Tovább
Feliratkozás hírlevélre

A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az Európai Unió egy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kell, hogy alkosson, amelyben maradéktalanul tiszteletben tartják az alapvető jogokat. E térség megvalósítása érdekében a Lisszaboni Szerződés azt a feladatot ruházza az Európai Tanácsra, hogy határozzon meg stratégiai iránymutatásokat az e területen belüli jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozóan. Ezek az iránymutatások olyan területeket érintenek, mint például a határellenőrzés, a migrációs és menekültügyi politika, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés.

Az Európai Tanács 2014 júniusában meghatározta azokat a stratégiai iránymutatásokat, amelyek alapján az elkövetkező években alakítani kell a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. Az iránymutatások összhangban vannak az EU szintén júniusban elfogadott stratégiai menetrendjében meghatározott prioritásokkal. Az iránymutatások alapját a Stockholmi Program – a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves bel- és igazságügyi program – keretében elért eredmények képezik.

Az iránymutatások félidős áttekintésére 2017-ben kerül majd sor.

Bővebben

A Lisszaboni Szerződés elfogadását követően az EU olyan jogszabályok kidolgozására összpontosította a figyelmét, amelyek szilárd jogi keretet biztosítanak a bel- és igazságügy területén. A 2014 júniusában elfogadott stratégiai iránymutatásokkal a már hatályos jogi eszközök és szakpolitikai intézkedések végrehajtása és megszilárdítása került előtérbe. Ennek megfelelően az Európai Tanács a stratégiai iránymutatásokban kiemeli, hogy:

  • következetesen és eredményesen végre kell hajtani az elfogadott intézkedéseket
  • szorosabbá kell tenni az együttműködést
  • növelni kell az uniós ügynökségek szerepét
  • fel kell térképezni az új technológiákban rejlő lehetőségeket

Az Európai Tanács kijelentette továbbá, hogy nagyobb összhangra van szükség az Unió belső és külső politikái között. Az Unión belül és harmadik országok vonatkozásában egyaránt foglalkozni kell az olyan globális dimenzióval rendelkező területekkel, mint például a migráció és a menekültügy, a terrorizmus elleni küzdelem és a személyes adatok védelme.

Ezen általános szempontokon túl az Európai Tanács a stratégiai iránymutatásokban tovább részletezi a bel- és igazságügy különböző területeire vonatkozó főbb prioritásokat.

1. Az alapvető jogok védelme és előmozdítása

Infografika – Adatvédelmi rendelet

Az adatvédelmi rendelet meghatározza az egyének jogait, valamint megállapítja az adatkezelők és az adatkezelésért felelős személyek kötelezettségeit. A teljes infografika megjelenítése

Az Uniónak a saját területén belül és azon kívül is gondoskodnia kell az alapvető jogok védelméről és előmozdításáról. E jogok közül külön figyelmet kell fordítani az adatvédelemre. Az adatvédelmet illetően a stratégiai iránymutatásokban megfogalmazott egyik célkitűzés az, hogy elfogadásra kerüljön az általános adatvédelmi keret. Ez az új keret 2016. májusában lépett hatályba.

2. Migráció, menekültügy és határok

Az e terület kapcsán kitűzött fő célok a következők:

  • ki kell használni azokat az előnyöket, amelyeket a jogszerű migráció jelent az EU számára
  • védelemben kell részesíteni az arra rászorulókat
  • kezelni kell az illegális migráció problémáját, és meg kell akadályozni, hogy a migránsok életüket veszítsék, miközben megpróbálnak eljutni Európába

Mindezt a szolidaritás és a méltányos felelősségmegosztás elvének figyelembevételével kell megvalósítani.

Jogszerű migráció

Ahhoz, hogy Európa meg tudjon felelni a népesség elöregedése jelentette kihívásnak, a jövőben is vonzania kell a tehetségeket, és a lehető legjobban ki kell használnia a jogszerű migrációban rejlő lehetőségeket. A stratégiai iránymutatásokban az Európai Tanács a vállalkozói szférával és az egyéb szociális partnerekkel való konzultációra szólított fel, egyúttal arra ösztönözte a tagállamokat, hogy fogadjanak el koherens és hatékony szabályokat, továbbá alakítsanak ki aktív integrációs politikát.

