Több mint 500 lopott gépkocsit és több mint egy tonna kábítószert foglaltak le Európa határain a Frontex vezetésével végrehajtott műveletben. A műveletben 16 uniós tagállam és számos Unión kívüli ország vett részt.
Egy hat hónapos közös művelet eredményeként 2,2 millió kg illegális üzemanyag lefoglalására került sor. A 23 uniós tagállam részvételével zajló nagyszabású művelet 2018 júliusában ért véget.
2017 tavaszán az Unió elfogadta a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó újabb négyéves tervét. Az „uniós szakpolitikai ciklusként” is ismert terv a 2021-ig tartó időszakra szól.
A szakpolitikai ciklus egy hírszerzésen alapuló, multidiszciplináris uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy az EU mindig egy lépéssel a bűnözők előtt járjon. A szakpolitikai ciklust a tagállamok irányítják, és abban számos, szorosan együttműködő szerv vállal szerepet:
Infografika – Uniós küzdelem a szervezett bűnözés ellen: 2018–2021
A teljes infografika megjelenítése
A Tanács által elfogadott 10 uniós prioritás az Europol által készített, az EU súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének értékelésében (EU SOCTA) szereplő ajánlásokon, valamint egyéb értékeléseken és szakpolitikákon alapul.
1. Kiberbűnözés
Világviszonylatban a kibertámadások évente 400 milliárd euró kárt okoznak. Az Unió fokozni kívánja a kiberbűnözés elleni küzdelmet, az alábbi három területre összpontosítva:
2. Kábítószer-kereskedelem
A kábítószer-kereskedelem és -előállítás továbbra is az EU-ban működő bűnszervezetek egyik legjövedelmezőbb tevékenysége. E téren az Unió céljai a következők:
3. Az Unióba irányuló illegális bevándorlás elősegítése
Az Európába irányuló migránscsempészést java részben embercsempészek irányítják. Jelenleg a migránsok 90%-a fizet embercsempészeknek azért, hogy eljuthasson Európába. Az Unió a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat kihasználó bűnszövetkezetek felszámolására törekszik, különösen azokéra, amelyek:
4. Szervezett lopás és betörés
Az EU törekszik azon nemzetközi bűnszervezetek ellehetetlenítésére, amelyek a határokon átnyúló megfigyelési eszközök interoperabilitásának hiányát kihasználva hajtanak végre lakásbetöréseket és autólopásokat, illetve vesznek célba vállalkozásokat.
5. Emberkereskedelem
Az EU fellép az Unión belüli emberkereskedelemmel – különösen a szexuális kizsákmányolással és a munkaerő-kizsákmányolással –, valamint a gyermekkereskedelem minden formájával szemben. A fő cél az áldozatok beazonosítása és a védelmük biztosítása.
6. Jövedéki adóval kapcsolatos csalás, illetve az eltűnő kereskedő útján elkövetett, Közösségen belüli héacsalás
Évente 60 milliárd eurót lopnak el olyan bűnözői csoportok, amelyek a héa határokon átnyúló ügyletek keretében történő kezelésének módját használják ki. Az Unió a korábbi szakpolitikai ciklus során szerzett tapasztalatok felhasználásával fel fog lépni az ilyen bűnszervezetekkel szemben.
7. Tűzfegyverek tiltott kereskedelme
Az Unió elkötelezett amellett, hogy ellehetetlenítse azon bűnszervezetek tevékenységét, amelyek az alábbiakkal foglalkoznak:
8. Környezeti bűnözés
A környezeti bűnözés világviszonylatban az egyik legjövedelmezőbb szervezett bűnözői tevékenységgé vált, amely nemcsak a környezetre, hanem a társadalom és a gazdaság egészére is kihat. Az uniós küzdelem előterében az alábbiak állnak majd:
9. Bűncselekményből származó jövedelmek
A bűnözők végső célja az anyagi haszonszerzés. A pénzügyi szolgáltatások terén megjelenő innovációk, így például a virtuális fizetőeszközök és a nem névre szóló, előre fizetett kártyák új lehetőségeket teremtenek a pénzmosáshoz és a bűnözés finanszírozásához. Az Unió az alábbiakra törekszik:
10. Okmányokkal való visszaélés
Az úti okmányok biztonsága fontos szerepet tölt be a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, továbbá elősegíti a határok védelmét és a migráció kezelését. Az Unió fel kíván lépni azokkal a bűnszervezetekkel szemben, amelyek más bűnözők számára hamis okmányokat készítenek, illetve biztosítanak.
