Az EU Tanácsának elnöksége
Az elnökség feladatai
A Tanács elnöksége felel a Tanácsban végzett uniós jogalkotási munka előmozdításáért: fenn kell tartania az Unió programjának folytonosságát, valamint biztosítania kell a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét és a tagállamok közötti együttműködést.
Alapvető szerepet tölt be az EU stabilitása és jogalkotási feladatainak ellátása szempontjából.
Öt fő feladat
Az elnökség fő feladatai a következők: az ülések megtervezése, koordinálása és levezetése, a Tanács képviselete, a más uniós intézményekkel folytatott tárgyalások, a tevékenységeiről folytatott kommunikáció, valamint az, hogy elfogulatlan közvetítőként járjon el annak érdekében, hogy sikerüljön megállapodásra jutni a Tanácson belül.
Megtervezi, koordinálja és levezeti az üléseket
Az elnökség megtervezi, koordinálja és levezeti a Tanács és a legtöbb tanácsi előkészítő szerv üléseit (a Külügyek Tanácsa üléseinek kivételével).
Elfogulatlan közvetítőként jár el
A megbeszélések során elfogulatlan közvetítőként jár el, és kompromisszumos megoldásokat javasol annak érdekében, hogy a Tanácsban megállapodás születhessen.
Képviseli a Tanácsot
Az elnökség képviseli a Tanácsot az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és más uniós intézményekkel történő kapcsolattartás során.
Tárgyalásokat folytat más uniós intézményekkel
Tárgyalásokat folytat a Tanács nevében más uniós intézményekkel, hogy megállapodás születhessen a jogalkotási javaslatokról.
Kommunikációt folytat tevékenységeiről
Az elnökség közreműködik a nyilvánosságnak a Tanács tevékenységeiről történő tájékoztatásában, például sajtótájékoztatók készítésével.
Az elnökség lényegénél fogva semleges. Feladata, hogy elfogulatlan közvetítőként járjon el. Az elnökséget betöltő tagállam nem részesítheti előnyben sem saját, sem bármely más tagállam álláspontját.
Mivel az Európai Uniónak 27 tagállama van, amelyek hat-hat hónapig töltik be a Tanács elnökségét, így minden egyes tagállamra – az ország méretétől függetlenül – 13,5 évenként hárul a feladat, hogy betöltse ezt a tisztséget.
Az elnökség szorosan koordinál:
- az Európai Tanács elnökével
- az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével
Az elnökség azon túl, hogy támogatja a fenti két tisztviselő munkáját, időnként felkérést kaphat arra, hogy bizonyos feladatokat ellásson a főképviselő kérésére – például hogy képviselje a Külügyek Tanácsát az Európai Parlamentben, vagy vezesse a Külügyek Tanácsának ülését, amikor az a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos kérdéseket vitat meg.
A Tanács jelenlegi soros elnöksége
Írország nyolcadszor tölti be a Tanács soros elnökségének tisztségét, ezúttal a Litvániával és Görögországgal alkotott elnökségi trió tagjaként. Megbízatása 2026. december 31-én ér véget.
Az „Egységben az erő” mottó jegyében Írország a versenyképesség, az értékek és a biztonság központi témáira fog összpontosítani.
A soros elnökség intézménye
Minden uniós ország alkalmanként hat hónapig tölti be a Tanács elnökségét. Az egyes tagállamok elnökségi sorrendjét tanácsi határozat rögzíti.
A féléves időszak során a Tanács minden szintjén a soros elnökség vezeti le az üléseket, amivel hozzájárul a jogalkotási munka folytonosságának biztosításához.
A soron következő elnökség
A tagállamok zászlói a 2018 és 2030 közötti éveket megjelenítő tárgyalóasztal grafikus ábrázolása körül. A zászlók azon év szerint és azon elnökségi trió részeként jelennek meg, amelyben a tagállamok utoljára betöltötték vagy a legközelebb betöltik az elnökséget ezen időszak alatt:
Észtország: 2017. július–december (a Bulgáriával és Ausztriával alkotott elnökségi trióban)
Bulgária: 2018. január–június (az Észtországgal és Ausztriával alkotott elnökségi trióban)
Ausztria: 2018. július–december (az Észtországgal és Bulgáriával alkotott elnökségi trióban)
Románia: 2019. január–június (a Finnországgal és Horvátországgal alkotott elnökségi trióban)
Finnország: 2019. július–december (a Romániával és Horvátországgal alkotott elnökségi trióban)
Horvátország: 2020. január–június (a Romániával és Finnországgal alkotott elnökségi trióban)
Németország: 2020. július–december (a Portugáliával és Szlovéniával alkotott elnökségi trióban)
Portugália: 2021. január–június (a Németországgal és Szlovéniával alkotott elnökségi trióban)
Szlovénia: 2021. július–december (a Portugáliával és Németországgal alkotott elnökségi trióban)
Franciaország: 2022. január–június (a Csehországgal és Svédországgal alkotott elnökségi trióban)
Csehország: 2022. július–december (a Franciaországgal és Svédországgal alkotott elnökségi trióban)
Svédország: 2023. január–június (a Franciaországgal és Csehországgal alkotott elnökségi trióban)
Spanyolország: 2023. július–december (a Belgiummal és Magyarországgal alkotott elnökségi trióban)
Belgium: 2024. január–június (a Spanyolországgal és Magyarországgal alkotott elnökségi trióban)
Magyarország: 2024. július–december (a Spanyolországgal és Belgiummal alkotott elnökségi trióban)
Lengyelország: 2025. január–június (a Dániával és Ciprussal alkotott elnökségi trióban)
Dánia: 2025. július–december (a Lengyelországgal és Ciprussal alkotott elnökségi trióban)
Ciprus: 2026. január–június (a Lengyelországgal és Dániával alkotott elnökségi trióban)
Írország: 2026. július–december (a Litvániával és Görögországgal alkotott elnökségi trióban)
Litvánia: 2027. január–június (az Írországgal és Görögországgal alkotott elnökségi trióban)
Görögország: 2027. július–december (az Írországgal és Litvániával alkotott elnökségi trióban)
Olaszország: 2028. január–június (a Lettországgal és Luxemburggal alkotott elnökségi trióban)
Lettország: 2028. július–december (az Olaszországgal és Luxemburggal alkotott elnökségi trióban)
Luxemburg: 2029. január–június (az Olaszországgal és Lettországgal alkotott elnökségi trióban)
Hollandia: 2029. július–december (a Szlovákiával és Máltával alkotott elnökségi trióban)
Szlovákia: 2030. január–június (a Hollandiával és Máltával alkotott elnökségi trióban)
Málta: 2030. július–december (a Hollandiával és Szlovákiával alkotott elnökségi trióban)
Elnökségi trió
Az elnökséget egymást követően betöltő tagállamok hármas csoportokban – úgynevezett elnökségi triók formájában – szorosan együttműködnek egymással.
Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog.
E program alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves programját.
A jelenlegi elnökségi triót az alábbi tagállamok alkotják:
- Írország
- Litvánia
- Görögország
További információk:
Mivel jár az, ha egy tagállam az EU Tanácsának soros elnöke?
Tudnivalók a Tanács üléseiről
A Tanács tevékenységei
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 7.