Az EU déli szomszédságában egyre bizonytalanabb a helyzet, és ezért egyre többen igyekeznek az EU területére bejutni. Az Európai Unió és tagállamai még intenzívebben dolgoznak azon, hogy hatékony, emberséges és biztonságos európai migrációs politikát alakítsanak ki.

Időrend

2017.2.7.

Schengeni térség: a Tanács a belső határellenőrzés fenntartását javasolta

2017.2.3.

Az EU vezetői megállapodtak a Líbiával való együttműködés jelentős erősítéséről a migránsok beáramlásának csökkentése érdekében

2016.12.7.

Megállapodás a külső határokon történő szisztematikus ellenőrzésekről

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 7-én jóváhagyta a Parlamenttel kialakított kompromisszumos szöveget a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése.

 

2016.12.7.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozta gyorsreagálású állományát

A gyorsreagálású állományt az uniós tagállamok és a schengeni társult országok 1500 határőre alkotja.

2016.10.13.

Bel- és Igazságügyi Tanács

Az Európai Tanács fontos szerepet tölt be e téren, mivel meghatározza a stratégiai prioritásokat. Az EU Tanácsa e prioritások alapján iránymutatásokat határoz meg az intézkedésekre vonatkozóan, és megbízásokat ad a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokra. Ezenfelül jogszabályokat fogad el, és nyomon követi az egyes konkrét programok kidolgozását és végrehajtását.

Az elmúlt hónapokban a Tanács és az Európai Tanács több területen is erőteljes válaszintézkedések kiépítésére törekedett. A Tanács elnöksége a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket is aktiválta. Ezekkel az eszközökkel válság esetén mind politikai szinten, mind a szolgálatok szintjén további támogatás biztosítható a tanácsi intézkedésekhez, a Bizottság, az EKSZ és az érintett ügynökségek bevonásával.

Az illegális migrációs áramlások megakadályozása

A migrációs áramlások kiváltó okainak kezeléséhez széles körű megközelítésre, valamint a származási és tranzitországokkal folytatott szoros együttműködésre van szükség. A Tanács az ezen a területen végrehajtott intézkedéseivel arra törekszik, hogy kezelje azokat az okokat, amelyek az embereket menekülésre késztetik (konfliktusok, instabil politikai és gazdasági helyzet, az emberi jogok megsértése és a szegénység).

A sürgős humanitárius szükségletek kielégítése

Az EU hozzájárul a szíriai menekültek közvetlen szükségleteinek kielégítéséhez az ENSZ-ügynökségeknek, Libanonnak, Jordániának és Törökországnak nyújtott támogatás révén. Emellett humanitárius segítséget nyújt a nyugat-balkáni útvonalon haladó migránsoknak.

A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó – interaktív térkép
Kattintson a képre az interaktív térkép megnyitásához (csak angol és francia nyelven érhető el)

Életmentés a tengeren és a bűnözői hálózatok elleni fellépés

A Tanács 2014 októberében üdvözölte az uniós finanszírozású Tritón művelet megindítását, amelynek révén az EU kutatási és mentési tevékenységekhez járul hozzá a Földközi-tenger középső részén; a Földközi-tenger keleti medencéjében pedig 2006 óta a Poszeidón művelet keretében őrjáratoznak.

Az EU a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat kihasználó bűnözői hálózatok ellen is igyekszik fellépni. A Tanács ennek érdekében 2015 májusában létrehozta az EUNAVFOR MED Sophia elnevezésű katonai műveletet. Szintén 2015 májusában megállapodott az EUCAP Száhel Niger polgári misszió megerősítéséről is annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az irreguláris migráció megakadályozásához és az ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel szembeni fellépéshez.

Az EU külső határainak megerősítése

A migrációs áramlásoknak az Unión belüli kezeléséhez elengedhetetlen az EU külső határainak hatékony ellenőrzése. Ennek érdekében a Tanács jelenleg megbeszéléseket folytat az EU külső határainak jövőbeli igazgatásáról, többek között az új technológiák határellenőrzésben való felhasználása kapcsán.

2016. októberben megkezdte működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Az ügynökség feladata az EU külső határainak szoros felügyelete és – a tagállamokkal együttműködésben – az EU külső határainál esetlegesen felmerülő biztonsági veszélyek gyors felismerése és kezelése lesz. Egyik első lépéseként 2016. decemberben működésbe léptetett egy gyorsreagálású tartalékállományt. Az 1500 fős állomány válsághelyzetben öt munkanapon belül mozgósítható.

Migránsok áthelyezése és áttelepítése

Áthelyezés: nemzetközi védelemért folyamodó személy áthelyezése a kérelme vizsgálatában illetékes tagállamból egy másik tagállamba.

Áttelepítés: a lakóhelyét elhagyni kényszerült, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló nem uniós személy áttelepítése egy nem uniós tagállamból egy uniós tagállamba.

A tagállamok egymás iránti szolidaritásának és a közös felelősségvállalásnak a megerősítése

A Földközi-tengeren keresztül érkező migránsok számának folyamatos növekedése elengedhetetlenné teszi a frontországok megsegítését. Az elmúlt években a Tanács jóváhagyta 160 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését Olaszországból és Görögországból más tagállamokba.

Az EU emellett a migránsok kötelező regisztrálásához is segítséget nyújt a tagállamoknak. Ennek részeként az Európai Tanács 2015 júniusában megállapodott arról, hogy a frontországokban uniós tranzitzónákat (ún. „hotspotokat”) alakítanak ki a migránsok nyilvántartásba vétele érdekében.

A legális migráció lehetővé tétele

Az EU a legális migrációs és menekültáramlatok kezelését is javítani kívánja. A Tanács e téren az alábbiakról határozott:

  • megállapodás 20 000 olyan személy áttelepítéséről, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak
  • a migránsok humanitárius befogadására vonatkozó, önkéntes alapon működő rendszerről szóló javaslat

Az illegális migránsok visszaküldése és visszafogadása

Ahhoz, hogy a migrációs politika hatékony legyen, ki kell terjednie azon személyeknek a származási országukba való visszaküldésére is, akik nem jogosultak az EU-ban tartózkodni. Ezért az EU:

  • dolgozik annak meghatározásán, hogy mely származási országok tekinthetők biztonságosnak.
  • visszafogadási megállapodásokról tárgyal, illetve ilyen megállapodásokat köt harmadik országokkal
  • a visszatéréssel és a visszafogadással kapcsolatos tájékoztató anyagokat dolgoz ki egyes konkrét és érintett harmadik országok számára