A Tanács rendeletet fogadott el a földgázellátás biztonságáról

A Tanács elfogadta a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedéseket tartalmazó módosított rendeletet. A jogalkotási aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.

A rendelet általános célja, hogy megerősítse az Európai Unió energiabiztonságát, mégpedig azáltal, hogy az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket, valamint lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra.

Emellett hozzá fog járulni a belső energiapiac jobb működéséhez is.

A rendelet abban is segíteni fog, hogy a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel.

április 26.

A Tanács rendeletet fogadott el az energiahatékonyságot jelölő címkézésről

Az energiacímkézésről szóló új rendeletnek köszönhetően a fogyasztók jobban tisztában lesznek a háztartási készülékek energiahatékonyságával és energiafogyasztásával. Így könnyebben tudják majd csökkenteni az energiára fordított kiadásaikat, és hozzájárulhatnak az általános energiaigény mérsékléséhez is.

A rendelet végső célja biztosítani, hogy az Európai Unió el tudja érni a 2020-ig elérendő kiemelt céljait és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljait.

A miniszterek általánosságban egyetértettek abban, hogy az energiahatékonyság növelése környezeti és energetikai szempontból hatalmas előnyökkel jár.

Több delegáció azonban az országukra vonatkozó sajátos körülményekre hívta fel a figyelmet, és arra is emlékeztetett, hogy 2020 után a már megkezdett hosszú távú intézkedéseket is figyelembe kell venni.

A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács az alábbi témájú két módosított irányelvről is közös álláspontot alakított ki:

  • az egyik az energiahatékonyság fokozására irányul, elősegítendő az EU éghajlat- és energiapolitikai céljainak teljesítését
  • a másik az épületek energiahatékonyságára vonatkozik, célja pedig az energiatakarékosság fokozása és az életkörülmények javítása

április 24.

Ideiglenes megállapodás a földgázellátás biztonságáról

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedéseket tartalmazó módosított rendeletről.

A rendelet főbb új elemei a következők:

  • a tagállamok a kockázatok alapján csoportokba kerülnek, és megerősített regionális együttműködést és koordinációt kell folytatniuk
  • a tagállamoknak regionális szintű megelőzési cselekvési terveket, veszélyhelyzeti terveket és kockázatértékeléseket kell kidolgozniuk
  • szélsőséges válsághelyzetekben szolidaritási mechanizmust kell alkalmazni
  • a földgázellátási szerződések rendelkezéseit alaposabban kell vizsgálni
  • az uniós tagállamoknak eleget kell tenniük bizonyos kötelezettségeknek az Energiaközösség felé, a Bizottság pedig hatásköröket kap arra, hogy koordinálja az EU és az Energiaközösség közötti jogi keret alkalmazását

február 27.

Tiszta energia minden európai polgárnak

A miniszterek első alkalommal foglalkoztak a Bizottság „Tiszta energia minden európainak” című jogalkotási csomagjával, amely három fő célt szolgál:

  • az energiahatékonyság kiemelt kezelése
  • a globális vezető szerep megszerzése a megújuló energiák terén
  • tisztességes árak biztosítása a fogyasztók számára

A jogszabálycsomagba tartozó javaslatok olyan fontos területeket érintenek, mint az energiapiac szerkezete, az energiahatékonyság, az energiaellátás biztonsága, a megújuló energiaforrások és az irányítási szabályok.

A stratégia fő célkitűzése, hogy az EU 2030-ra karbonszegény gazdasággá váljon. A miniszterek elismerték a jogszabálycsomag fontosságát, és hangsúlyozták, hogy mindegyik javaslattal kapcsolatban előrelépést kell tenni.

2016

december 5.

Az Energiaügyi Tanács a földgázellátás biztonságáról tárgyalt

A Tanács megvitatta azt a rendelettervezetet, amely az uniós földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedéseket tartalmazza.

A rendelet célja egy olyan költséghatékony uniós regionális keret létrehozása, amelynek segítségével csökkenteni lehet az esetleges gázellátási zavarok hatásait. Az uniós minisztereknek sikerült kompromisszumra jutni a jogszabály legfontosabb elemeivel kapcsolatban:

  • regionális együttműködés: az együttműködés tagállamcsoportokon belül zajlik majd, amelyek összetételét az EU gázellátását veszélyeztető fő kockázatok alapján határozzák meg
  • információcsere: az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok felé be kell jelenteni minden olyan hosszú távú szerződést, amely egy uniós ország éves földgázfogyasztásának legalább 40%-át fedezi
  • szolidaritás: a kompenzációk kiszámításakor a tagállamok figyelembe vehetik a nemzeti különbségeket

október 20–21.

Az Európai Tanács az energiaunió teljes körű megvalósítására szólított fel

Az Európai Tanács kijelentette, hogy az energiauniónak 2018-ig teljes mértékben meg kell valósulnia.

június 6–7.

Az energiaügyi megállapodásokkal kapcsolatos információk cseréje

A Tanács általános megközelítést alakított ki azzal a határozattervezettel kapcsolatban, amely a tagállamok és nem uniós országok közötti energiaügyi megállapodásokkal kapcsolatos információcsere-mechanizmus létrehozására irányul.

Ez a kezdeményezés az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik építőeleme, célja pedig:

  • a belső energiapiac működésének javítása
  • az uniós energiaügyi külkapcsolatok átláthatóságának és összhangjának javítása
  • az EU tárgyalási pozíciójának erősítése a harmadik országokkal szemben

A Tanács egy rendeletmódosítással is foglalkozott. Ennek célja a földgázellátás biztonságának szavatolása az esetleges gázellátási zavarok minimálisra csökkentésével. A kapcsolódó intézkedések a tagállamok közötti együttműködést hivatottak javítani, és a belső energiapiac eredményeire épülnek. A legfontosabb javasolt változtatások a következők:

  • szorosabb regionális együttműködés és koordináció
  • regionális szintű megelőzési cselekvési tervek, veszélyhelyzeti tervek és kockázatértékelések elkészítése
  • szélsőséges válsághelyzetek esetén alkalmazandó szolidaritási mechanizmus létrehozása
  • a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állását biztosító szigorúbb kötelezettségek bevezetése

március 17–18.

Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett

Az Európai Tanács nyomatékosította, hogy az EU vállalja, hogy területén csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az uniós vezetők arra is ígéretet tettek, hogy a 2014. októberi ülésükön eldöntötteknek megfelelően növelik a megújuló energiák arányát és az energiahatékonyságot.

2015

december 17–18.

Az Európai Tanács áttekintette az energiaunió terén elért eredményeket

Az Európai Unió számba vette az energiaunió terén elért eredményeket, és felkérte az érintetteket, hogy:

  • mihamarabb nyújtsák be a releváns jogalkotási javaslatokat a korábbi iránymutatásokkal összhangban
  • a 2020-ra kitűzött cél elérése érdekében teljes körűen hajtsák végre a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és más – például a jobb befektetési lehetőségeket célzó – intézkedésekre vonatkozó jogszabályokat
  • dolgozzanak ki integrált kutatási, innovációs és versenyképességi stratégiát

december 12.

Éghajlatváltozás: tető alatt a Párizsi Megállapodás

A november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett konferencián megszületett az új globális megállapodás az éghajlatváltozás elleni küzdelemről.

A megállapodásban szereplő cselekvési terv szerint a globális felmelegedést „jóval” 2 °C alatt kell tartani, és arra kell törekedni, hogy az ne haladja meg az 1,5 °C-ot.

november 26.

Előrelépés az irányítási szabályokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban

A Tanács következtetéseket fogadott el az energiaunió irányítási struktúrájáról, hogy utat mutasson a Bizottság munkája számára.

Az irányítási rendszer arra szolgál, hogy segítségével figyelemmel lehessen kísérni, hogyan halad összességében az EU az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósulása felé. Ez öt általános területet érint:

  • az energiabiztonságot, a szolidaritást és a bizalmat
  • a belső energiapiacot
  • az energiaigénynek az energiahatékonyság növelésével történő csökkentését
  • a gazdaság dekarbonizációját
  • a kutatást, az innovációt és a versenyképességet

Az uniós miniszterek továbbá általános megközelítésre jutottak az energiahatékonysági címkézés keretének megállapításáról szóló rendeletre vonatkozóan.

Az energiacímkék segítségével a fogyasztók ki tudják választani a leginkább energiahatékony termékeket, és megalapozottabb döntéseikkel az energiaigény uniós szintű csökkentéséhez is hozzájárulnak.

A javaslat fő célja az innováció és az egyre nagyobb energiahatékonyságú termékek előállításának ösztönzése.

június 8.

Tanácsi következtetések az energiaunió megvalósításáról

A Tanács következtetéseket fogadott el az energiaunióra vonatkozó keretstratégia végrehajtásáról.

A Tanács a következtetésekben főként azzal foglalkozik, hogy milyen módon lehet a fogyasztókat – a háztartásokat és az üzleti fogyasztókat egyaránt – biztonságos, fenntartható és megfizethető energiával ellátni, és emellett az energiaágazatba irányuló beruházásokat is ösztönzi.

A miniszterek megállapodtak az uniós energiapolitikai lényegi elemeiről, azaz

  • az ellátási útvonalak és az energiaforrások diverzifikációjáról
  • a regionális együttműködésről
  • az energiapiacról és
  • az infrastrukturális fejlesztésről

Az energiaügyi miniszterek áttekintették az energiabiztonsági stratégia végrehajtásának helyzetét, és megvitatták a további lépéseket, mindenekelőtt az energiaellátás biztonságát illetően.

március 19–20.

