Politikai eszmecsere az Európai Unió jövőjéről

Európai Tanács

Az uniós állam-, illetve kormányfők 2017. március 25-én Rómában ünnepelték a Római Szerződések 60. évfordulóját. A találkozó egyúttal jó alkalmat kínált arra, hogy a vezetők reflektáljanak az Európai Unió aktuális helyzetére és átgondolják az integrációs folyamat jövőjét.

Az ünnep végén a vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben vázolták jövőképüket az elkövetkező évekre, és hitet tettek:

  • egy biztonságos és védett Európa mellett, amely garantálja a polgárok szabad mozgását és a külső határok biztosítását, és amely eredményes migrációs politikát folytat
  • egy prosperáló és fenntartható Európa mellett, amelyet a tartós és fenntartható növekedés, és egy erős egységes piac jellemez
  • egy szociális Európa mellett, amely küzd a munkanélküliség, a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen
  • egy a nemzetközi porondon erőteljesebben fellépő Európa mellett, amely új partnerségeket épít ki és továbbfejleszti a már meglévőket, és amely elkötelezett a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése iránt

A római nyilatkozat mintegy lezárta azt a politikai eszmecserét, amely az Egyesült Királyságban 2016 júniusában lezajlott népszavazás eredménye nyomán 2016. szeptember 16-án vette kezdetét Pozsonyban.

2017

március 25.

A Római Szerződések 60. évfordulója

Az uniós állam-, illetve kormányfők 2017. március 25-én Rómában találkoztak a Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplésére. Az ülés lehetőséget kínált az Európai Unió aktuális helyzetének és az integrációs folyamat jövőjének átgondolására.

Az ünnepi rendezvény végén a vezetők elfogadták és aláírták a Római Nyilatkozatot, amelyben felvázolták az EU elkövetkező éveire vonatkozó közös jövőképüket. „A jó ügyért egyesültünk. Európa jelenti a közös jövőnket.” – szól a nyilatkozat szövege.

Az uniós vezetők leszögezték, hogy – tudatában az EU polgárait foglalkoztató kérdéseknek – elkötelezik magukat a római program mellett, és az alábbiakon fognak munkálkodni:

  • biztonságos és védett Európa
  • prosperáló és fenntartható Európa
  • szociális Európa
  • a nemzetközi porondon erőteljesebben fellépő Európa.

március 10.

Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése

Március 10-én, pénteken a 27 uniós vezető nem hivatalos ülés keretében a Római Szerződések 60. évfordulójának előkészítésén dolgozott, és megvitatta a Római Nyilatkozat fő elemeit.

A vita középpontjában az EU jövője állt, beleértve a többsebességű Európával kapcsolatos elképzelést is.

„Vannak, akik olyan rendszerszintű változásokat várnak, amelyek lazítanák az Unión belüli kötelékeket és erősítenék a nemzetek szerepét a közösséghez képest. Mások viszont éppen ennek az ellenkezőjére, vagyis az integráció új, mélyebb dimenzióinak a kialakítására törekszenek” – mondta Donald Tusk elnök a megbeszélések összefoglalásaként.

Kiemelte, hogy – tekintettel a 27 ország alkotta közösség érdekeire a küszöbön álló brexit-tárgyalások összefüggésében és az EU hosszú távú stratégiai érdekeire – mindenkit arra sürget, hogy törekedjen a 27 tagállam közötti politikai egység fenntartására.

„Az Európa jövőjével kapcsolatos különböző forgatókönyvek megvitatásakor a fő célunk az kell, hogy legyen, hogy erősödjön a 27 tagállam közötti kölcsönös bizalom és egység. A mai vita után nyíltan mondhatom, hogy a 27 vezető mindegyike egyetért ezzel a céllal”– állapította meg az elnök.

március 1.

Fehér könyv Európa jövőjéről

A dokumentumot az Európai Bizottság a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulójára készülve tette közzé. A fehér könyv öt forgatókönyvet tartalmaz, amelyek ismertetik, hogy az Unió 2025-ben várhatóan milyen állapotban lesz attól függően, hogy most milyen úton halad tovább.

A forgatókönyvek felvázolják, hogy Európa milyen változásokon fog keresztülmenni a következő évtizedben, az új technológiáknak a társadalomra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásától kezdve a globalizációval kapcsolatos kételyeken át a biztonsági fenyegetésekig és a populizmus erősödéséig.

február 3.

