Az EU éves költségvetése az uniós költségvetési rendszer három alkotóelemének egyike. A másik két alkotóelem a következő:

Az éves költségvetésben kerül meghatározásra az Európai Uniónak az adott évre vonatkozó összes kiadása és bevétele. Az éves költségvetés biztosítja az uniós programok és intézkedések finanszírozását az összes uniós szakpolitikai területen, így például a mezőgazdaságban, a kutatásban, a regionális politikában stb.

Az éves költségvetés biztosítja továbbá, hogy az EU hozzájusson a kiadásai fedezéséhez szükséges bevételekhez. Az EU éves költségvetésének – azaz a kiadásoknak és a bevételeknek – egyensúlyban kell lenniük.

Kiadások

Az EU éves költségvetésében a kiadásokat kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre bontják.

A kötelezettségvállalások (a teljes kifejezés: „kötelezettségvállalási előirányzatok”) fedezik azon jogi kötelezettségek összköltségét, amelyek egy adott pénzügyi évben vállalhatók. Ilyen jogi kötelezettségek lehetnek a szerződések, a támogatási megállapodások és a határozatok.

Többéves pénzügyi keret – infografika

MFF-thumbnail

A kifizetések (a teljes kifejezés: „kifizetési előirányzatok”) fedezik a folyó évben esedékes azon kiadásokat, amelyek az adott és/vagy a korábbi években keletkeztek.

A kötelezettségvállalások összege és a kifizetések összege a többéves projektek – például egy híd építése – esetében általában eltérnek egymástól. Az ilyen esetekben a kötelezettségvállalási előirányzatok összegét az adott évre határozzák meg, a kifizetési előirányzatokat pedig kisebb, több éves részletben fizetendő összegekre bontják.

A kötelezettségvállalások és a kifizetések azonosak az ugyanabban az évben végrehajtandó kiadások – például a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás – esetében.

A kötelezettségvállalási előirányzatként elkülönített, de a kedvezményezetteknek még ki nem fizetett összeget „fennálló kötelezettségvállalásoknak” vagy (a francia „reste à liquider” kifejezésből alkotott betűszóval) „RAL”-nak nevezik.

Az EU éves költségvetésének kiadási oldala a többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási határokon („felső határokon”) belül kell, hogy maradjon. Az EU általában alacsonyabb összeget határoz meg az éves költségvetésének, mint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott kiadási felső határok. Ez lehetővé teszi, hogy fedezni tudja az előre nem látható kiadásokat, amennyiben lesznek ilyenek.

Bevételek

Az éves költségvetésben megjelölik a bevételi forrásokat is. Ezek jelenleg a következők:

  • tradicionális saját források (főként vámok és cukorilletékek)
  • a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló saját forrás
  • a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás, amely a többi bevételi forrással nem fedezett kiadások fedezésére szolgál
  • egyéb bevételi források, így például az uniós személyi állomány bérét terhelő adók, nem uniós országok hozzájárulásai egyes programokhoz és a bírságok

A saját forrásokból származó bevételeknek a saját forrásokra vonatkozó szabályokban megállapított határokon („felső határok”) belül kell maradniuk.

Az Európai Unió Tanácsának és az Európai Tanácsnak a költségvetése

Az Unió éves költségvetése külön szakaszt (a II. szakasz) tartalmaz az Európai Unió Tanácsának és az Európai Tanácsnak a közös költségvetése céljára.

A Tanács és az Európai Tanács költségvetését az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága kezeli.

A Tanács szerepe

Az Európai Unió Tanácsa:

  • különleges jogalkotási eljárás keretében, a Bizottság által benyújtott javaslat alapján, az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az EU éves költségvetését
  • a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel közösen módosíthatja az elfogadott éves költségvetést
  • ajánlást tesz az Európai Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy az EU éves költségvetésének végrehajtása tekintetében megadhatja-e a mentesítést a Bizottságnak.