Külügyek
.gif)
Kapcsolódó sajtóközlemények
A külügyekrol szóló ülésein a Tanács az Európai Unió külso tevékenységeinek egészével foglalkozik, ideértve a közös kül- és biztonságpolitikát, a külkereskedelmet és a fejlesztési együttmuködést. Az elmúlt években a Tanács a Bizottsággal együttmuködésben kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az EU külso tevékenységei terén biztosítsa az összhangot a rendelkezésre álló eszközök között.
A KKBP elvei és célkitűzései: az ENSZ alapokmányának elveivel összhangban a közös értékek, az alapvető érdekek, valamint az Európai Unió függetlenségének és integritásának védelme; az Európai Unió biztonságának erősítése minden formában; az ENSZ alapokmányának elveivel összhangban a béke megőrzése és a nemzetközi közösség erősítése; a nemzetközi együttműködés előmozdítása; továbbá a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és erősítése, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása.
A Tanács felel a közös biztonság- és védelempolitikáért is. A védelmi miniszterek hagyományosan évente kétszer részt vesznek a Külügyek Tanácsának ülésén, emellett informális üléseket is tartanak (szintén évente kétszer).
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki egyben a Külügyek Tanácsának elnöke is, kulcsfontosságú szerepet tölt be a KKBP meghatározásában, előkészítésében és végrehajtásában.
A KKBP területén a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Tanács számára készített véleményeivel segítséget nyújt a politikák meghatározásában; ez azonban nem sérti az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) a tanácsi ülések előkészítése terén játszott szerepét. A PBB továbbá a Tanács ellenőrzése mellett ellátja a válságkezelési műveletek politikai felügyeletét és stratégiai irányítását.
Az Európai Unió – a világkereskedelem egészének egyötödét képviselve – vezető szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, és kereskedelmi kapcsolatai az egész világot behálózzák. Az egymást követő bővítésekkel, valamint az egységes piac megszilárdításával megerősítette helyzetét mind a harmadik országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások, mind pedig a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében zajló többoldalú tárgyalások tekintetében. A WTO központi szerepet játszik az EU kereskedelempolitikájában. Az uniós politika alapvető fontosságú eleme a tisztességes és szabályokon alapuló, többoldalú környezetben folytatott, a nemzetközi közösség számára előnyökkel járó kereskedelem előmozdítása.
A kereskedelempolitika terén a Tanács megbízásával és a magas rangú kereskedelmi tisztviselőkből álló tanácsi bizottsággal, az úgynevezett „Kereskedelempolitikai Bizottság” konzultálva a Bizottság felel a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokért – ideértve a vámtételek módosítását, a vámügyi és kereskedelmi rendelkezéseket és a védintézkedéseket is –, illetve ezen megállapodások igazgatásáért.
A Kereskedelmi Világszervezetben az Unió nevében a Bizottság tárgyal, továbbá képviseli a tagállamokat a vitás kérdések rendezésében.
- Fejlesztési együttműködés
A fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós politika a tagállami fejlesztési politikák kiegészítésére törekszik. Fő célja a fejlődő országok – és különösen a leghátrányosabb helyzetűek – fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének, valamint a világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának elősegítése, továbbá hozzájárulás a szegénység felszámolásához ezen országokban. A fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós politika egyúttal a demokrácia és a jogállamiság megerősítését, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítását is célozza.
A Tanács a jogszabályokat e területen minősített többséggel, az Európai Parlamenttel közös együttdöntési eljárásban fogadja el.
Az uniós fejlesztési együttműködési politikában a fő hangsúly az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal folytatott együttműködésre helyeződik. A Unió ezen országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatainak és fejlesztési együttműködésének keretét a 2000-ben Cotonouban aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodás határozza meg.
Az Európai Unió és tagállamai a világ legnagyobb fejlesztési támogatói. Az EU költségvetésén vagy az AKCS-államok fejlesztésére létrehozott pénzügyi alapon, az Európai Fejlesztési Alapon keresztül finanszírozott uniós támogatást a Bizottság igazgatja. Az EU egyúttal számos fejlődő ország vezető partnere a kereskedelem és a közvetlen beruházások terén.