Fő célkitűzések:

  • 315 milliárd EUR mozgósítása új beruházásokra 2018-ig
  • annak biztosítása, hogy a beruházások összhangban legyenek a reálgazdaság igényeivel
  • a beruházási környezet javítása

Az európai beruházási terv keretében a cél legalább 315 milliárd EUR összeget mozgósítani magán- és közberuházások formájában 2018-ig. A terv célkitűzései:

  • a beruházások ösztönzése
  • a versenyképesség javítása
  • a hosszú távú gazdasági növekedés támogatása az EU-ban

Az Európai Bizottság 2014 novemberében terjesztette elő a tervre vonatkozó javaslatát, annak nyomán, hogy a növekedés és a foglalkoztatás bővítése érdekében az Európai Tanács 2014 júniusában szorgalmazta az uniós beruházások élénkítését.

Az európai beruházási terv három pillére

Az európai beruházási terv a következő három fő pilléren nyugszik:

  • egy Európai Stratégiai Beruházási Alap
  • annak biztosítása, hogy a beruházásfinanszírozás eljusson a reálgazdaságba
  • a beruházási környezet javítása

1. Európai Stratégiai Beruházási Alap

Az alap az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül kezelt számla formájában jött létre 2015-ben. Az alap közforrások felhasználásával új magánbefektetéseket mozgósít és hitelkockázati fedezetet nyújt az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA) által biztosított finanszírozáshoz.

Az alap egyik feladata, hogy átvállalja az EBB által viselt kockázat egy részét, így az EBB kockázatosabb projekteket is tud finanszírozni. Az EBB részvétele várhatóan vonzani fogja a magánberuházásokat az ilyen projektek esetében.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az ágazatok széles körében – így például az infrastruktúra, az energetika, a kutatás és fejlesztés, a széles sávú internet, valamint az oktatás területén – támogat beruházásokat. Az alap (elsősorban az EBA-n keresztül) a kis- és középvállalkozásokat is kész támogatni.

Az alapot jelenleg a következők alkotják: 16 milliárd EUR összegű garancia az uniós költségvetésből és 5 milliárd EUR az Európai Beruházási Bank részéről.

Az alap – vagyis az abban lévő 21 milliárd EUR – várhatóan 1:15 arányú multiplikátorhatást hoz majd létre, így összesen akár 315 milliárd EUR értékű beruházást generálhat. Ez azt jelenti, hogy az alap által felhasznált közforrások minden egyes eurója várhatóan tizenkét eurónyi magánforrást és három eurónyi EBB-forrást teremt. A multiplikátorhatás pontos mértéke minden projekt esetében más és más.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó új javaslat

A Tanács 2016 decemberében elfogadta tárgyalási álláspontját arra az új rendeletjavaslatra vonatkozóan, amellyel egyrészt 2020. december 31-ig meghosszabbítanák az alap időtartamát, másrészt pedig néhány technikai javítást bevezetve hatékonyabbá tennék az alap és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform működését.

Az alap időtartamának meghosszabbításán túl a Tanács többek között a következő főbb változásokról állapodott meg az Európai Stratégiai Beruházási Alapot illetően:

  • a beruházások célösszegének 500 milliárd EUR-ra való növelése;
  • az uniós költségvetési garancia 26 milliárd EUR-ra való növelése (ebből 16 milliárd EUR a 2018 közepéig kezdeményezett garancia-lehívásokhoz áll majd rendelkezésre)
  • az Európai Beruházási Bank hozzájárulásának (a jelenlegi 5 milliárd EUR-ról) 7,5 milliárd EUR-ra való növelése

A javítások azt is célozzák, hogy az alap keretében nyújtott támogatás a lehető legtöbb uniós országra kiterjedjen, valamint hogy a finanszírozás az ágazatok eddiginél szélesebb körében álljon rendelkezésre, például a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és a biogazdaság más részeiben, valamint az éghajlat-politika területén.

A támogatás kiterjedne az EBB által nyújtott támogatásra jogosult ágazatokra is a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban. A javítások részeként az átláthatóságra vonatkozó rendelkezések bevezetésére is sor kerülne.

A Tanács megbeszéléseket kezd majd az Európai Parlamenttel a rendelettervezet végleges változatáról, amint a Parlament megállapodik a tárgyalási álláspontjáról.

2. A beruházásfinanszírozás eljuttatása a reálgazdaságba

Annak elősegítése érdekében, hogy a beruházásfinanszírozás eljusson a reálgazdaságba, létrehozták a Beruházási Projektek Európai Portálját és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot.

A platform technikai segítségnyújtást és támogatást biztosít. Összefogja az EBB már meglévő technikai segítségnyújtási programjait, és kiegészítő tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a jelenlegi programok hatókörén kívül eső esetekben.

A projektportál abban segíti majd a potenciális beruházókat, hogy hozzájussanak a projektekkel és a beruházási lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz.

A Tanács 2016 decemberében megállapodott az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetését célzó javaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontjáról.

A javaslat arra irányul, hogy az Európai Beruházási Tanácsadó Platform Unió-szerte könnyebben tudjon célzottabb helyi szintű technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat biztosítani. Ezenkívül elősegítené az ESBA révén történő finanszírozás és az egyéb uniós finanszírozási források – így például az európai strukturális és beruházási alapok – keretében megvalósuló támogatás összefogását.

Tőkepiaci unió

A tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés célja az uniós tagállamok tőkepiacainak még szorosabb integrálása

3. A beruházási környezet javítása

A cél a beruházások ösztönzése a beruházási környezet javításán és a forráshoz jutás elősegítésén keresztül, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Általános célkitűzés a beruházások előtt álló akadályok felszámolása, valamint egy egyszerűbb, jobb és kiszámíthatóbbszabályozás kialakítása az EU-ban, különösen az infrastruktúra-ágazatokban, ahol a beruházások éveket, sőt évtizedeket is átfognak.

Az EU-n belüli finanszírozási feltételek javítása érdekében a terv tőkepiaci unió megteremtését irányozza elő, ami csökkentené a pénzügyi piacok széttagoltságát és növelné a vállalkozások és a beruházási projektek által bevonható forrásokat.

A Tanács 2016 decemberébenkövetkeztetéseket fogadott el azokról az EU-n belüli beruházást érintő problémákról, amelyeket az Európai Gazdaságpolitikai Bizottság jelölt meg. A következtetések alapján várhatóan ajánlások születnek majd a tagállamok részére a gazdaságpolitika figyelemmel kísérésére szolgáló uniós eljárás, azaz az európai szemeszter keretében.

Az európai beruházási terv tárgyalása a Tanácsban

2016. december 6.: a Tanács elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó új javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontját; a javaslat értelmében az alap időtartama 2020-ig meghosszabbodna, és az alapból finanszírozott beruházások célösszege 500 milliárd EUR-ra, az uniós költségvetési garancia 26 milliárd EUR-ra, az EBB hozzájárulása pedig 7,5 milliárd EUR-ra nőne. A tárgyalási álláspontról való megállapodás lehetővé teszi a Tanács elnöksége számára, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a végleges jogszabályról, amint ez utóbbi elfogadja tárgyalási álláspontját.

2016. október 20–21.: az Európai Tanács felszólította a Tanácsot, hogy 2016 decemberében – a novemberben várható független külső értékelés eredményeit figyelembe véve – alakítsa ki tárgyalási álláspontját az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó új javaslattal kapcsolatban.

2016. szeptember: a Tanácsban megkezdődött az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló rendeletjavaslat vizsgálata.

2016. július 12.: a Tanács áttekintette a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával – az európai beruházási terv harmadik pillérével – kapcsolatban addig végzett munkát. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság megállapítása szerint a tagállamok három területen tehetnének lépéseket: fizetésképtelenségi keretrendszerek, a forráshoz jutás és a határokon átnyúló szinergiák, különösen a hálózati iparágakban. A Tanács felkérte a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy folytassa a kérdés vizsgálatát, és kijelentette, hogy egy későbbi ülés keretében visszatér rá.

2015. június 25.: a Tanács elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendeletet, azt követően, hogy az Európai Parlament azt június 24-én jóváhagyta. Az ESBA-rendelet 2015. július elején hatályba lépett.

2015. május 28.: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodást ért el az ESBA-rendelet tervezetére vonatkozóan.

2015. április 23.: a Tanács és az Európai Parlament megkezdte a tárgyalásokat az ESBA-rendelet végleges változatáról.

2015. március 10.: a Tanács elfogadta a rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontját (az általános megközelítést).

2015. január 19.: a Tanács megkezdte az ESBA-rendeletre irányuló, a Bizottság által a hónap elején benyújtott javaslattal kapcsolatos munkát.

2014. december 18.: az európai beruházási terv elnyerte az Európai Tanács támogatását.

Az EU politikai menetrendjének meghatározása

Az Európai Tanács 2014 júniusában elfogadott egy „stratégiai menetrendet”, amelyben az uniós intézkedések 5 kiemelt területét határozta meg.

Miért van szükség a beruházások bővítésére?

Néhány éve jóval alacsonyabb a beruházási szint az EU-ban, mint a válság előtt, 2007-ben.

Az alacsony beruházási szint az egyik oka annak, hogy az EU-ban – és különösen az euróövezetben – lassú a gazdaságélénkülés. A tartósan alacsony beruházási kedv emellett kedvezőtlenül hathat a hosszú távú növekedésre és versenyképességre is.

Háttér

A beruházások ösztönzése az EU stratégiai menetrendjében a 2014–2019-es időszakra meghatározott stratégiai prioritási területek egyike. Emellett – a strukturális reformokkal és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodással együtt – az EU egyik gazdaságpolitikai prioritása is.