Az Európai Unió Tanácsa
Az EU Tanácsa az a szerv, amelynek keretében az egyes uniós országok nemzeti miniszterei találkoznak, hogy uniós jogszabályokat tárgyaljanak meg és fogadjanak el.
Kiemelt híreink
- 2026. július 14.
Az EU bővítése négy csatlakozási konferenciával halad előre
Az EU csatlakozási konferenciát tartott Ukrajnával, Montenegróval, Moldovával, illetve Albániával. Ez fontos mérföldkövet jelentett az egyes országoknak az uniós tagság felé vezető útján, és az EU bővítésének további előmozdítása tekintetében.
Jelenleg Írország tölti be a Tanács elnökségét
Írország 2026. december 31-ig tölti be a Tanács elnökségét. Ez a nyolcadik alkalom, hogy Írország áll a Tanács élén, ezúttal a Litvániával és Görögországgal alkotott elnökségi trió részeként. Az ír elnökséget az „Egységben az erő” elv fogja vezérelni.
A Tanács tevékenységei
Az Európai Unió Tanácsa (amelyre gyakran egyszerűen „Tanácsként” hivatkoznak) a 27 uniós tagállam kormányainak minisztereit tömöríti. A Tanács fő feladata a jogalkotás.
Emellett elfogadja az uniós költségvetést, szakpolitikai koordinációt végez, nemzetközi megállapodásokat köt az EU nevében, továbbá kialakítja az Unió kül- és biztonságpolitikáját.
Az EU Tanácsa egyetlen jogi személy. A gyakorlatban azonban a miniszterek a Tanács keretében különböző tematikus csoportokban, közismert nevükön „tanácsi formációkban” üléseznek.
Munkaterületek
-
Általános Ügyek Tanácsa
-
Bel- és Igazságügyi Tanács
-
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
-
Gazdasági és Pénzügyi Tanács
-
Környezetvédelmi Tanács
-
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács
-
Külügyek Tanácsa
-
Mezőgazdasági és Halászati Tanács
-
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács
-
Versenyképességi Tanács
A Tanács működése
A nemzeti kormányok miniszterei uniós jogszabályokat fogadnak el a Tanács ülésein. Mielőtt a tagállamok miniszterei szavaznának egy adott kérdésről, a Tanács előkészítő szervei előbb megvizsgálják és megvitatják azt. A jogszabályok többsége esetében a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Parlamenttel együtt hoz döntést.
Az EU Tanácsának elnöksége felelős azért, hogy a Tanács munkája előrehaladjon. Az elnökséget félévente más és más uniós ország tölti be, egymást váltva.
Az előkészítő szervek (a munkacsoportok és a Coreper) minden napirendi pontot megvizsgálnak, mielőtt a miniszterek azokkal kapcsolatban döntést hoznak.
A Tanács a legtöbb területen az Európai Parlamenttel együtt, társjogalkotóként jár el. Emellett politikai álláspontok kifejezésére szolgáló határozatokat is hoz.
A Tanács – az adott témától függően – három különböző szavazási rendszert alkalmaz: a minősített többségi szavazást, az egyszerű többségi szavazást, valamint az egyhangúságot. A legtöbb esetben minősített többséget alkalmaznak.
A Tanács elnöksége meghatározza a napirendet, továbbá felelős azért, hogy a Tanács munkája előrehaladjon. Az elnökséget félévente más és más uniós ország tölti be, egymást váltva.
A Tanács különböző szintjein évente átlagosan összesen több mint 4000 ülést tartanak. Ezek közül mintegy 70–80 a miniszteri ülés. A miniszteri ülésekre főként Brüsszelben kerül sor, kivéve áprilisban, júniusban és októberben, amikor ezeket az üléseket Luxembourgban rendezik meg.
Történeti áttekintés
Alább megtekintheti a Tanács történetének mérföldköveit, a Tanács létrejöttétől kezdve egészen napjainkig.
-
1958
-
Január 25. Létrejön a Tanács
Az EGK Tanácsának első ülése a belga külügyminiszter vezetésével
-
1993
-
November 1. A Maastrichti Szerződés
A Maastrichti Szerződés új szakpolitikai területeket határoz meg, például a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a bel- és igazságügyi politikát
-
2009
-
December 1. A Lisszaboni Szerződés
A Lisszaboni Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatal során