Az EU Tanácsának elnöksége

A soros elnökség intézménye

A Tanács elnöki tisztét félévente más-más tagállam tölti be. E féléves időszak során minden szinten a soros elnökség vezeti az üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát.

Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak. E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét.

A jelenlegi triót az észt, a bolgár és az osztrák elnökség alkotja.

• Az osztrák elnökség honlapja
• Az osztrák elnökség programja
• Az osztrák elnökség tervezett ülésnaptára

Az Európai Unió Tanácsának osztrák elnöksége: 2018. július 1. és december 31. között

Az osztrák elnökség prioritásait az alábbi jelmondat határozza meg: „Védelmet nyújtó Európa”.

Az elnökség a menekültügyi és migrációs kérdésekre, a külső határok védelmére, a radikalizálódás, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a digitális biztonságra és az európai értékek védelmére koncentrál a programjában.

Ausztria 1995-ös csatlakozása óta 1998 és 2006 után most harmadszor tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét.

Az elnökség feladatai

Az elnökség felel a Tanács jogalkotási munkájának előmozdításáért. Biztosítania kell az Unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. Feladatai ellátása érdekében az elnökségnek a tisztességes, semleges közvetítő szerepét kell betöltenie.

Az elnökségnek két fő feladatköre van:

1. A Tanács és az előkészítő szervek üléseinek előkészítése és vezetése

A Külügyek Tanácsa üléseinek kivételével az elnökség vezeti a Tanács különböző formációinak és előkészítő szerveinek üléseit. Az előkészítő szervek között vannak állandó bizottságok, mint például az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper), illetve egészen szűk szakterületekkel foglalkozó munkacsoportok és bizottságok is.

Az elnökség gondoskodik a megbeszélések szabályszerű lefolytatásáról, valamint a Tanács eljárási szabályzatának és munkamódszereinek megfelelő alkalmazásáról.

Ezenkívül hivatalos és nem hivatalos találkozókat rendez Brüsszelben és a soros elnökséget betöltő országban.

2. A Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel fennálló kapcsolatokban

Az elnökség képviseli a Tanácsot a többi uniós intézménnyel, különösen a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás során. Ebben a vonatkozásban az a szerepe, hogy háromoldalú egyeztetések, nem hivatalos tárgyalások és egyeztetőbizottságok segítségével megállapodást alakítson ki a jogalkotási javaslatokról.

Az elnökség szoros együttműködésben dolgozik:

• az Európai Tanács elnökével
• az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével

Az elnökség azon túl, hogy támogatja a fenti két hivatalt betöltő személy munkáját, bizonyos konkrét feladatokat is elláthat a főképviselő kérésére: képviselheti a Külügyek Tanácsát az Európai Parlamentben, vagy vezetheti a Külügyek Tanácsának ülését, amikor az a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos kérdéseket vitat meg.