A Tanács szerepe az uniós döntéshozatalban
Az uniós döntéshozatal kulcsfontosságú szereplője
Az EU Tanácsa az uniós jogszabályok megalkotásában részt vevő három fő uniós intézmény egyike.
Az Európai Unió Tanácsa – az uniós országok kormányait képviseli
Szerep: társjogalkotó
Európai Parlament – az uniós polgárokat képviseli
Szerep: társjogalkotó
Európai Bizottság – az EU általános érdekeit képviseli
Szerep: a jogszabályok kezdeményezője és végrehajtó testület
Az EU állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem alkot jogszabályokat, hanem meghatározza az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. E stratégiai iránymutatás segít az Európai Bizottság munkaprogramjának kialakításában és azon területek meghatározásában, amelyek tekintetében a Bizottság új uniós jogszabályokra irányuló javaslatokat dolgoz ki.
Hogyan történik az uniós jogszabályok elfogadása?
A legtöbb szakpolitikai területre kiterjedő uniós jogszabályok nagy többségét a Tanács és az Európai Parlament – az Európai Bizottság javaslata alapján – közösen tárgyalja meg és fogadja el. Az ilyen módon végzett együttes jogalkotói munkát „rendes jogalkotási eljárásnak” nevezzük.
E társjogalkotói szerep mellett egyes esetekben és bizonyos témák tekintetében a Tanács a fő döntéshozó.
Ennélfogva a Tanács kulcsfontosságú szereplő uniós szinten a szakpolitikák és a jogszabályok alakításában.
Az eljárások áttekintése
Amikor a Tanács az Európai Parlamenttel együtt dönt:
- rendes jogalkotási eljárás
- az EU éves költségvetése
Amikor a Tanács a fő döntéshozó:
- egyetértési eljárás; az EU hosszú távú költségvetésére – más néven a többéves pénzügyi keretre (MFF) – szintén ez vonatkozik
- konzultációs eljárás
Példák egyéb eljárásokra:
- felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
- végrehajtási jogi aktusok
- szakpolitikai koordináció
- politikai álláspontok
- nemzetközi megállapodások
Amikor a Tanács az Európai Parlamenttel együtt dönt
Rendes jogalkotási eljárás
A rendes jogalkotási eljárás keretében a Tanács és az Európai Parlament közösen vitatja meg és fogadja el az európai uniós jogszabályokat. A két intézmény társjogalkotóként jár el.
A legtöbb uniós jogszabályt ezen eljárás keretében fogadják el.
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek. A Tanács és a Parlament közösen fogadja el a jogszabályt.
Az eljárás dióhéjban
-
1
Javaslat
Az Európai Bizottság új uniós jogszabályra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
-
2
Vizsgálat (az ún. olvasat)
A Tanács és a Parlament egyaránt megvizsgálja a javaslatot, és módosíthatja azt. Ezt a vizsgálatot olvasatnak hívjuk. Az eljárás akár három olvasatot is magában foglalhat.
-
3
Elfogadás
A jogszabályt akkor fogadják el, ha a Tanács és a Parlament bármely olvasat során azonos szövegről jut megállapodásra. Ha az utolsó szakasz végére sem születik megállapodás, akkor a jogszabály nem kerül elfogadásra.
Ezen túlmenően az álláspontok közelítésének felgyorsítása és a megállapodásra jutás érdekében a rendes jogalkotási eljárás során az érintett intézmények között sor kerülhet nem hivatalos ülésekre – másként háromoldalú egyeztetésekre –, valamint azok ideiglenes megállapodásokat is köthetnek egymással.
Az EU éves költségvetésének elfogadása
Az EU éves költségvetésének elfogadására különleges eljárás keretében kerül sor. Az Európai Bizottság benyújtja a költségvetési tervezetre vonatkozó javaslatát. Ezt követően a Tanács és az Európai Parlament egyenrangú félként megvizsgálja azt, és dönt a költségvetésről. Azonos szövegről kell megállapodásra jutniuk.
Ha nem tudnak megállapodni, akkor a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.
Amikor a Tanács a fő döntéshozó
Különleges jogalkotási eljárások
Egyes meghatározott esetekben a Tanács a fő döntéshozó, és általában a Bizottság javaslata alapján határoz. A Parlament ilyenkor nem társjogalkotóként jár el, viszont konzultálni kell vele, vagy szükség van az egyetértésére.
Példaként említhetők a következők: mentességek az egységes piac tekintetében, versenyjog, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó intézkedések.
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be. Az Európai Unió Tanácsa egyedül fogadja el a jogszabályt. Az Európai Parlamenttel konzultálni kell, vagy szükség van az egyetértésére.
A különleges jogalkotási eljárásnak két fő típusa van: az egyik az egyetértési eljárás, a másik pedig a konzultációs eljárás.
Egyetértési eljárás
Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács elfogadhatja a jogszabályt. A Parlament nem módosíthatja a szöveget, hanem jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt.
Konzultációs eljárás
A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadhatja el a jogszabályt. A Tanácsnak figyelembe kell vennie a Parlament véleményét, de nem köteles követni azt.
Az EU hosszú távú költségvetésének elfogadása
Az EU hosszú távú költségvetését – más néven a többéves pénzügyi keretet (MFF) – különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mégpedig a következőképpen:
- egyrészt el kell fogadni a többéves pénzügyi keretről szóló (MFF-)rendeletet, amely meghatározza az EU által a különböző szakpolitikai területeken elkölthető maximális összegeket, és amelyet a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően fogad el;
- másrészt el kell fogadni a saját forrásokról szóló határozatot, amely meghatározza az uniós költségvetés finanszírozásának módját, és amelyet a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogad el.
Ezen eljárásban az Európai Tanács is részt vesz: az uniós Szerződésekben meghatározott szerepével összhangban politikai iránymutatást nyújt a hosszú távú költségvetés fő prioritásaival kapcsolatban, mielőtt az EU Tanácsa véglegesíti azt.
A Tanács szerepe a végrehajtási, illetve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban
Egy uniós jogszabály elfogadását követően előfordulhat, hogy a fejlődés figyelembevétele érdekében ki kell azt egészíteni, vagy pedig további szabályokra lehet szükség a jogszabály megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. E célból a Tanács és a Parlament felhatalmazhatja a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve végrehajtási jogi aktusok elfogadására.
Speciális esetekben nem a Bizottság, hanem a Tanács feladata a végrehajtási jogi aktusok elfogadása.
Tanácsi következtetések és állásfoglalások
A Tanács nemcsak jogszabályokat fogad el, hanem következtetéseket és állásfoglalásokat is,amelyek jogilag nem kötelező erejűek. Politikai álláspontok kifejezésére, illetve iránymutatás nyújtására szolgálnak az EU szakpolitikai területei közé tartozó kérdéseket illetően.
További információk:
A Tanács tevékenységei
A Tanács munkájának megszervezése
Hogyan szavaz a Tanács?
Legutóbbi frissítés: 2026. május 19.