Az EU állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos csúcstalálkozója Máltán

A nem hivatalos csúcstalálkozó, amelynek házigazdája Joseph Muscat máltai miniszterelnök, levezető elnöke pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke volt, alkalmat kínált a 27 vezetőnek a Római Szerződések 2017. március 25-i 60. évfordulójáról való megemlékezés előkészítésére.

A megbeszélések alapjául a 27-tagú Európai Unió jövőjével kapcsolatos politikai gondolkodási folyamat szolgált, amelyet közvetlenül a 2016. június 23-i népszavazás után indítottak, amikor az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy kilép az Unióból, és amely a 2016. szeptember 16-i bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozó napirendjén is szerepelt.

Január 31.

Levél Európa jövőjéről

„Együtt győzhetünk, megosztva elbukunk” – üzente Donald Tusk a máltai csúcstalálkozó előtt.

A 27 uniós állam-, illetve kormányfőnek címzett levelében az Európai Tanács elnöke az Európa stabilitását fenyegető három fő kockázatról írt. Ezek a következők:

  • az új geopolitikai helyzet: az egyre erőteljesebben előretörő Kína, Oroszországnak az Ukrajnával és a szomszédaival szembeni agresszív politikája, háború, terrorizmus és anarchia a Közel-Keleten és Afrikában (amiben a radikális iszlám főszerepet játszik), továbbá az új amerikai vezetés aggasztó nyilatkozatai mind rendkívül kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket
  • az EU-n belüli helyzet: az EU-n belül is egyre erősödnek a nacionalista, mind inkább xenofób érzelmek
  • az Európa-párti elit attitűdje: a politikai integrációba vetett hit megrendülése, a populista érvekkel való azonosulás, valamint a liberális demokrácia alapértékeinek megkérdőjelezése

Donald Tusk elnök a levelében egységre szólította fel a vezetőket.

„Világosan ki kell jelentenünk: az Európai Unió szétesése nem a tagállamok valamiféle mitikus, totális szuverenitásának visszaállításához vezetne, hanem a szuperhatalmaktól, azaz az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától való nagyon is valóságos és tényszerű függésükhöz. Csakis együtt lehetünk igazán függetlenek” – jelentette ki az elnök.

2016

December 13.

A Tanács megállapodott a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) megállapodott a Tanácsnak az uniós piacvédelmi eszközök modernizálásáról szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

A javasolt rendelet módosítja a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletet, hogy az EU jobban fel tudjon lépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A javaslat célja az uniós termelők megóvása a tisztességtelen verseny által okozott károktól, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes kereskedelmet.

December 7.

Megállapodás a külső határokon történő szisztematikus ellenőrzésekről

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) jóváhagyta az Európai Parlamenttel kialakított kompromisszumos szöveget a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések releváns adatbázisok felhasználásával való megerősítése.

December 7.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozta gyorsreagálású állományát

A gyorsreagálású állományt az uniós tagállamok és a schengeni társult országok 1500 határőre alkotja. Válsághelyzetben azonnal a Frontex rendelkezésére bocsátják őket, és a Frontex már öt munkanapon belül bevetheti őket.

December 6.

A Tanács megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap meghosszabbításáról

A Tanács megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. Az ESBA az Európai Unió által az európai beruházási terv jegyében indított kiemelt kezdeményezés.

Az elfogadott kompromisszum értelmében az ESBA működésének időtartama meghosszabbodik, pénzügyi kapacitása pedig kibővül, így az alap 2020-ig legalább félbillió euró értékű beruházást fog biztosítani. Figyelemmel az alap működésének első éve során levont tanulságokra, a javaslat bevezet több operatív jellegű javítást is.

december 6.

Közös javaslatcsomag az EU–NATO együttes nyilatkozatának végrehajtásához

A Tanács következtetéseket fogadott el az EU–NATO együttes nyilatkozat végrehajtásáról, melyekben jóváhagyta az együttes nyilatkozatban meghatározott 7 területre vonatkozó 40 javaslatot. A javaslatokat ugyanezen a napon az Észak-atlanti Tanács is jóváhagyta.

november 14.

A biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv

Az uniós külügyminiszterek és védelmi miniszterek az EU globális stratégiája keretében megfogalmazott biztonsági és védelmi terv végrehajtásáról tárgyaltak. A miniszterek meghatározták a célkitűzéseket, valamint az uniós biztonsági és védelmi politika jövőbeli alakításának lépéseit.

Október 30.

A CETA aláírása

Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.

október 20-21

Európai Tanács, 2016. október 20–21.

A vezetők áttekintették a pozsonyi ütemtervvel kapcsolatos helyzetet. Robert Fico miniszterelnök beszámolt az eddigi eredményekről, így például a Párizsi Megállapodás ratifikálásáról, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség működésbe lépéséről.

október 6.

Megkezdte működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. október 6-án hivatalosan megkezdte működését. A megnyitóra a Kapitan Andreevo határállomáson került sor Bulgária Törökországgal közös külső határán.

„Új valóságot teremtünk külső határainkon, ami a pozsonyi ütemtervben foglalt közös kötelezettségvállalás kézzelfogható eredménye, egyúttal pedig a tagállamok közötti egység gyakorlati megnyilvánulása” – közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök, a Tanács soros elnöke. „Mindez megkönnyíti majd a schengeni rendszer rendes működésének visszaállítását” – tette hozzá.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata az EU külső határainak szoros felügyelete és – a tagállamokkal együttműködésben – az EU külső határainál esetlegesen felmerülő biztonsági fenyegetések gyors felismerése és kezelése.

október 5.

Az EU ratifikálta a Párizsi Megállapodást

Az EU hivatalosan megerősítette a Párizsi Megállapodást, amely így hatályba léphet. A Tanács soros elnökségének és az Európai Bizottságnak a képviselői az ENSZ főtitkáránál letétbe helyezték a megerősítésről szóló hivatalos dokumentumokat.

A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Ezt a küszöböt az Unió és hét tagállama általi ratifikálásnak köszönhetően sikerült elérni.

A Megállapodás még a 2016. november 7–18-i marrákesi éghajlatváltozási konferencia előtt hatályba lép.

szeptember 16.

Pozsonyi csúcstalálkozó, 2016. szeptember 16.

A 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői Pozsonyban üléseztek annak érdekében, hogy politikai megbeszéléseket kezdjenek arról, miként kellene továbbfejleszteni a 27 tagállamból álló EU-t.

A 27 uniós vezető megállapodott a pozsonyi nyilatkozatról és ütemtervről, amely meghatározza a következő hónapok során teljesítendő célokat.

  • a külső határok teljes körű ellenőrzésének visszaállítása
  • a belső biztonság szavatolása és a terrorizmus elleni küzdelem
  • a külső biztonság és védelem terén folytatott uniós együttműködés megerősítése
  • az egységes piac fellendítése és jobb lehetőségek biztosítása az európai fiatalok számára

augusztus 18–szeptember 15.

A pozsonyi csúcstalálkozó előtt folytatott egyeztetések

2016 augusztusában és szeptemberében Donald Tusk elnök a pozsonyi ülés előkészítéseként valamennyi uniós vezetővel egyeztetett.

„Nincs kétségem afelől, hogy a három fő kihívást az ellenőrizetlen irreguláris migráció, a terrorizmus és a globalizációval kapcsolatos félelmek jelentik” – jegyezte meg Donald Tusk elnök a Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi találkozója előtt. „Azt szeretném, ha Pozsonyban megegyezésre tudnánk jutni a legsürgetőbb feladatokról és arról, hogy miként kellene nekilátnunk azoknak az elkövetkező hónapokban.”

Donald Tusk elnök szeptember 8-án Londonba is elutazott, hogy eszmecserét folytasson Theresa May egyesült királysági miniszterelnökkel.

június 29.

A 27 uniós vezető nem hivatalos ülést tartott, amelyen megvitatták a 2016. június 23-i egyesült királysági népszavazás után szükséges további lépéseket.

„Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is egységesek maradjunk és az Európai Unió keretein belül folytassuk a munkát azért, hogy meg tudjunk felelni a 21. század kihívásainak és nemzeteink és népeink érdekét szolgáló megoldásokat találjunk” – közölték együttes nyilatkozatukban.

Az alábbi elvekkel valamennyi vezető egyetértett:

  • semmilyen tárgyalásra nem kerülhet sor addig, amíg az Egyesült Királyság bejelenti az 50. cikk alkalmazását
  • a jövőben az Egyesült Királyságnak szoros partnerségben kell állnia az EU-val
  • a jövőbeli megállapodásokban a jogoknak és kötelezettségeknek egyensúlyban kell állniuk
  • az egységes piachoz való hozzáférés előfeltétele mind a négy alapszabadságnak az elfogadása

A 27 állam-, illetve kormányfő megállapodott abban, hogy 2016 szeptemberében folytatja az Unió jövőjéről megkezdett egyeztetéseket.