A Schuman-nyilatkozat
Az EU születése
A jelenlegi Európai Unió alapkövét egy 1950. május 9-én elhangzott egyedülálló nyilatkozat fektette le, amely két központi értékünket – a békét és a szolidaritást – helyezte a középpontba.
A háború utáni Európa
A II. világháború okozta hatalmas emberi veszteségeket és gazdasági rombolást követően az 1950-es évek elején az európai országok lassan újjáépültek a hidegháború által kiváltott újabb globális feszültségek árnyékában.
Gyermek a varsói Szent Kázmér-templom romjai között, 1945.
Gyermek a varsói Szent Kázmér-templom romjai között, 1945.
Az akkori európai politikusok legtöbbje megélte mindkét világháború borzalmait. Közülük néhányan osztoztak abban az elképzelésben, hogy az európai országok közötti jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében egységes Európát kell létrehozni. Ezek a politikusok később az Európai Unió alapító atyáiként váltak ismertté.
Az alapító atyák elképzelése az volt, hogy az európai országok helyezzék közös ellenőrzés alá stratégiai erőforrásaikat, hogy így a történelmi versenytársak – például Franciaország és Németország – közötti háború „nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen” legyen.
„A [szén- és acél]termelés egyesítése […] megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.”
Béke és szolidaritás
Az egységes Európa jövőképének középpontjában a szén- és acélunió állt. A szénre és acélra támaszkodó nehézipar korábban a szuverén államok előjoga volt, és rendkívül fontos szerepet töltött be a fegyverkezés és ezzel a háború szempontjából.
Meggyőződve arról, hogy gazdasági érdekeik egyesítése meg fogja akadályozni a kartellek és monopóliumok kialakulását, valamint növelni fogja az életszínvonalat, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg kormánya történelmi lépést tett az egységes Európa felé.
Az ellenállás harcosaitól kezdve ügyvédeken át parlamenti képviselőkig sok különböző ember tartozott az EU úttörőit alkotó sokszínű csoportba, akik mindannyian egy békés, egységes és virágzó Európa mellett tettek hitet.
Az „Hommage aux Pères fondateurs de l’Europe” műemlék Robert Schuman egykori háza előtt. A szobrok Európa négy alapítóját, Alcide de Gasperi, Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer politikusokat ábrázolják.
Az „Hommage aux Pères fondateurs de l’Europe” műemlék Robert Schuman egykori háza előtt. A szobrok Európa négy alapítóját, Alcide de Gasperi, Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer politikusokat ábrázolják.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter a később Schuman-nyilatkozatként ismertté vált beszédében bejelentette egy közös Főhatóság ellenőrzése alatt álló Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának szándékát.
„A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.”
Egységes Európa
A Schuman-nyilatkozat nyomán a felek 1951. április 18-án Párizsban aláírták az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést. A szerződés 1952. július 23-án lépett hatályba, miután Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Németországi Szövetségi Köztársaság és Olaszország („a Hatok”) ratifikálták azt.
A szerződés rendelkezései értelmében létrejött az első, nemzetek feletti európai szervezet: az Európai Szén- és Acélközösség. Bár ezen első szerződés közvetlen célja a szén és az acél közös piacának létrehozása volt, egyúttal egy olyan gazdasági közösség alapjainak lefektetésére is irányult, amely fokozatosan politikai unióvá válik.
A szerződés létrehozta az Európai Unió ma is működő intézményeinek, azaz a Bizottságnak, a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bíróságnak az elődeit: a Főhatóságot, a Közgyűlést, a Különleges Miniszteri Tanácsot és a Bíróságot.
Az Európai Szén- és Acélközösség hat tagállamának külügyminiszterei a messinai konferencián.
Az Európai Szén- és Acélközösség hat tagállamának külügyminiszterei a messinai konferencián.
Az 1955. június 1-jén és 2-án az olaszországi Messinában tartott konferencia résztvevői kidolgozták az európai közös piac koncepcióját.
A koncepció két évvel később testesült meg, amikor a Hatok 1957. március 25-én az olasz fővárosban aláírták a Római Szerződéseket. A Római Szerződések 1958. január 1-jén léptek hatályba.
A Szerződések ünnepélyes aláírása a római Capitolium dombon található Palazzo dei Conservatori épületében.
A Szerződések ünnepélyes aláírása a római Capitolium dombon található Palazzo dei Conservatori épületében.
„Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka. Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség.”
Robert Schuman: Európa atyja
Robert Schuman, a nyilatkozat névadója, német állampolgárként született, de 1919-ben francia állampolgárrá vált, miután Elzász-Lotaringiát visszacsatolták Franciaországhoz.
A II. világháború kitörésekor a francia kormányban volt helyettes államtitkár.
A háború alatt a francia ellenállás aktív tagja volt, amiért őrizetbe került. Óriási szerencsével sikerült megmenekülnie attól, hogy a dachaui koncentrációs táborba deportálják, és a háború végéig Franciaországban rejtőzködött.
A háború után visszatért a francia politikai életbe, és számos vezető tisztséget töltött be: először pénzügyminiszterként, 1947-ben miniszterelnökként, 1948 és 1952 között külügyminiszterként, 1955–56-ban pedig igazságügyi miniszterként.
Francia külügyminiszterként ő felügyelte a nyilatkozat kidolgozását, amelyben Paul Reuter, Bernard Clappier, Jean Monnet, Pierre Uri és Etienne Hirsch vettek részt.
Robert Schuman az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte után is Európa egységének megvalósításán munkálkodott.
1958-ban megválasztották a mai Európai Parlament elődjének számító intézmény, a Közgyűlés első elnökévé.
Amikor hivatalából távozott, a Parlament az „Európa atyja” címet adományozta neki.
Európa-nap
Az 1950-ben elhangzott Schuman-nyilatkozat jelentősége miatt május 9-ét „Európa-napként” ünnepeljük.
Az egyesült Európáért tett úttörő munkájának emlékére Brüsszelben az a negyed viseli nevét, ahol ma számos európai uniós intézmény székhelye is megtalálható.
Források
Német város, második világháború: ismeretlen szerző
Gyermek a Szent Kázmér-templom romjai között: wikimedia, ismeretlen szerző, nyilvánosan hozzáférhető
A többi kép szerzői joga: Európai Unió
Frissítve 24 április 2025
Built with Shorthand