Annak érdekében, hogy ezen a webhelyen minél kényelmesebb legyen a böngészés, sütiket használunk. A sütik használatáról és a beállítások módosításáról itt olvashatók további információk.

Útmutató a rendes jogalkotási eljáráshoz

Az együttdöntési eljárás a Maastrichti Szerződés által létrehozott olyan jogalkotási eljárás, amely keretében a Tanács és az Európai Parlament közösen fogadják el a jogalkotási aktusokat. Az Amszterdami Szerződés és a Nizzai Szerződés módosította az eljárást és kiterjesztette annak alkalmazási körét.

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett egyik legfontosabb változás az együttdöntés kiterjesztése több mint 80 szakpolitikai területre, ami révén az EU-ban rendes jogalkotási eljárás néven az együttdöntés vált a fő döntéshozatali gyakorlattá (lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikkét).

 

A rendes jogalkotási eljárást az EUMSZ 294. cikke határozza meg, és annak menete a következő:

  • Első olvasat: 

A Bizottság benyújtja a jogalkotási javaslatot a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A két intézmény első olvasatban megtárgyalja a javaslatot – erre vonatkozóan nincsen határidő –, és amennyiben a Tanács egyetért a Parlament első olvasatban kialakított álláspontjával, a jogalkotási aktust elfogadottnak kell tekinteni.

  • Második olvasat:

Ha a Tanács elutasítja a Parlament álláspontját, a Tanács első olvasatban elfogadja saját álláspontját, és második olvasatra benyújtja azt a Parlamentnek. Ha a Parlament elfogadja ezt az álláspontot, a jogalkotási aktust elfogadottnak kell tekinteni. Elutasítás esetén a dokumentummal csak a Bizottság új javaslata alapján lehet ismét foglalkozni. Amennyiben a Parlament módosításokat javasol a Tanács álláspontjához, a Tanács második olvasatban megvizsgálja azokat. Ha a Tanács valamennyi módosítással egyetért, a jogalkotási aktust elfogadottnak kell tekinteni; elutasítás esetén össze kell hívni az egyeztetőbizottságot.

  • Egyeztetés:

A Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői számára hat hét áll rendelkezésre, hogy megállapodásra jussanak, és elfogadjanak egy közös szöveget. 

A rendes jogalkotási eljárásról szóló útmutatóban részletes magyarázat található az eljárásról. Az útmutató célja, hogy megkönnyítse az elnökség, a Tanács Főtitkársága és a delegációk munkáját. Ennek érdekében részletesen ismerteti az eljárás valamennyi szakaszának menetét és az elnökség, illetve a Főtitkárság által az eljárásban játszott szerepet. A mellékletek tartalmazzák az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közös nyilatkozatot, a rendes jogalkotási eljárás jogalapjait, az eljárásra vonatkozó határidőket, valamint a feladatoknak a Tanács Főtitkárságán belüli elosztását.

GOLP2011