Az Európai Tanács az energiabiztonsággal és az átláthatósággal foglalkozott

Az Európai Tanács megállapodott az energiaunió létrehozásának első lépéseiről. Az uniós vezetők főként az energiabiztonsággal és az átláthatósággal foglalkoztak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gázellátási szerződéseknek

  • összhangban kell állniuk az uniós joggal
  • átláthatóbbaknak kell lenniük
  • nem szabad negatív hatást gyakorolniuk Európa energiabiztonságára

Az uniós állam-, illetve kormányfők abban is megállapodtak, hogy innovatív stratégiákat kell kidolgozni a megújuló energia új generációjára vonatkozóan, növelni kell az energiahatékonyságot, valamint nagyobb erőkkel kell folytatni az uniós klímadiplomáciát, hogy a Párizsi Megállapodásról szóló tárgyalások sikerrel járjanak.

március 6.

Jó úton halad az energiaunió

Az uniós környezetvédelmi miniszterek megvitatták az energiaunióról szóló javaslatcsomag éghajlat-politikai vonatkozásait, főként ami a gazdaság dekarbonizációját illeti.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a dekarbonizációt, azaz a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését fel kell venni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe, amelyről az Európai Tanács 2014. októberében döntött.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kulcsfontosságú szerepet játszik az EU kibocsátáscsökkentési céljának 2030-ig történő elérésében.

A környezetvédelmi miniszterek megbeszélésének eredményei támpontot nyújtottak az Európai Tanács március 19–20-i ülésén az energiaunióról folytatott vitához.

március 5.

A Tanács első alkalommal tárgyalta az energiaunióra vonatkozó jogszabálycsomagot

A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács tagjai eszmét cseréltek az energiaunióra vonatkozó stratégiai keretre irányuló bizottsági javaslatról. A miniszterek többek között a következő témákkal foglalkoztak:

  • energiabiztonság
  • a teljesen működőképes belső energiapiac megvalósítása
  • energiahatékonyság
  • a gazdaság dekarbonizációja
  • versenyképesség

A miniszterek óvatosan nyilatkoztak a kormányközi megállapodásokhoz és a kereskedelmi ellátáshoz kapcsolódó szerződések átláthatóságának növeléséről. Azt is hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az energiaügyekkel kapcsolatos döntéseikre vonatkozó nemzeti hatáskörét.

A Tanács emellett szakpolitikai vitát tartott az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos fejleményekről és prioritásokról.

február 25.

Az Európai Bizottság benyújtotta az energiaunióra vonatkozó javaslatát

Az energiaunióra vonatkozó bizottsági javaslatcsomag célja az egységes energiapiac kiteljesítése, valamint az európai energiatermelés, -szállítás és -fogyasztás reformja.

A javaslatcsomag három közleményt tartalmaz az alábbi témákban:

  • az energiaunió céljait és a megvalósításához vezető konkrét lépéseket tartalmazó keretstratégia
  • a tagállamok villamosenergia-hálózatainak összekapcsolására vonatkozó 10%-os cél 2020-ig történő megvalósításához szükséges intézkedések
  • a 2015. november 30. és december 12. közötti párizsi éghajlatváltozási konferenciával kapcsolatos uniós elképzelések

2014

december 18.

Az uniós vezetők várják az energiaunió létrehozására irányuló javaslatot

Az uniós vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot az európai energiaunió létrehozásáról. A kezdeményezés célja a különböző országok villamosenergia-hálózatainak összekapcsolása, Európa energiabiztonságának javítása és a kibocsátások csökkentése lesz.

október 23–24.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret

Az Európai Tanács újra hangsúlyozta, hogy létre kell hozni egy olyan energiauniót, amely megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosít.

Emellett további intézkedéseket javasolt az EU energiafüggőségének csökkentésére és az energia- és földgázellátás biztonságának növelésére.

Az uniós vezetők megállapodtak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről és annak az alábbi négy célkitűzéséről is:

  • kötelező célkitűzésként 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását
  • a megújuló energia arányát 2030-ig legalább 27%-ra kell növelni
  • az energiahatékonyságot 27%-kal kell javítani
  • meg kell valósítani a teljesen működőképes belső energiapiacot

június 26–27.

Európai Tanács: az energiaunió megvalósítása az EU stratégiai célja

Az Európai Tanács a következő évek uniós prioritásait meghatározó stratégiai menetrend öt legfontosabb célja között nevezte meg az energiaunió megvalósítását.

Az energiaunió létrehozása hármas célt szolgál:

  • megfizethető energia biztosítása a vállalkozások és a fogyasztók számára
  • a tagállamok energiabiztonságának garantálása az EU energiafüggőségének csökkentésével
  • több zöld energia generálása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatása