Az emberi jogok védelme és előmozdítása

2000-ben az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács kihirdette az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ez a dokumentum rögzíti az Európai Unió által elismert alapvető jogokat és szabadságokat.

2009-ben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek jogilag kötelező erejűvé váltak az EU és a tagállamok számára az uniós jog végrehajtása során. A Szerződés emellett felszólítja az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez.

A Lisszaboni Szerződés kötelezettséget ír elő az alábbiak vonatkozásában:

  • az alapvető jogok tiszteletben tartása az Európai Unión belül
  • az emberi jogok előmozdítása és megerősítése az Unió külső tevékenysége során

A Tanács gondoskodik az alapvető jogok figyelembevételéről az uniós jogszabályok és intézkedések kidolgozása során. Törekszik továbbá az emberi jogok előmozdítására a harmadik országokkal és a nemzetközi intézményekkel való kapcsolataiban, valamint a nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások során is.

Az emberi jogok az Európai Unióban

Az alapvető jogok védelme horizontális kérdés, amely minden uniós tevékenységi területet érint. Ennek következtében az alapvető jogokat minden tanácsi szervnek figyelembe kell vennie munkája során, függetlenül a szintjétől, illetve attól, hogy milyen témákkal foglalkozik.

A Tanács ezenfelül egy szakosodott testülettel is rendelkezik: ez az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport (FREMP), amely az alapvető jogokkal közvetlenül összefüggő kérdésekkel foglalkozik.

A Tanács alapvető jogokkal kapcsolatos fő tevékenységi területei többek között:

  • az EU Alapjogi Chartájának végrehajtása
  • az EU csatlakozása az emberi jogok európai egyezményéhez

Az EU Alapjogi Chartájának végrehajtása

Adatvédelmi reform

A személyes adatok védelme az uniós jog értelmében alapvető jog. 2016 áprilisában a Tanács és az Európai Parlament a személyes adatok védelmének reformjára és korszerűsítésére irányuló jogalkotási csomagot fogadott el.

Szükség esetén az Unió jogszabályokat fogad el, hogy biztosítsa a Chartában meghatározott jogok védelmét. Ide tartoznak többek között a tisztességes eljáráshoz való joggal vagy a személyes adatok védelméhez való joggal kapcsolatos kérdések is.

A Tanács ezenfelül 2011-ben következtetéseket fogadott el az uniós Charta tényleges végrehajtásának biztosítása terén betöltendő szerepéről. E következtetések értelmében számos területen szükséges a tanácsi fellépés, többek között az alábbi három fő kérdéskör tekintetében is.

1. A Charta alkalmazásáról szóló éves bizottsági jelentés

A Bizottság minden tavasszal éves jelentést készít a Charta alkalmazásáról. Ez a jelentés lehetőséget nyújt a Tanács számára, hogy minden évben vitát tartson a Chartáról. A véleménycserét követően a Tanács következtetéseket fogad el a Bizottság jelentéséről. A 2016. évi következtetésekben az alábbi kérdések kaptak kiemelt hangsúlyt: a Charta ismerete és érvényesítése, a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a belső és külső szakpolitikák közötti összhang.

2. Az EU Alapjogi Ügynökségével folytatott együttműködés

A Tanács szorosan együttműködik az EU Alapjogi Ügynökségével. Ez magában foglalja

  • az ügynökség jogalapjának és többéves keretének elfogadását
  • az ügynökség által készített éves jelentés és a Tanács munkája szempontjából releváns egyéb tanulmányok és jelentések nyomon követésének biztosítását

2016-ban az éves jelentés nyomán hozott intézkedéseket beépítették a Charta 2015. évi alkalmazásáról szóló tanácsi következtetésekbe.

3. Az alapvető jogok és a jogalkotási eljárás

A Tanács minden előkészítő szervének biztosítania kell az általa megvitatott szövegekben az alapvető jogok tiszteletben tartását. Ennek megkönnyítése végett a FREMP-munkacsoport és a Tanács Jogi Szolgálata iránymutatásokat dolgozott ki a javaslatok alapvető jogoknak való megfelelésének ellenőrzéséhez. Ezeket az iránymutatásokat legutóbb 2014-ben aktualizálták.

Az EU csatlakozása az emberi jogok európai egyezményéhez

Az emberi jogok európai egyezményét, amelyet 1950-ben fogadtak el, az Európa Tanács 47 tagországa megerősítette. Mind a 28 uniós tagállam részes fele az egyezménynek.

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióra és az uniós jogra ugyanazon előírások vonatkoznak mint a tagállamokra, a Lisszaboni Szerződés kötelezi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az egyezményhez. A csatlakozás jóvoltából az uniós polgárok alapvető jogai tejes védelmet élveznének és megszilárdulnának az alapvető értékek. Javulna továbbá az uniós jog hatékonysága és következetesebbé válna az alapvető jogok védelme Európában.

