Tudnivalók a Tanács üléseiről
Egy Tanács, tíz formáció
Az EU Tanácsa egyetlen jogi személy. A gyakorlatban azonban a miniszterek a Tanács keretében különböző tematikus csoportokban, közismert nevükön „tanácsi formációkban” üléseznek.
A tíz tanácsi formáció szakpolitikai területek köré szerveződik. A Tanács keretében a tagállami szinten az adott tanácsi formáció szakpolitikai területének megfelelő tárcával rendelkező tagállami miniszterek üléseznek azzal a céllal, hogy szakpolitikai intézkedéseket vitassanak meg és jogszabályokat fogadjanak el ez adott területen.
A Tanács üléseket tart például a gazdasági és pénzügyek, a környezetvédelem, az energiaügy és az igazságügy témájában, és azokon az uniós tagállamoknak a szóban forgó szakpolitikai területért felelős nemzeti miniszterei vesznek részt.
Ki vesz részt a Tanács ülésein?
Az egyes uniós tagállamok miniszterei
A Tanács ülésein az egyes uniós tagállamok kormányainak miniszteri szintű képviselői, azaz miniszterek vagy államtitkárok vesznek részt.
Például a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésein igazságügyi miniszterek, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésein pedig pénzügyminiszterek vesznek részt.
A tagállamok kormányainak képviselőiként kötelezettségeket vállalhatnak kormányaik nevében, és szavazhatnak a Tanács ülésein.
A soros elnökség mint elnök
A tanácsi formációk ülésein a Tanács féléves soros elnökségét betöltő tagállam illetékes minisztere elnököl.
Ez a Tanács valamennyi ülésére vonatkozik, kivéve a Külügyek Tanácsát, amelynek állandó elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
A Tanács elnöksége emellett meghatározza a tanácsi formációk átfogó munkaprogramját, és tevékenységei részeként nem hivatalos miniszteri üléseket szervez.
Európai biztosok és más meghívottak
Az egyes tanácsi formációk által lefedett szakpolitikai területekért felelős európai biztosok ugyancsak meghívást kapnak a Tanács üléseire.
A Tanács üléseire emellett más uniós intézmények – például az Európai Központi Bank vagy ügynökségek – képviselői, nem uniós országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői, illetve egyéb vendégek is meghívhatók.
Mi történik a Tanács ülésein?
A Tanács ülésein az egyes tagállamok nemzeti miniszterei uniós jogszabályokat tárgyalnak meg és fogadnak el, koordinálják a szakpolitikákat, és kialakítják a külpolitikát.
A miniszterek feladata, hogy a közös problémákra uniós szintű megoldást találjanak, szem előtt tartva saját tagállamuk konkrét érdekeit is. Ehhez gyakran rugalmasságra és kompromisszumkészségre van szükség.
Döntéshozatal a Tanácsban
A Tanács minden üléséhez napirend készül, amely azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyeket meg kell vitatni, vagy amelyekben döntést kell hozni.
Mivel a Tanács egyetlen jogi személynek minősül, a tíz formációjának bármelyike elfogadhat egy másik szakpolitikai területhez tartozó tanácsi jogi aktust.
A Tanács szavazás útján hozza meg döntéseit. A Tanács üléseinek eredményei jogalkotási, politikai vagy igazgatási jellegű döntések lehetnek.
Uniós jogszabályok elfogadása
Jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok megvitatása vagy szavazás azokról. Ez magában foglalja az úgynevezett „általános megközelítéseket” (azaz a Tanács álláspontját).
Következtetések és állásfoglalások
Politikai kötelezettségvállalásokat vagy álláspontokat meghatározó következtetések, ajánlások, nyilatkozatok és állásfoglalások.
Egyéb jogi aktusok
Hivatalos uniós pozíciókba történő jelölések és kinevezések, intézményközi megállapodások.
A Tanács üléseinek főbb eredményeit megtalálja a korábbi tanácsi üléseket felsoroló ülésnaptárban. Amikor a Tanács uniós jogszabályokat fogad el, a tanácsi szavazások eredményét automatikusan közzéteszik.
Kövesse élőben a Tanács nyilvános üléseit!
A Tanács üléseit akkor közvetítik nyilvánosan, amikor a Tanács jogalkotási aktusokra irányuló javaslatokról tárgyal vagy szavaz (ezt jogalkotási tanácskozásnak hívjuk). Szintén nyilvános a fontos nem jogalkotási javaslatokról tartott első tanácskozás.
