Európai Tanács, 2019. március 21–22.

Összefoglaló – Európai Tanács, 2019. március 22., Brüsszel

Főbb eredmények

Az EU27-ek vezetői a 2019. március 21-i, csütörtöki ülésükön a brexitről tárgyaltak.

Az uniós vezetők 2019. március 22-én, pénteken a gazdaságra és a Kínával tartandó közelgő csúcstalálkozóra összpontosítottak. Emellett megbeszélést folytattak az éghajlatváltozásról, és következtetéseket fogadtak el a szabad és tisztességes választások biztosításáról, valamint a dezinformáció elleni küzdelemről.

Brexit

A vezetők tudomásul vették Theresa May miniszterelnök 2019. március 20-i levelét, amelyben kérte a brexit 2019. június 30-ig történő elhalasztását. A vezetők a határidő 2019. május 22-ig történő meghosszabbítására tettek ajánlatot, azzal a feltétellel, hogy a brit parlament a jövő héten jóváhagyja a kilépésről rendelkező megállapodást. Amennyiben erre nem kerül sor, az uniós vezetők a brexit határidejének 2019. április 12-ig történő meghosszabbítását hagyják jóvá, és elvárják, hogy „az Egyesült Királyság az említett dátum előtt jelezze további terveit”.

„Az Európai Tanács újólag hangsúlyozza, hogy nem lehet újratárgyalni a kilépésről rendelkező megállapodást, amelyről az Unió és az Egyesült Királyság között 2018 novemberében megállapodás született.”
Az Európai Tanács (50. cikk) következtetései

Az EU27-ek vezetői hangsúlyozták, hogy bármely egyoldalú kötelezettségvállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyéb aktusnak összeegyeztethetőnek kell lennie a kilépésről rendelkező megállapodás szövegével és szellemével. Hangsúlyozták, hogy minden szinten folytatni kell a munkát az Egyesült Királyság kilépésének következményeire és az esetleges rendkívüli helyzetre való felkészülés érdekében, és ennek során figyelembe kell venni minden lehetséges kimenetelt.

Az Európai Tanács (50. cikk) továbbá jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodással kapcsolatos eszközt és a politikai nyilatkozatot kiegészítő közös nyilatkozatot, amelyekről 2019. március 11-én Strasbourgban született megállapodás az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya között.

Határozat a brexit határidejének meghosszabbításáról szóló döntés hivatalossá tételéről

Az Európai Tanács (50. cikk) 2019. március 22-én határozatot fogadott el, amely hivatalossá teszi az EUSZ 50. cikke szerinti határidő meghosszabbítására vonatkozóan 2019. március 21-én létrejött politikai megállapodást. A Szerződéseknek megfelelően a határozat meghozatala az Egyesült Királysággal egyetértésben történt.

The EU and China are top trade partners. They trade over €1 billion in goods daily. The EU is China's biggest trading partner, and China is the EU's second largest trading partner.

Külkapcsolatok

Kína

Az Európai Tanács előkészítette a 2019. április 9-én tartandó EU–Kína csúcstalálkozót, továbbá véleményt cserélt általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról, globális összefüggéseiben vizsgálva azokat.

„Elsősorban olyan kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítására törekszünk majd, amely biztosítja a tisztességes versenyt és a piachoz való egyenlő hozzáférést. Ezzel összefüggésben reményeink szerint meg tudjuk majd győzni Kínát arról, hogy az ipari szubvenciók kérdése a WTO reformjának döntő elemét képezze.”
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

Ukrajna

Öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

„Az EU újólag kijelenti, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését, amely közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.”
Az Európai Tanács következtetései

Mozambik, Malawi és Zimbabwe

Az Európai Tanács mély sajnálatát fejezte ki az Idai trópusi ciklon által Mozambikban, Malawiban és Zimbabwében okozott halálesetek és pusztítás miatt. A vezetők üdvözölték az Európai Unió és tagállamai által eddig tanúsított vészhelyzeti reagálást, és kijelentették, hogy készek továbbra is sürgős humanitárius segítséget nyújtani.

Az EU gazdasági bázisának megerősítése

Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy egy szilárd gazdasági bázis megléte kulcsfontosságú Európa jóléte és versenyképessége szempontjából. Kijelentették, hogy ezt a célt a következők révén kell elérni:

az egységes piac, amelynek tekintetében a hangsúlyt a szolgáltatásalapú gazdaságra kell helyezni
az iparpolitika, amelynek keretében kiemelten kell kezelni többek között a mesterséges intelligenciát
a digitális politika, amelynek meg kell felelnie a digitális transzformáció korának és az adatgazdaság követelményeinek

E célból az Európai Tanács arra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy hozzanak intézkedéseket az alábbi területeken:

1. Az egységes piac elmélyítésének és megerősítésének folytatása

Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2020 márciusáig készítsen hosszú távú cselekvési tervet az egységes piaci szabályok végrehajtásának javítására vonatkozóan.

2. Fenntartható és versenyképes ipari bázis létrehozása

A Bizottság felkérést kapott arra, hogy 2019 végéig terjesszen elő hosszú távú tervet és konkrét intézkedéseket az uniós ipar jövőjére nézve.

3. A digitális gazdaság fejlesztése

Az Európai Tanács várakozással tekint az 5G hálózatok biztonságára irányuló bizottsági ajánlás elé.

4. A beruházások és a kockázatvállalás fokozása a kutatás és az innováció területén, olyan intézkedések révén, mint az Európai Innovációs Tanács támogatása.

5. Törekvés egy szabadkereskedelmi program kialakítására, olyan intézkedések révén, mint új szabadkereskedelmi megállapodások kötése, a piacvédelmi eszközök teljes mértékű kihasználása, valamint az EU nemzetközi közbeszerzési eszközével kapcsolatos tárgyalások újrakezdése. Az Európai Tanács felszólított továbbá a 2018. július 25-i USA–EU közös nyilatkozat gyors végrehajtása érdekében szükséges lépések megtételére.

Éghajlatváltozás

„Az Európai Tanács újólag hangsúlyozza elkötelezettségét a Párizsi Megállapodás mellett, és tudatában van annak, hogy a rendelkezésre álló legutóbbi tudományos adatok fényében fokozni kell az éghajlatváltozás jelentette probléma kezelését célzó globális erőfeszítéseket.”
Az Európai Tanács következtetései

Az uniós vezetők hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az EU 2020-ig ambiciózus hosszú távú stratégiát terjesszen elő, amely a klímasemlegességet célozza, miközben figyelembe veszi az uniós tagállamok sajátosságait és szem előtt tartja az európai ipar versenyképességét.

Az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy az Európai Tanácsban 2019 júniusában a témában tartandó további megbeszélések előkészítéseként foglalkozzon intenzívebben a hosszú távú klímastratégiával. A vezetők arra is emlékeztették az uniós országokat, hogy véglegesítsék a hosszú távú nemzeti stratégiáikat.

Az éghajlatváltozás kezelése az EU-ban

Küzdelem a dezinformáció ellen

Az állam-, illetve kormányfők következtetéseket fogadtak el a dezinformáció elleni küzdelemről, valamint arról, hogy védeni kell az európai és a nemzeti választások demokratikus integritását az EU egészében. Az Európai Tanács arra ösztönözte a magánszereplőket, például az online platformokat és a közösségi oldalakat, hogy teljeskörűen hajtsák végre a gyakorlati kódexet, valamint biztosítsanak magasabb szintű normákat a felelősségvállalás és az átláthatóság tekintetében.

Az Európai Gazdasági Térség létrehozásának 25. évfordulója

Az Európai Gazdasági Térség létrehozásának 25. évfordulója alkalmából Izland, Liechtenstein és Norvégia miniszterelnöke vendégként meghívást kapott az Európai Tanács ülésére. Ebből az alkalomból az uniós vezetőknek március 22-én, pénteken véleménycserére nyílt lehetőségük.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást 1992-ben írták alá a portugáliai Oportóban, és az 1994-ben lépett hatályba. A megállapodás értelmében a négy alapszabadságra – azaz az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgására – vonatkozó uniós jogszabályokat a 31 EGT-tagország mindegyikében alkalmazni kell.