Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

A terrorizmus nem új jelenség Európában. Nemcsak biztonságunkat veszélyezteti, hanem demokratikus társadalmunk alapértékeit és az európai polgárok jogait és szabadságait is. A 2009–2013 közötti időszakban 1010 terrormerényletet követtek el az uniós tagállamok területén. Ezek között voltak sikertelen, meghiúsított és sikeresen véghezvitt merényletek is, melyek 38 emberéletet követeltek. Emellett több európai polgárt raboltak el vagy öltek meg terrorista csoportok a világ különböző részein. Az elkövetkező években valószínűleg továbbra is számolni kell azzal a jelenséggel, hogy Európából fegyveresek utaznak a világ számos pontjára, hogy részt vegyenek a szent háborúban; továbbra is fenn fog állni tehát az a biztonsági kockázat is, amelyet ezek a harcosok visszatérésük után jelentenek az Unió számára.

E veszélyek nem korlátozódnak egy adott ország területére, ezért velük mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fel kell venni a küzdelmet.

Az EU stratégiája

Az EU terrorizmus elleni stratégiájának célja a terrorizmus elleni globális küzdelem az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, Európa biztonságosabbá tétele, lehetővé téve polgárai számára, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben élhessenek.

Az Európai Unió tagállamai elkötelezettek a terrorizmussal szembeni közös küzdelem mellett, valamint amellett, hogy a lehető leghatékonyabban védjék meg polgáraikat. A Tanács 2005-ben e célból elfogadta az EU terrorizmus elleni stratégiáját. A stratégia négy pillérre támaszkodik: megelőzés, védelem, üldözés, reagálás. A stratégia e négy pillér mindegyikében kiemelt jelentőséget kap a harmadik országokkal és nemzetközi szervekkel folytatott együttműködés.

Megelőzés

A terrorizmus elleni küzdelem egyik uniós prioritása azon tényezők felismerése és leküzdése, amelyek radikalizálódáshoz vezetnek, illetve azon folyamatok azonosítása és megakadályozása, amelyek során egyéneket terrorcselekmények elkövetése céljából toboroznak. A Tanács e cél érdekében jóváhagyta az Európai Uniónak a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiáját. A változó tendenciák – a magányos elkövetők és a külföldi harcosok jelensége, valamint a közösségi médiának a mobilizációra és kommunikációra való használata – ismeretében a Tanács 2014 júniusában felülvizsgálta a stratégiát.

Védekezés

Az EU terrorizmus elleni stratégiájának második prioritása a polgárok és az infrastruktúra védelmére, valamint a támadással szembeni sebezhetőség csökkentésére vonatkozik. Ebbe beletartozik a külső határok védelme, a közlekedéssel kapcsolatos biztonság javítása, a stratégiai célpontok védelme, valamint a kritikus infrastruktúra sebezhetőségének csökkentése. A Unió ezen a területen jelenleg olyan jogszabály kidolgozásán fáradozik, amely szabályozza az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak bűnüldözési célú felhasználását.

Üldözés

Az Unió igyekszik hátráltatni a terroristákat a tervezésben és szervezésben, és arra törekszik, hogy bíróság elé állítsa őket. E célok érdekében az EU a következőkre összpontosít: a nemzeti képességek erősítése, a rendőrség és a bűnüldöző hatóságok közötti információcsere és gyakorlati együttműködés hatékonyabbá tétele (különösen az Europol és az Eurojust igénybevételével), a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, illetve a terroristák megfosztása azon eszközöktől, amelyek segítségével kommunikálnak, illetve támadásokat hajtanak végre.

Reagálás

Az EU terrorizmus elleni stratégiájának negyedik célkitűzése az ilyen jellegű merényletekre való felkészülés a szolidaritás szellemében, valamint a terrormerényletek hatásainak kezelése és minimalizálása. Ezt a merényletek következményeinek kezelésére, a koordinációra és reagálásra, valamint az áldozatok ellátására vonatkozó kapacitások növelésével lehet elérni. E terület prioritásai között szerepel a válságreagálás uniós szintű koordinálásának fejlesztése, a polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálata, a kockázatelemzés fejlesztése, illetve a terrormerényletek áldozatainak nyújtott segítséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje.

Nemzetközi együttműködés

Az Európai Unió biztonsága szorosan összefügg a más országokban – különösen a szomszédos országokban – bekövetkező fejleményekkel, így tehát az EU terrorizmus elleni stratégiájának globális léptékűnek kell lennie.

Az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatokban a terrorizmus elleni küzdelem számos formában helyet kap, például magas szintű politikai párbeszéd, együttműködési záradékok és megállapodások elfogadása, vagy stratégiailag fontos országok számára nyújtott célzott segítségnyújtási projektek keretében.

Az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés az EU stratégiájának alapvető eleme. Az együttműködési megállapodások az utóbbi években olyan területekre is kiterjedtek, mint a terrorizmus finanszírozása, a közlekedés és a határok kérdése, a kölcsönös jogsegély, valamint a kiadatás. Az Egyesült Államok hatóságai egyre szorosabban működnek együtt az Europollal és az Eurojusttal.

A terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójának fontos eleme a más nemzetközi és regionális szervezetekkel – például az ENSZ-szel – való együttműködés is, amely elősegíti a nemzetközi konszenzus megteremtését, valamint a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközileg elfogadott normáinak előmozdítását.