Balti-tenger: a Tanács megállapodott a 2020. évi fogási korlátokról

A Tanács a mai napon megállapodott a kereskedelmi szempontból legfontosabb tíz balti-tengeri halállományteljes kifogható mennyiségéről (TAC) és tagállami kvótáiról a következő évre vonatkozóan. A megállapodás tehát meghatározza, hogy a következő évben hány európai halász, milyen feltételek mellett folytathat halászati tevékenységet.

A legfrissebb tudományos szakvélemények felhívták a figyelmet Balti-tenger rossz halászati feltételeire, ezért a Tanács úgy határozott, hogy a legtöbb halállomány esetében csökkenti a halászati lehetőségeket. A teljes kifogható mennyiség kizárólag a rigai-öbölbeli heringállomány esetébennövekedett kis mértékben, a finn-öbölbeli lazacállomány esetében pedig változatlan maradt.

Különösen jelentős volt a csökkentés a tőkehal esetében – 60%-oscsökkentés a Balti-tenger nyugati részén –, a járulékos fogások pedig csak a keleti részen engedélyezettek.

Bátor döntéseket kellett hoznunk a balti-tengeri halállományok egészségének és a térségben folytatott halászat hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése érdekében. A mai megállapodás nemcsak az állományhelyreállítást teszi lehetővé, hanem az uniós halászokat érintő társadalmi-gazdasági hatások mérséklését is segíti.

Jari Leppä, Finnország mezőgazdasági és erdészeti minisztere, a Tanács elnöke

A megállapodás részletei

• A Tanács megállapodott a 2020. évi balti-tengeri fogási korlátokról
  ×

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

Az elfogadott mennyiségek meghatározásakor a Bizottság javaslata alapján figyelembe vették a közös halászati politika célkitűzéseinek teljesítése iránti elkötelezettséget, beleértve a maximális fenntartható hozam elérését, valamint – különösen – a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által nyújtott tudományos szakvéleményt. A mennyiségek továbbá szoros összhangban állnak a Balti-tengerre vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv rendelkezéseivel is.

Az egyes fajokra vonatkozó TAC-ok és nemzeti kvóták meghatározása mellett a Tanács a tőkehalállományokra vonatkozóan további intézkedésekről állapodott meg, például:

– szigorúbb korlátokat határozott meg a rekreációs célú halászat tekintetében (általános szabályként a napi fogási korlátozás legfeljebb öt példány halászonként)

– hosszabb tilalmi időszakokat határozott meg a 25. és 26. alkörzetben (május 1-től augusztus 31-ig), a 22–23. alkörzetben (február 1-től március 31-ig) és a 24. alkörzetben (június 1-től július 31-ig)

Mivel a halászati lehetőségek elfogadott, nagy mértékű csökkentése kedvezőtlen társadalmi-gazdasági következményekkel fog járni az érintett halászatokra nézve, a balti-tengeri tagállamok és a Bizottság hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a válság megfelelő kezelése.

A gyors megállapodás lehetővé tétele céljából regionális szinten előkészítő munkára került sor a BALTFISH keretében. Ez a szerv fórumot biztosít a Balti-tengert érintő fontos halászati kérdések megvitatásához; elnökségét jelenleg Finnország tölti be.

A következő lépések

A Tanács írásbeli eljárással fogadja el hivatalosan a rendelet szövegét.

Háttér

A mai megbeszélések kiindulópontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésére mint jogalapra alapozott bizottsági javaslat.
Az említett cikk értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket. A rendelet elfogadásához ezért nincsen szükség sem az Európai Parlament részvételére, sem pedig a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére.

• Bizottsági javaslat – 11814/19
• Bizottsági javaslat – 11814/19 ADD 1
• A Balti-tengerre vonatkozó többéves halászati gazdálkodási terv
• A fogási korlátok és a kvóták meghatározása