Infografika – EU fight against organised crime: highlights of 2017
A teljes infografika megjelenítése
A 2018–2021-es időszakra vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus négy szakaszból áll.
1. Az Uniót érintő bűnügyi fenyegetés értékelése
Az EU súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségéről az Europol által készített értékelés (EU SOCTA) teljes rálátást biztosít a főbb bűnügyi veszélyekre. 2019-ben időközi jelentés készül majd az új, a változó, illetve a kialakulóban lévő veszélyekről.
2. A 2018–2021-es időszakra vonatkozó uniós bűnüldözési prioritások elfogadása
Az Europol által készített EU SOCTA-ban foglalt ajánlások alapján, valamint egyéb értékeléseket és szakpolitikákat szem előtt tartva a Tanács 10 uniós bűnüldözési prioritást fogadott el.
Mindegyik prioritás vonatkozásában egy 4 évre szóló, többéves stratégiai terv került kidolgozásra. Ezt követően a többéves stratégiai terveket egy-egy évre szóló operatív cselekvési tervekre bontották, amelyekben részletezték az adott többéves stratégiai tervben meghatározott stratégiai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket és tevékenységeket.
A többéves stratégiai terveket és az operatív cselekvési terveket egyaránt az Európai Unió Tanácsának keretében működő, a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) fogadja el.
3. Végrehajtás és nyomon követés
Az operatív cselekvési tervek végrehajtását egy-egy tagállam, az ún. vezető tagállam irányítja, a COSI pedig félévente nyomon követi a végrehajtást.
4. Értékelés
A szakpolitikai ciklus végén független értékelésre kerül sor. A Tanács tájékoztatást kap az eredményekről, amelyek a következő uniós szakpolitikai ciklus alapjául szolgálnak majd.
június 5.
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2018. júniusi ülésén a miniszterek áttekintették a 2014–2017-re vonatkozó első uniós szakpolitikai ciklus hatását. Megerősítették, hogy a ciklus rendkívül hasznosnak bizonyult, és méltatták annak multidiszciplináris jellegét.
január 1.
december 14.
A COSI új jelentéstételi rendszert fogadott el annak érdekében, hogy megkönnyítse az összes érintett szereplő munkáját. Könnyebbé válik az uniós szakpolitikai ciklus során elért eredmények összefoglalása és kiemelése is.
december
A COSI és a COSI támogató csoport elfogadta a 2018-as operatív cselekvési terveket.
november – december
A COSI és a COSI támogató csoport elfogadta a 2018–2021-es időszakra vonatkozó többéves stratégiai terveket.
június 20.
A COSI által elfogadott feladatmeghatározás információkat tartalmaz az uniós szakpolitikai ciklus főbb jellemzőire, szakaszaira és egyéb főbb releváns elemeire, különösen a következőkre vonatkozóan:
május 18.
A Tanács következtetéseket fogadott el a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemről, amelyekben meghatározta, hogy a 2018–2021-es szakpolitikai ciklus során melyek lesznek az e területtel kapcsolatos uniós prioritások.
A következtetések 10 uniós bűnüldözési prioritást határoznak meg, azaz a következőkkel szemben kell mindenekelőtt fellépni: kiberbűnözés, kábítószerek, illegális bevándorlás elősegítése, vagyon elleni szervezett bűnözés, emberkereskedelem, jövedéki adóval kapcsolatos csalás, illetve a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás, tűzfegyverek, környezeti bűnözés, bűncselekményből származó jövedelmek és pénzmosás, valamint okmányokkal való visszaélés.
március 27.
A Tanácsban megállapodás született arról, hogy a 2018–2021-es időszakra vonatkozóan is folytatódik a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelmet célzó uniós szakpolitikai ciklus. Az első teljes körű uniós szakpolitikai ciklust 2013-ban indították, végrehajtására pedig a 2014 és 2017 közötti időszakban került sor. Ezt egy kezdeti, rövidebb időtartamú (kétéves) szakpolitikai ciklus előzte meg, amelynek végrehajtására 2012-ben és 2013-ban került sor.
Az előző uniós szakpolitikai ciklusra vonatkozóan a Tanács a következőket fogalmazta meg: „Az uniós szakpolitikai ciklus megvalósította a szervezett és súlyos bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködés javításával kapcsolatos céljait, uniós hozzáadott értéket nyújtott a tagállamoknak és struktúrákat biztosított a számukra az együttműködésük megerősítéséhez, továbbá hozzájárult az érdekelt felek közötti bizalom kialakulásához.”