Menekültügy

Az EU elkötelezett a külföldiek nemzetközi védelme mellett, ez pedig biztos alapokon nyugvó európai menekültügyi politikát kíván. A stratégiai iránymutatásokban szereplő egyik fő prioritás a közös európai menekültügyi rendszernek a nemzeti jogba való átültetése és végrehajtása. Ez végső soron lehetővé fogja tenni, hogy a menedékkérők minden uniós országban azonos eljárási garanciákat és védelmet élvezzenek.

Az Európai Tanács szorgalmazta továbbá az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) szerepének megerősítését. Uniós ügynökségként az EASO feladata, hogy a menekültügyi kérdések területén támogassa a tagállamokat és javítsa együttműködésüket.

Illegális migráció

Ez a dokumentumfilm visszatekint a válság 2015-ös alakulására és arra, hogy az EU milyen átfogó válaszintézkedéseket vezetett be. 2015 kilenc válságos hónapjának fejleményeit összegzi az Európai Unió Tanácsában és az Európai Bizottságban dolgozó szakértők szemüvegén keresztül.
© European Union

Az illegális migráció kérdésével kapcsolatban az Európai Tanács a stratégiai iránymutatásokban olyan intézkedéseket sürgetett, amelyekkel kezelhetők e jelenség kiváltó okai és kordában tarthatók a migrációs áramlások. Mindkét esetben meghatározó szerepet tölt be a migránsok származási országaival és a tranzitországokkal történő együttműködés. A migrációs kérdésekben való együttműködést a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés szabályozza, amely uniós szintű keretet biztosít a nem uniós származási, tranzit- és célországokkal folytatott párbeszédhez és együttműködéshez.

Az illegális migráció vonatkozásában az Európai Tanács az alábbi főbb célkitűzéseket határozta meg:

  • a regionális védelmi programok megerősítése és kiterjesztése
  • az embercsempészet és az emberkereskedelem problémájának erélyesebb kezelése
  • hatékony közös visszaküldési politika kidolgozása

Határellenőrzés és vízumügyek

Mivel az Unió belső határain nincs határellenőrzés, az Unióba utazók száma pedig egyre nő, az EU közös külső határai tekintetében eredményes és korszerű határigazgatást kell megvalósítani. Az Európai Tanács az alábbiakra szólított fel:

  • költséghatékony módon korszerűsíteni kell a határigazgatást
  • fokozni kell a Frontex és az új európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) révén nyújtott támogatást
  • meg kell vizsgálni egy európai határőrségrendszer felállításának lehetőségét
  • modernizálni kell a közös vízumpolitikát

3. Biztonság: a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem

A terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően az Európai Tanács a stratégiai iránymutatásokban azt szorgalmazta, hogy az EU:

  • mozgósítsa az igazságügyi és a rendőrségi együttműködés keretében rendelkezésre álló valamennyi eszközt
  • erősítse meg az Europol és az Eurojust szerepét

Mindezeket az alábbiakkal kell támogatni:

  • a belső biztonsági stratégia felülvizsgálata
  • a kiberbiztonságra és a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó átfogó megközelítés kidolgozása
  • a radikalizálódás és a szélsőséges eszmék terjedésének megelőzése, továbbá a külföldi harcosok jelentette probléma kezelése

4. Igazságügyi együttműködés

Az Európai Tanács kiemelte, hogy ki kell alakítani a jogérvényesülés valódi európai térségét, amelyben tiszteletben tartják a különböző jogrendszereket, és amelyben a tagállamok kölcsönös bizalommal viseltetnek egymás igazságügyi rendszerei iránt. Az Európai Tanács többek között az alábbi területeken sürgetett fellépéseket:

  • az uniós jogszabályok következetességének és közérthetőségének előmozdítása
  • az igazságszolgáltatás igénybevételének egyszerűsítése
  • a vádlottak jogainak és az áldozatok védelmének megerősítése
  • a határozatok és az ítéletek kölcsönös elismerésének fokozása
  • az Európai Ügyészségről folytatott tárgyalások felgyorsítása
  • a határokon átnyúló tevékenységek, valamint az operatív együttműködés és a képzés elősegítése

5. Szabad mozgás

Az Európai Tanács újólag hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az európai polgárok EU-n belüli szabad mozgásához, letelepedéséhez és munkavállalásához való jogát. Ugyanakkor fel kell lépni az esetleges visszaélésekkel és csalásokkal szemben.