Időrendi áttekintés – Történelem

Robert Schuman francia külügyminiszter bejelentette egy közös főhatóság ellenőrzése alatt álló Európai Szén- és Acélközösség létrehozását. A béke és a szolidaritás alapelveinek rögzítésével a nyilatkozat lefektette azokat az alapokat, amelyekre az Európai Unió felépülhetett.

• A Schuman-nyilatkozat (képes összefoglaló)

A Párizsi Szerződés létrehozza a szén és az acél közös piacát megteremtő Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ez enyhíti a bizalmatlanságot és a feszültséget, amely a szomszédos európai országok közötti kapcsolatokat a II. világháborút követően jellemzi. Az ESZAK-Szerződés, amely 2002-ben hatályát vesztette, az Európai Közösség első alapító szerződése.

Először ül össze – Luxembourgban – az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsa, amely az Európai Unió Tanácsának elődje.

A római szerződések létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK Tanácsának első ülését 1958. január 25-én tartják Victor Larock belga külügyminiszter elnökletével.

1965-ben Franciaország bejelenti, hogy a továbbiakban nem vesz részt a Tanács ülésein, mivel nem ért egyet a közös agrárpolitika finanszírozásáról folytatott tárgyalásokkal. A válság később, az 1966. évi luxemburgi kompromisszum eredményeként megoldódik, amely bevezeti az egyhangú szavazást azokban az esetekben, amikor döntő fontosságú érdekek forognak kockán.

E két szerződés (1967 és 1971) közös Tanácsot, Bizottságot és költségvetést hoz létre a három közösség (ESZAK, Euratom és EGK) számára. A Coreper hivatalosan is a Tanács előkészítő szervévé válik.

• Coreper I.
• Coreper II.

Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez, így a tagállamok száma kilencre nő.

Az újonnan létrehozott Európai Tanács első alkalommal 1975 márciusában Dublinban ülésezik.

• Az Európai Tanács következtetései – Dublin, 1975. március 10–11.

Az EU tagállamainak száma Görögország csatlakozásával tízre emelkedik.

Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia Schengenben (Luxemburg) aláírja a határellenőrzés megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást.

A Schengeni Megállapodás fokozatosan lehetővé teszi a belső határok útlevél‑ellenőrzés nélküli átlépését. A Schengeni Megállapodás végrehajtása később, 1995-ben veszi kezdetét.

Spanyolország és Portugália csatlakozik az EU-hoz, így az Európai Közösségek tagállamainak száma tizenkettőre emelkedik.

Az Egységes Európai Okmány (EEO) létrehozza a belső piacot, amely lehetővé teszi az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Útjára indítja a külpolitikai együttműködést, valamint kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatalra.

• Döntéshozatal a Tanácsban

Az Egységes Európai Okmány ezenfelül jogalapot teremt az Európai Tanács számára, hivatalossá téve ezzel az állam-, illetve kormányfők találkozóit.

Az Európai Tanács az 1992-es edinburgh-i ülésén dönt egyes viták nyilvánossá tételéről. A nyilvános viták köre az elkövetkező években jelentősen bővült, legutóbb a Lisszaboni Szerződés révén.

A Tanács nyilvános vitái és tanácskozásai napjainkban a Tanács honlapján követhetők.

• Vitákat és tanácskozásokat itt tekinthet meg élőben:

Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, amely létrehozza a kibővített közösségi pilléren nyugvó Európai Uniót. Megteremti továbbá a gazdasági és monetáris uniót, valamint két új pillért is bevezet: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.

Az Európai Tanács hivatalos jogállást nyer a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. E szerződés kimondja: az Európai Tanács feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

A szerződéssel kezdetét veszi az euróra való áttérés előkészítése, és útjára indul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) is.

• Hogyan változtatta meg a Maastrichti Szerződés Európát? (vizuális történet)

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A tizenöt tagállam területe így Nyugat-Európa szinte teljes egészét lefedi.

Az Európai Tanács jóváhagyja az eurócsoport létrehozását. Ezen informális testület tagjai a nemzeti pénznemükként az eurót használó országok pénzügyminiszterei. Az eurócsoport első ülését 1998. június 4-én tartják a Luxemburgban található senningeni kastélyban.

• Az eurócsoport

Az Amszterdami Szerződés létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és integrálja a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A szerződés módosítja a Tanács főtitkárának a szerepét, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének tisztségét is betölti.

2002. január 1-jén megkezdődik az euróbankjegyek és -érmék használata; ezzel az euró felváltja a nemzeti valutákat.

A Nizzai Szerződés megreformálja az uniós intézményeket, hogy előkészítse az utat a jövőben 27 tagúra bővülő Unió számára. A Tanács reformja révén a szerződés kiszélesíti a minősített többségi szavazás alkalmazási körét és bevezeti a tagállamok közötti megerősített együttműködés elvét.

Tíz új ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Az EU ezen bővítése érinti egyidejűleg a legtöbb polgárt és a legnagyobb számú országot.

A bővítés eredményeképp az EU-tagállamok száma huszonötre nő.

Bulgária és Románia az EU tagjává válik, így a tagállamok száma huszonhétre nő.

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely megreformálja az EU szerkezetét és működését.

A Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban.

Az Európai Tanács önálló intézménnyé válik és saját elnököt kap. 2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és a testület elnöki tisztsége nem volt hivatalos; ezt a szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője látta el.

• Az Európai Tanács elnökének szerepe
• A Lisszaboni Szerződés: Hogyan nyerte el az EU mai formáját? (vizuális történet)

2012-ben az EU kapja a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

A norvég Nobel-bizottság azzal indokolja döntését, hogy az EU stabilizáló szerepe jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy része háborús kontinensből a béke kontinensévé vált.

Horvátország Szlovénia után a volt Jugoszlávia második országaként csatlakozik az EU-hoz.

Az EU tagállamainak száma huszonnyolcra emelkedik.

A 2016. június 23-án az Egyesült Királyságban tartott népszavazást, valamint a kilépésről rendelkező megállapodás mindkét fél általi, 2020. januári megerősítését követően az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót.