Az alábbiakban időrendben áttekintjük a vezetői ütemterv keretében eddig folytatott megbeszéléseket.
A vezetői ütemterv olyan konkrét munkaprogram, amely az Európai Unió előtt álló legfontosabb politikai kihívások megoldását és az EU politikai prioritásainak megvalósítását hivatott elősegíteni. Az a célja, hogy a legmagasabb szinten szülessen megoldás a leginkább vitatott kérdésekre, ideértve például a migrációt, az euróövezet reformját és az EU jövőbeli finanszírozását.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a vezetői ütemterv keretében tartott minden ülés előtt körbeküld egy dokumentumot, amelyben világosan ismerteti a megoldandó politikai problémát. A vezetői ütemterv határozza meg a következő két évben folytatandó uniós tevékenységek irányvonalait.
Az ütemtervet Donald Tusk elnök dolgozta ki az uniós vezetők 2017. szeptember 28-án Tallinnban (Észtország) megfogalmazott kérése alapján, azzal a céllal, hogy a legnehezebb kérdésekre is úgy lehessen megoldást találni, hogy mindeközben az EU egysége ne sérüljön. Az ütemterv kidolgozását a 28 uniós állam-, illetve kormányfővel folytatott konzultációk előzték meg. 2017. október 20-án az Európai Tanács teljeskörűen jóváhagyta a vezetői ütemtervet.
„Vezérelveink egyértelműek. Mindenekelőtt minden tőlem telhetőt meg fogok tenni az EU egységének megőrzése érdekében. Másodsorban arra fogok összpontosítani, hogy polgáraink valódi problémáira – például a biztonsággal, a migrációval és a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákra – valódi megoldásokat találjunk. Végezetül mindannyian gondoskodni fogunk arról, hogy Európa eredményeket érjen el.”
Donald Tusk elnök
A vezetői ütemtervvel kapcsolatos első ülésre novemberben, a svédországi Göteborgban került sor, ahol a vezetők az oktatás és a kultúra témáját vitatták meg. Az állam-, illetve kormányfők a következő hónapokban intézményi kérdésekről és a többéves pénzügyi keretről (az EU hosszú távú költségvetéséről) fognak megbeszéléseket folytatni.
Az Európai Tanács a vezetői ütemtervről szóló, 2018. szeptember 20-i, salzburgi tematikus vitát követően 2018. október 18-án következtetéseket fogadott el a belső biztonságról.
Tekintettel a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen nemrég elkövetett kibertámadásokra, az uniós vezetők felszólítottak a hibrid, a kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetésektől való elrettentést célzó uniós fellépés és a reziliencia további erősítésére.
Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója
Erre a csúcstalálkozóra a vezetői ütemterv keretében került sor, egyik fő témája pedig a belső biztonság volt. Az állam-, illetve kormányfők áttekintették az elért eredményeket és megállapodtak abban, hogy
meg kell erősíteni az Európai Határ- és Parti Őrséget
fokozni kell a küzdelmet a számítástechnikai bűnözés, manipuláció és félretájékoztatás ellen
A szuverenitásnak és a Frontex méretének a kérdéséről további megbeszéléseket kell folytatni.
Az uniós vezetők a vezetői ütemterv keretében a közelmúltban megvitatott több kérdésről is következtetéseket fogadtak el, így az innovációról, a digitális gazdaság adóztatásáról, az adókikerülésről és az adókijátszásról.
Donald Tusk elnök a Szófiában tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozó előestéjén nem hivatalos munkavacsorára hívta meg az uniós vezetőket. A munkavacsora a vezetői ütemterv részét képezte, középpontjában pedig az innováció és a digitális gazdaság állt. „Megállapodtunk arról, hogy a technológiai forradalom jelentette kihívások kezelése érdekében az EU fokozni fogja a digitális és innovációs területen tett erőfeszítéseit. A júniusi hivatalos ülésünkön nagyon is konkrét döntéseket fogunk hozni” – nyilatkozta Donald Tusk elnök az ülést követően.