Az Európai Unió Bírósága 2014. december 18-án kedvezőtlen véleményt adott azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás tervezete összeegyeztethető-e az uniós szerződésekkel. Jelenleg tárgyalás alatt áll egy új megoldás, amely lehetővé teszi a szerződésben foglalt csatlakozási kötelezettség teljesítését, és figyelembe veszi a Bíróság véleményében említett valamennyi szempontot.

Az emberi jogok az Unión kívüli országokban

Az emberi jogok tiszteletben tartása az Unió harmadik országokkal és nemzetközi intézményekkel fenntartott kapcsolatainak alapvető eleme. Így az EU által aláírt minden szerződésnek és megállapodásnak összhangban kell állnia az Alapjogi Chartában rögzített emberi jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a külügyekkel foglalkozó minden tanácsi szervnek be kell építenie a munkájába az emberi jogi szempontokat.

Emellett az emberi jogok előmozdítása önmagában is prioritás. Az EU e területen végzett munkájához az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv szolgál iránymutatásul, amelyet a 2015–2019-es időszakra vonatkozóan 2015 júliusában fogadtak el.

A Tanácsban egy külön szerv, az emberi jogi munkacsoport (COHOM) foglalkozik az emberi jogokat közvetlenül érintő nemzetközi ügyekkel.

A Tanács alapvető jogokkal kapcsolatos munkájának főbb aspektusai többek között:

  • az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritások meghatározása
  • tematikus iránymutatások elfogadása az EU külső tevékenységének támogatása céljából
  • emberi jogi párbeszédek indítása harmadik országokkal
  • az emberi jogokról és a demokráciáról szóló éves jelentés elfogadása

Az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritások meghatározása

A Tanács egyetértését adja az ENSZ Közgyűlésén képviselendő uniós prioritások tekintetében is.

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta az ENSZ Közgyűlésének 72. ülésszakán képviselendő uniós prioritásokat, melyek közül több is érinti az emberi jogokat.

A Tanács feladata az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós stratégiai prioritások meghatározása. E célból évente egyszer következtetéseket fogad el, melyekben meghatározza az EU számára az elkövetkező hónapokban követendő főbb cselekvési irányvonalakat. A 2017. évre vonatkozóan meghatározott fő kérdések között többek között az alábbiak szerepelnek:

  • elő kell segíteni az emberi jogokért küzdő nem kormányzati szervezetek és az emberi jogok védelmezői számára a biztonságos és a működést lehetővé tevő környezet megteremtését
  • folyamatos, kiemelt figyelmet kell szentelni a Szíriában fennálló katasztrofális emberi jogi és humanitárius helyzetre
  • fel kell hívni a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre
  • fel kell szólalni a kivégzések ellen és követelni kell a halálbüntetés eltörlését
  • határozottan ki kell állni a kínzás minden körülmények közötti teljes körű betiltása mellett
  • el kell ítélni a terrorista csoportok, köztük a Dáis és a Boko Haram által nők és gyermekek ellen elkövetett emberi jogi jogsértéseket
  • elő kell mozdítani a vallás és meggyőződés szabadságát, valamint az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét
  • a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak védelme

Tematikus iránymutatások elfogadása

A Tanács feladata továbbá, hogy tematikus iránymutatásokat dolgozzon ki és fogadjon el. Ezek az iránymutatások segítséget nyújtanak az Unió külső tevékenységéhez, és gyakorlati információkkal szolgálnak az uniós tisztviselők számára a konkrét jogok érvényesítésének előmozdítására vonatkozóan.

Emberi jogi párbeszédek indítása

Az Európai Unió az Európai Külügyi Szolgálat révén rendszeres párbeszédet folytat a harmadik országokkal az emberi jogokról. Minden ilyen párbeszédre az emberi jogi párbeszédekre vonatkozó európai uniós iránymutatásoknak megfelelően kerül sor, amelyeket a Tanács 2001-ben fogadott el és legutóbb 2008-ban aktualizált.

Az említett iránymutatások értelmében mielőtt döntés születik egy ilyen párbeszéd kezdeményezéséről, értékelni kell az adott ország emberi jogi helyzetét. Ezt az értékelést az emberi jogi munkacsoport végzi más érintett munkacsoportokkal együttműködésben.

Az elérendő célok meghatározását és az érintett országgal folytatott tájékozódási célú megbeszéléseket követően a Tanács következtetések elfogadása révén hozza meg a végleges döntést a párbeszéd elindításáról.

Jelentéstétel: az emberi jogok és a demokrácia

Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló jelentés részletesen beszámol arról, hogy az Unió külső tevékenységei révén mi mindenért munkálkodott az év során, és milyen eredményeket ért el az emberi jogok előmozdítása terén. A jelentést a Tanács évente egyszer fogadja el. A Tanács 2016. június 20-án elfogadta az EU 2015. évi éves jelentésének tematikus részét, 2016. szeptember 20-án pedig az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó részét.