Az EU eddigi történetének hat sikeres bővítési hulláma

  • 2013: Horvátország
  • 2007: Bulgária és Románia
  • 2004: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia
  • 1995: Ausztria, Finnország és Svédország
  • 1986: Portugália és Spanyolország
  • 1981: Görögország
  • 1973: Dánia, Egyesült Királyság és Írország

A bővítés az a folyamat, amelynek keretében országok csatlakoznak az Európai Unióhoz.

Hogyan történik a bővítés?

Bármely európai ország, amely tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) rögzített értékeket és kötelezettséget vállal azok előmozdítására, kérelmezheti az uniós tagságot.

Csatlakozási kritériumok

A tagsághoz vezető út első lépéseként az érintett országnak teljesítenie kell a csatlakozási kritériumokat. A kritériumokat az Európai Tanács határozta meg az 1993 júniusában Koppenhágában tartott csúcstalálkozón, innen ered a gyakran használt „koppenhágai kritériumok” elnevezés.

A koppenhágai kritériumok több demokratikus, gazdasági és politikai feltételt állapítanak meg az Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára:

  • a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló stabil intézmények
  • működő piacgazdaság megléte, valamint képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az EU-n belüli verseny nyomásával és a piaci erőkkel
  • a tagságból fakadó kötelezettségek vállalásának és hatékony végrehajtásának képessége, ideértve a politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulást

A csatlakozáshoz az is szükséges, hogy az EU képes legyen új tagok integrálására.

Az EU bővítésével járó előnyök

  • több gazdasági lehetőség az összes tagállam számára: háromszor annyi kereskedelmi áruforgalom a régi és az új tagállamok között, ötször annyi az új tagállamok között
    • nagyobb stabilitás Európában
    • erősebb európai érdekérvényesítés a globális ügyekben 

    Uniós tagságra irányuló, folyamatban lévő tárgyalások

    Szerbia – 2014 januárja óta
    Montenegró – 2012 júniusa óta
    Törökország – 2005 októbere óta

    Tagjelölt országok

    Albánia – 2014 júniusa óta
    Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – 2005 decembere óta

    Potenciális tagjelölt országok

    Bosznia–Hercegovina – az ország 2016 februárjában nyújtotta be csatlakozási kérelmét
    Koszovó*

    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

    Bővítési stratégia

    Az EU bővítési politikájához ma az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén elfogadott megújított bővítési konszenzus ad irányvonalat. Az EU vezetői megállapodtak arról, hogy olyan stratégiát kell követni, amely az alábbi elemekre épül:

    • a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások megszilárdítása
    • méltányos és szigorú feltételrendszer alkalmazása a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások minden szakaszában
    • nagyobb fokú átláthatóság és jobb kommunikáció, hogy biztosítani lehessen a polgárok széles körű és tartós támogatását a bővítés iránt
    • az Unió képessége új tagok integrálására

    Nyugat-Balkán

    Az Európai Tanács a 2003. június 19–20-án Szalonikiben tartott ülésén kijelentette, hogy határozottan és teljes mértékben támogatja a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját.

    A 2006. decemberi csúcstalálkozón az EU vezetői újólag megerősítették, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van.

    A nyugat-balkáni országok az EU szerves részévé fognak válni, amint teljesítik:

    • a csatlakozási kritériumokat és
    • a stabilizációs és társulási folyamat keretében megállapított feltételeket.

    A Tanácsban

    Az Unió bővítési folyamatának és a csatlakozási tárgyalásoknak a menetét az Általános Ügyek Tanácsa állapítja meg és felügyeli. Ha egy ország csatlakozási kérelmet nyújt be, a Tanács felkéri a Bizottságot e kérelem véleményezésére.

    Az Általános Ügyek Tanácsa által hozott határozatok nyitják meg a technikai értékelési folyamatot, amelyben megállapítást nyer, hogy:

    • az érintett ország teljesíti-e az összes ahhoz szükséges kritériumot, hogy hivatalosan tagjelöltté váljon
    • meg lehet-e nyitni a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, illetve le lehet-e sikerrel zárni azokat
    • a tagjelölt ország csatlakozhat-e az EU-hoz

    A tagjelölt országok eredményeinek értékeléséhez szükséges határozatokat a 28 uniós tagállam egyhangú szavazatával kell meghozni.

    Az Általános Ügyek Tanácsa minden év decemberében áttekinti a bővítési folyamatot. Az ennek során folytatott megbeszélések és esetlegesen meghozott határozatok alapját a Bizottság éves bővítési stratégiája és az egyes tagjelölt országok által elért eredményekről szóló jelentése adja. Ezek közzétételére általában minden év októberében kerül sor.

    A legutóbbi határozatok

    2016

    Az Általános Ügyek Tanácsa 2016. december 13-án megvitatta a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamatot, majd az elnökség megállapította, hogy nincs meg a szükséges konszenzus az erről szóló tanácsi következtetések elfogadásához. Az elnökség ezért olyan következtetéseket állított össze, amelyeket a delegációk túlnyomó többsége támogatott a megbeszélések során.

    2015

    A Tanács 2015. december 15-én az alábbiakról fogadott el következtetéseket:

    • az EU bővítési politikája, kitérve Törökország, Montenegró és Szerbia csatlakozására
    • az EU nyugat-balkáni stabilizációs és társulási folyamat, és ennek keretében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó helyzete

    Következtetéseiben a Tanács újólag megerősítette, hogy elkötelezett a bővítési folyamat és a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt.