Az EU kereskedelempolitikája

Az áruk és a szolgáltatások kereskedelme jelentősen hozzájárul a fenntartható növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez. Az EU-ban több mint 30 millió álláshely függ az Unión kívülre irányuló exporttól. Az előrejelzések szerint a jövőbeli globális gazdasági növekedés 90%-a Európa határain kívül fog végbemenni. Így tehát a kereskedelem a növekedés ösztönzője, amely kulcsfontossággal bír az EU számára.

A Tanács teljes mértékben elkötelezett egy erős, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer működtetése mellett. A felelősségteljes uniós kereskedelempolitikának elválaszthatatlan eleme a fokozott átláthatóság és a hatékony kommunikáció a polgárokkal arról, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a kereskedelem és a piacok nyitottsága.

A kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem a tagállamok hozzák meg a kereskedelmi kérdéseket érintő jogszabályokat és kötik meg a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, hanem az EU. Ha a megállapodás vegyes hatáskörbe tartozó kérdéseket érint, a Tanács csak az összes tagállam általi megerősítést követően kötheti azt meg.

Azáltal, hogy az EU a globális színtéren egységesen lép fel, nem pedig több különálló kereskedelmi stratégiát követ, erős pozíciót tölt be a világkereskedelemben.

Az EU kereskedelmi megállapodások formájában tartja fenn kereskedelmi kapcsolatait a harmadik országokkal. A megállapodások célja az, hogy jobb kereskedelmi lehetőségeket teremtsenek, illetve megszüntessék a kereskedelem különböző akadályait.

Az EU azt kívánja elérni, hogy az importált termékeket – származási helyüktől függetlenül – tisztességes és méltányos áron értékesítsék az EU-ban. A piacvédelmi eszközök formájában hozott kereskedelmi szabályozás segíti az uniós termelők védelmét, valamint a külföldi vállalatok által folytatott tisztességtelen versennyel – például a dömpinggel és a szubvenciókkal – szembeni fellépést.