Az uniós vezetők az iráni nukleáris megállapodásról is véleményt cseréltek. Egyhangúlag megállapodtak abban, hogy az EU a megállapodás részes fele marad, ameddig Irán teljes mértékben eleget tesz az abban foglaltaknak. Az állam-, illetve kormányfők az USA-val való kereskedelem kérdését is megvitatták.
Az uniós vezetők a digitális gazdaság adóztatásáról tárgyaltak 2018. március 22-én
Adózás és GMU
Az Európai Tanács tagjai a vezetői ütemtervben foglaltak alapján 2018. március 22-én vitát tartottak az adózásról, különös tekintettel a digitális gazdaság területére. Ennek során elsősorban a következőket tekintették át: hogyan kellene módosítani az adórendszereket a digitális gazdaság térnyerésének figyelembevételével, mit lehetne még tenni az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem területén, valamint uniós és nemzetközi szinten hogyan lehetne a legjobban biztosítani a szinergiákat.
A tizenkilenc euróövezeti ország vezetői március 23-án a gazdasági és monetáris unió hosszú távú reformjairól tárgyaltak, egyebek mellett az euróövezet közös fiskális rendszerének létrehozásáról szóló javaslatról.
A vezetők megerősítették, hogy a legfontosabb prioritások a következők:
a bankunió megerősítése
az Európai Stabilitási Mechanizmus reformja
A vezetők kijelentették, hogy folytatni fogják a vitát e kérdésekről a következő, júniusi euróövezeti csúcstalálkozón, amelyen várhatóan megszületnek az első döntések is.
Az uniós vezetők Brüsszelben nem hivatalos találkozót tartottak, hogy megvitassanak bizonyos intézményi kérdéseket, köztük a következőket:
az Európai Parlament összetétele a 2019-es választásokat követően és az esetleges transznacionális listák
a legfelső szintű tisztségviselők uniós kinevezésének módja, ideértve a listavezetőket (ún. „Spitzenkandidaten”) is
Az állam-, illetve kormányfők megvitatták továbbá a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret politikai prioritásait. Ez a többéves pénzügyi keret az EU hosszú távú költségvetése.
Az Európai Tanács decemberi ülése alkalmával az uniós vezetők vitát folytattak a migrációs politika jövőjéről, egyaránt kitérve annak külső és belső dimenziójára. A megbeszélés célja az volt, hogy a vezetők előkészítsék a menekültügyi rendszer reformjáról 2018 júniusáig elérendő megállapodást. Az euróövezeti csúcstalálkozón, amelyen a nem euróövezeti tagállamok is részt vettek, a 27 tagállam képviselői a gazdasági és monetáris unióról (GMU) és a bankunióról tárgyaltak. A megbeszélésen megállapodás született a következő hat hónapra szóló munkatervről, így többek között arról is, hogy a következő euróövezeti csúcstalálkozóra márciusban fog sor kerülni.
November 17-én Göteborgban, Donald Tusk elnökletével került sor a vezetői ütemtervben előirányzott első vitára, amely az oktatás és a kultúra területén folytatott uniós erőfeszítések fokozására irányult. E vita nyomán az Európai Tanács a decemberi ülésén következtetéseket fogadott el az oktatásról és a kultúráról, amelyekben prioritásként határozta meg a többek között az Erasmus program keretében biztosított cserelehetőségek kibővítését és az idegennyelv-tanulás ösztönzését.
Szeptember 28-án, a tallinni digitális csúcstalálkozó előestéjén az uniós vezetők Donald Tusk elnök vezetésével nem hivatalos munkavacsorát tartottak. A vezetők eszmecserét folytattak arról, hogy egy évvel a pozsonyi menetrend elfogadását követően melyek az EU előtt álló legsürgetőbb kihívások. Az uniós vezetők továbbá felkérték Donald Tusk elnököt, hogy állítson össze egy munkaprogramot – egy vezetői ütemtervet – iránymutatásul a 2019. májusi európai parlamenti választásokig tartó időszakra vonatkozóan.
A teljes infografika megjelenítése