Időrendi áttekintés – Történelem

Robert Schuman francia külügyminiszter bejelentette egy közös főhatóság ellenőrzése alatt álló Európai Szén- és Acélközösség létrehozását. A béke és a szolidaritás alapelveinek rögzítésével a nyilatkozat lefektette azokat az alapokat, amelyekre az Európai Unió felépülhetett.

• A Schuman-nyilatkozat (képes összefoglaló)

A Párizsi Szerződés létrehozza a szén és az acél közös piacát megteremtő Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ez enyhíti a bizalmatlanságot és a feszültséget, amely a szomszédos európai országok közötti kapcsolatokat a II. világháborút követően jellemzi. Az ESZAK-Szerződés, amely 2002-ben hatályát vesztette, az Európai Közösség első alapító szerződése.

A római szerződések létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK Tanácsának első ülését 1958. január 25-én tartják Victor Larock belga külügyminiszter elnökletével.

Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez, így a tagállamok száma kilencre nő.

Az 1973. decemberi koppenhágai csúcstalálkozón döntés születik arról, hogy a jövőben minden olyan esetben csúcstalálkozót rendeznek majd, amikor az szükségesnek bizonyul. Az 1974. decemberi, Valéry Giscard d’Estaing elnök vezetésével tartott párizsi csúcstalálkozó pedig létrehozza az Európai Tanácsot. Az Európai Tanács azzal a céllal jött létre, hogy az állam-, illetve kormányfők megbeszéléseinek nem hivatalos fórumaként szolgáljon.

• European Council: 50 years of working together (English version)

Az újonnan létrehozott Európai Tanács első alkalommal 1975 márciusában Dublinban ülésezik.

• Az Európai Tanács következtetései – Dublin, 1975. március 10–11.

Az EU tagállamainak száma Görögország csatlakozásával tízre emelkedik.

Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia Schengenben (Luxemburg) aláírja a határellenőrzés megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást.

A Schengeni Megállapodás fokozatosan lehetővé teszi a belső határok útlevél‑ellenőrzés nélküli átlépését. A Schengeni Megállapodás végrehajtása később, 1995-ben veszi kezdetét.

Az Európai Tanács a zászlót az Európai Közösségek hivatalos jelképévé választja.

Az Európai Tanács politikai megállapodásra jut, melynek révén megnyílik az út az Egységes Európai Okmány elfogadása előtt.

• Az Európai Tanács következtetései – Luxembourg, 1985. december 2–3.

Spanyolország és Portugália csatlakozik az EU-hoz, így az Európai Közösségek tagállamainak száma tizenkettőre emelkedik.

Az Egységes Európai Okmány (EEO) létrehozza a belső piacot, amely lehetővé teszi az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Útjára indítja a külpolitikai együttműködést, valamint kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatalra.

• Döntéshozatal a Tanácsban

Az Egységes Európai Okmány ezenfelül jogalapot teremt az Európai Tanács számára, hivatalossá téve ezzel az állam-, illetve kormányfők találkozóit.

Az Európai Tanács az 1992-es edinburgh-i ülésén dönt egyes viták nyilvánossá tételéről. A nyilvános viták köre az elkövetkező években jelentősen bővült, legutóbb a Lisszaboni Szerződés révén.

A Tanács nyilvános vitái és tanácskozásai napjainkban a Tanács honlapján követhetők.

• Vitákat és tanácskozásokat itt tekinthet meg élőben:

Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, amely létrehozza a kibővített közösségi pilléren nyugvó Európai Uniót. Megteremti továbbá a gazdasági és monetáris uniót, valamint két új pillért is bevezet: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) és a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést.

Az Európai Tanács hivatalos jogállást nyer a Maastrichti Szerződés életbe lépésével. E szerződés kimondja: az Európai Tanács feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

A szerződéssel kezdetét veszi az euróra való áttérés előkészítése, és útjára indul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) is.

• Hogyan változtatta meg a Maastrichti Szerződés Európát? (vizuális történet)

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A tizenöt tagállam területe így Nyugat-Európa szinte teljes egészét lefedi.

1996-tól kezdve az Európai Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik, míg korábban a testületnek csupán kétszer kellett összeülnie egy évben.

Az Európai Tanács jóváhagyja az eurócsoport létrehozását. Ezen informális testület tagjai a nemzeti pénznemükként az eurót használó országok pénzügyminiszterei. Az eurócsoport első ülését 1998. június 4-én tartják a Luxemburgban található senningeni kastélyban.

• Az eurócsoport

Az Amszterdami Szerződés létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és integrálja a Schengeni Megállapodást az uniós jogba. A szerződés módosítja a Tanács főtitkárának a szerepét, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének tisztségét is betölti.

2002. január 1-jén megkezdődik az euróbankjegyek és -érmék használata; ezzel az euró felváltja a nemzeti valutákat.

A Nizzai Szerződés megreformálja az uniós intézményeket, hogy előkészítse az utat a jövőben 27 tagúra bővülő Unió számára. A Tanács reformja révén a szerződés kiszélesíti a minősített többségi szavazás alkalmazási körét és bevezeti a tagállamok közötti megerősített együttműködés elvét.

