A közös európai menekültügyi rendszer reformja

A közös európai menekültügyi rendszer közös minimumszabályokat határoz meg a menedékkérők és a kérelmek kezelésére vonatkozóan.

A gyakorlatban a menedékkérők eltérő bánásmódot tapasztalnak az egyes tagállamokban és az elismerési arány is változó.

Ezek az eltérések ösztönözhetik a szabálytalan továbbutazást és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtását, ami a 2015 elején kirobbant menekült- és migránsválság óta még súlyosabb problémát jelent. Ennek következtében több tagállam ideiglenes belső határellenőrzést vezetett be.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának célja, hogy:

  • a rendszer hatékonyabbá és a migrációs nyomással szemben ellenállóbbá váljon
  • elejét vegye a szívóhatásnak és megakadályozza a továbbutazást
  • csökkenjenek a visszaélések és a leginkább érintett tagállamok megfelelő támogatást kapjanak

 

2017

június 23.

Az EU vezetői megerősítették a KEMR reformja melletti elkötelezettségüket

Az Európai Tanács júniusi ülésén az EU vezetői újfent kijelentették, hogy a közös európai menekültügyi rendszer reformra szorul. „A máltai elnökség alatt végzett eredményes munkának köszönhetően általános az egyetértés arról, hogy a KEMR reformja során meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a felelősségvállalás és a szolidaritás között” – fejtették ki az uniós vezetők.

Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy a Bizottság segítségére támaszkodva folytassa a tárgyalásokat, és szükség esetén módosítsa a jogalkotási javaslatokat.

Ideiglenes belső határellenőrzés

A migrációs és menekültválság következtében több tagállam sem tudja biztosítani a külső határok hatékony ellenőrzését. Ezeknek a hiányosságoknak a következtében az irreguláris migránsok az Unió területén tovább tudnak utazni, több tagállamban súlyosan veszélyeztetve a közrendet és a belső biztonságot.

2017 februárjában a Tanács ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, hogy Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia hosszabbítsa meg az ideiglenes belső határellenőrzést. A határellenőrzést csak a határaik bizonyos pontjain vezethetik be legfeljebb három hónapos időtartamra. Ezt a határozatot megelőzően 2016 májusában már 6 hónappal meghosszabbították az említett országok által bevezetett ideiglenes belső határellenőrzést, amelyet aztán 2016 novemberében további 3 hónappal meghosszabbítottak.

A 2016. májusi első határozat elfogadására azt követően került sor, hogy 2016 februárjában a Bizottság ajánlást fogadott el azon hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozóan, amelyeket a külső határok igazgatása terén tártak fel a schengeni vívmányok Görögország általi alkalmazását vizsgálva.

A Schengeni határellenőrzési kódex értelmében, amennyiben az ajánlás elfogadását követő három hónap elteltével továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak és az addigi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság elindíthatja a Schengeni határellenőrzési kódex 29. cikke szerinti eljárást.

Ezen eljárás keretében a Bizottság javaslatot tesz egy, a Tanács által elfogadandó ajánlásra, amely a határellenőrzésnek egy vagy több belső határon való visszaállítását irányozza elő. A határellenőrzés legfeljebb hathónapos időszakra vezethető be. Ez az időszak további hathónapos időszakokkal – összesen legfeljebb kétéves időtartamra – meghosszabbítható.