Ezenkívül a Tanács rendszeresen tart nyilvános vitákat az Unió és az uniós polgárok érdekeit érintő fontos kérdésekről. Online ezek is élőben követhetők.
Az Általános Ügyek Tanácsának 18 hónapos programjával, valamint az egyéb tanácsi formációk prioritásaival és a Bizottság ötéves programjával kapcsolatos vita ugyancsak minden esetben nyilvánosan elérhető online.
Ha egy ülés nyilvános, akkor az a Tanács honlapján online követhető.
Hogyan történik a Tanács üléseinek előkészítése?
A Tanács üléseit az egyes tagállamok EU mellé kirendelt nagykövetei, valamint egyéb tagállami tisztviselők és szakértők készítik elő, előbbiek a Coreper (azaz az Állandó Képviselők Bizottsága) keretében, míg utóbbiak különböző munkacsoportokban és bizottságokban. A Coreper, illetve a munkacsoportok és a bizottságok készítik elő a Tanács valamennyi döntésének meghozatalát.
-
1
Munkacsoportok
Valamennyi jogalkotási javaslatot vagy politikai kötelezettségvállalást először az egyes tagállamok nemzeti szakértői vizsgálják meg szakértői szinten, szakosodott munkacsoportok keretében.
-
2
Coreper
Az EU mellé kirendelt nagykövetek a kormányuktól kapott utasítások alapján eljárva áttekintik a Tanács üléseinek napirendjét, és igyekeznek közös nevezőre jutni.
Ez egy alapvető fontosságú utolsó szakasz, amely lehetővé teszi a tanácsi ülések zökkenőmentes megszervezését.
-
3
Tanács
Végül a miniszterek a Tanács ülésein hozzák meg a döntéseket. A legérzékenyebb politikai kérdésekről a Tanács keretei között is megbeszéléseket folytathatnak és megállapodhatnak.
Ez a többszintű struktúra – amelyben az uniós tagállamok képviselői más és más minőségben vesznek részt – lehetővé teszi a jogalkotási javaslatok megvitatását és vizsgálatát azzal a végső céllal, hogy a Tanács számára könnyebbé váljon az uniós jogszabályok elfogadása és a döntések meghozatala.
Hogyan áll össze a Tanács ülésének napirendje?
A Tanács üléseinek napirendje „A” és „B” pontokra oszlik. Az „A” és a „B” napirendi pontok egyaránt tartalmazhatnak jogalkotási tanácskozásokat és nem jogalkotási tevékenységeket.
Az „A” napirendi pontokat nem szükséges megvitatni a Tanács ülésén.
Általánosságban elmondható, hogy a Tanács napirendjén szereplő pontok mintegy kétharmada „A” napirendi pont. Ha a Coreperben sikerült lezárni a javaslat vitáját, a javaslat a Tanács napirendjének „A” pontjai közé kerül, ami azt jelenti, hogy várhatóan vita nélkül megállapodás jön majd létre. Egy vagy több tagállam kérésére azonban e napirendi pontok újra megvitathatók.
Az „A” napirendi pontokat tárgyuktól függetlenül bármely tanácsi formáció elfogadhatja.
A „B” napirendi pontokat meg kell vitatni a Tanács ülésén. A Tanács napirendjének „B” napirendi pontjai közé olyan kérdések tartoznak:
- amelyeket a Tanács előző ülésein nem sikerült lezárni
- amelyekről a Coreperben vagy munkacsoporti szinten nem sikerült megállapodásra jutni
- amelyek politikailag igen érzékenyek, így alacsonyabb szinten nem rendezhetők
A Tanács üléseinek napirendjét előre közzéteszik, és azok a Tanács ülésnaptárában is megtalálhatók.
Mikor és hol kerül sor a Tanács üléseire?
A Tanács rendszeresen ülésezik. Egyes tanácsi formációk havonta, mások évente 3–4 alkalommal, megint mások pedig eseti alapon üléseznek. A Tanács évente mintegy 70–80 ülést tart.
A legtöbb ülés egy teljes napig tart, de vannak olyan ülések, amelyek csak fél napot vagy akár két napot vesznek igénybe.
A Tanács üléseire Brüsszelben kerül sor, kivéve áprilisban, júniusban és októberben, amikor ezeket az üléseket Luxembourgban rendezik meg.
További információk:
A Tanács tevékenységei
A Tanács szerepe az uniós döntéshozatalban
Hogyan szavaz a Tanács?