2003 októberétől kezdve az Európai Tanács összes hivatalos ülését Brüsszelben rendezik meg.

A Nizzai Szerződéshez csatolt 22. nyilatkozat értelmében az Európai Tanács valamennyi ülésére Brüsszelben kerül sor, amennyiben az Unió tagállamainak száma eléri a 18-at.

Tíz új ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Az EU ezen bővítése érinti egyidejűleg a legtöbb polgárt és a legnagyobb számú országot.

A bővítés eredményeképp az EU-tagállamok száma huszonötre nő.

Bulgária és Románia az EU tagjává válik, így a tagállamok száma huszonhétre nő.

Az EU állam-, illetve kormányfői a 2009. november 19-i, brüsszeli nem hivatalos ülésükön egyhangúlag megállapodnak arról, hogy Herman Van Rompuy-t nevezik ki az Európai Tanács első állandó elnökévé.

• Herman Van Rompuy nyilatkozata

Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely megreformálja az EU szerkezetét és működését.

A Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban.

Az Európai Tanács önálló intézménnyé válik és saját elnököt kap. 2009 előtt az Európai Tanács informális szervként működött, és a testület elnöki tisztsége nem volt hivatalos; ezt a szerepet mindig az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője látta el.

• Az Európai Tanács elnökének szerepe
• A Lisszaboni Szerződés: Hogyan nyerte el az EU mai formáját? (vizuális történet)

Az Európai Tanács ülését utolsó alkalommal vezeti a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam elnöke, illetve miniszterelnöke.

Az Európai Tanács 2009. decemberi ülésének elnöke Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.

• Az Európai Tanács következtetései – Brüsszel – 2009. december 10–11.

Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i ülésén 25 európai ország vezetője aláírja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést.

A szerződés, amely hivatalossá teszi az euróövezeti csúcstalálkozókat, 2013. január 1-jén lép hatályba. Az euróövezeti csúcstalálkozókat és az elnök szerepét e szerződés 12. cikke határozza meg.

• Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról

Herman Van Rompuy-t másodszor is megválasztják az Európai Tanács elnökévé. Hivatali ideje 2012. június 1-jétől 2014. november 30-ig tart.

2012-ben az EU kapja a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

A norvég Nobel-bizottság azzal indokolja döntését, hogy az EU stabilizáló szerepe jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy része háborús kontinensből a béke kontinensévé vált.

Horvátország Szlovénia után a volt Jugoszlávia második országaként csatlakozik az EU-hoz.

Az EU tagállamainak száma huszonnyolcra emelkedik.

Donald Tusk követi Herman Van Rompuy-t az Európai Tanács elnöki tisztségében. Hivatali ideje 2014. december 1-jétől 2017. május 31-ig tart.

• Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata a hivatal-átadási ünnepségen, 2014. december 1.
• Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének életrajza

Donald Tuskot újabb két és fél évre elnökévé választotta az Európai Tanács, a 2017. június 1-jétől 2019. november 30-ig terjedő időszakra.

• Donald Tuskot újra megválasztották az Európai Tanács elnökévé (sajtóközlemény, 2017. március 9.)

Miután az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás során a brit polgárok az Európai Unióból való kiválás mellett döntöttek, az ország vezetői hivatalosan is bejelentették kilépési szándékukat az Európai Tanácsnak.

Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el az Egyesült Királyság által tett bejelentésről.

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de készen állunk arra a folyamatra, amelyet mostantól végig kell vinnünk. (...) E tárgyalások során az Unió egységesen fog fellépni és gondoskodni fog érdekeinek védelméről. Legelső prioritásunk az lesz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a polgárok, a vállalkozások és a tagállamok számára az Egyesült Királyság döntése által kiváltott bizonytalanságot.

Európai Tanács, 2017. március 29.

• Az 50. cikk szerinti bejelentő levél, 2017. március 29.
• Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok (háttér-információk)

Charles Michel követi Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki tisztségében. Hivatali ideje 2019. december 1-jétől 2022. május 31-ig tart.

• Charles Michel elnök beszéde a leköszönő elnökkel, Donald Tuskkal közösen tartott hivatalátadási ünnepségen

A 2016. június 23-án az Egyesült Királyságban tartott népszavazást, valamint a kilépésről rendelkező megállapodás mindkét fél általi, 2020. januári megerősítését követően az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót.

Az Európai Tanács újra elnökévé választotta Charles Michelt, akinek ezen második megbízatása két és fél évre, a 2022. június 1-jétől 2024. november 30-ig terjedő időszakra szól.

• Charles Michel, az Európai Tanács újraválasztott elnöke (sajtóközlemény, 2022. március 24.)

António Costa követi Charles Michelt az Európai Tanács elnöki tisztségében. Hivatali ideje 2024. december 1-jétől 2027. május 31-ig tart.

• António Costa elnök beszéde a leköszönő elnökkel, Charles Michellel közösen tartott hivatalátadási ünnepségen