A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet legalább ötéves időszakra maximális éves összegeket – felső határokat – állapít meg arra vonatkozóan, hogy az EU mennyi pénzt költhet az egyes szakpolitikai területeken (fejezeteken) belül. Ezenfelül megállapítja a kiadások teljes összegének éves felső határát is.
A jelenleg hatályos többéves pénzügyi keret a 2007–2013-as költségvetési ciklusra vonatkozik, a javasolt új többéves pénzügyi keret pedig 2014-től 2020-ig lesz hatályban.
1. Mi a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet célja?
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet célja, hogy:
- a politikai prioritásokat számadatokban fejezze ki a 2014–2020-as költségvetési ciklusra vonatkozóan;
- biztosítsa a költségvetési fegyelmet az EU-ban;
- a többéves pénzügyi keret révén megkönnyítse az EU éves költségvetésének elfogadását.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet nagy vonalakban meghatározza a részletesebb, éves uniós költségvetés kiadási oldalát. Az EU költségvetését az Európai Bizottság javaslata alapján a Tanács és az Európai Parlament fogadja el az éves költségvetési eljárás során, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben foglalt kiadási határokon belül. Mivel a többéves pénzügyi keretben foglalt felső határok nem jelentenek kiadási célkitűzést, az EU éves költségvetése rendszerint alacsonyabb, mint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő felső kiadási határok. Az egyetlen kivétel ez alól a kohéziós politika, amelynek tekintetében a többéves pénzügyi keret felső határa ténylegesen kiadási célkitűzést jelent.
Több költségvetési eszköz kikerül a többéves pénzügyi keretből
A többéves pénzügyi keret nem azonos az EU éves költségvetésével.
Az EU éves költségvetése mindig alacsonyabb, mint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő felső kiadási határok.
2.Melyek a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő felső kiadási határok és fejezetek?
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet kétféle éves kiadáshoz határoz meg felső határokat:
- kötelezettségvállalások (jogilag kötelező erejű ígérvények olyan összegek elköltésére, amelyeket nem feltétlenül muszáj ugyanazon évben kifizetni, hanem több pénzügyi éven keresztül is kifizethetők);
- kifizetések (tényleges, adott évben kifizetendő összegek).
Kétféle felső kiadási határ létezik:
- az egyes fejezetekhez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa,
- az összes kiadás (kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzat) felső határa. A kötelezettségvállalási előirányzatok felső összkiadási határa egyenlő az egyes fejezetek felső határainak összegével.
A valamely fejezetben rendelkezésre álló tartaléksáv csak a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát követően fordítható egy másik fejezetbe tartozó kiadások finanszírozására.
Ezenfelül a jelenlegi többéves pénzügyi keret alfejezeteket és a fejezeteken belüli felső határokat tartalmaz.
3.Milyen hatással van Lisszaboni Szerződés a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre?
A Lisszaboni Szerződés bevezette azt az előírást, hogy a többéves pénzügyi keretet rendeletben kell meghatározni. A négy eddigi többéves pénzügyi keret (1988 óta) a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodásokban szerepelt.
Az intézményközi megállapodások csak a szerződő felekre nézve kötelezőek, a rendelet ezzel szemben minden tagállamban közvetlen kötelező erővel bíró jogszabály.
További részletek:
A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret szerinti, a Bizottság által javasolt felső kiadási határok