Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Kaja Kallas főképviselő
A jelenlegi főképviselő Kaja Kallas, akinek 2024 decemberétől kezdődően öt évre szól a megbízatása.
A főképviselő feladatai
A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő:
- alakítja és irányítja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját (KKBP), valamint közös biztonság- és védelempolitikáját (KBVP)
- javaslataival hozzájárul az uniós közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések kidolgozásához
- a Külügyek Tanácsának elnöke
- gondoskodik az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott határozatok végrehajtásáról
- saját szintjén képviseli az EU-t a közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódó ügyekben
- részt vesz az Európai Tanács ülésein (de annak hivatalosan nem tagja)
- tájékoztatja az Európai Parlamentet a külpolitikai és biztonsági kérdésekről
- a Tanáccsal együtt felel a KBVP-missziókért és -műveletekért
- vezeti a világszerte összesen 144 küldöttségből álló uniós diplomáciai hálózatot
- vezeti az Európai Védelmi Ügynökséget és az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetét
A főképviselő emellett az Európai Bizottság alelnökeinek egyike, és biztosítja az Unió külső tevékenységének következetességét.
A főképviselő képviselője látja el a Tanácson belül működő és a 27 tagállam nagyköveteiből álló Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) elnöki tisztét. A PBB figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a KKBP hatálya alá tartozó területeken, valamint a Tanács és a főképviselő felelőssége mellett gyakorolja a válságkezelési műveletek politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.
A Külügyek Tanácsának elnöke
A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő előkészíti és elnökként vezeti a Külügyek Tanácsának (KüT) üléseit, valamint nyomon követi annak határozatait. A Külügyek Tanácsának tagja mindegyik tagállam külügyminisztere, akik általában havonta legalább egyszer üléseznek.
A Külügyek Tanácsa emellett más formációkban is tart üléseket: ezeken a védelmi, a fejlesztési, illetve a kereskedelmi miniszterek vesznek részt.
Amikor a Külügyek Tanácsa a közös kereskedelempolitika körébe tartozó ügyeket tárgyal, az ülésen az EU Tanácsának féléves soros elnökségét betöltő uniós tagállam képviselője tölti be az elnöki posztot.
A főképviselői tisztség története
A főképviselői tisztséget az Amszterdami Szerződés alapján eredetileg 1997-ben hozták létre, de kezdetben a külpolitikai feladatok megoszlottak a főképviselő és a külkapcsolatokért felelős európai biztos között.
A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződés kibővítette a főképviselő feladatkörét: azóta a főképviselő a Külügyek Tanácsának elnöke és a Bizottság egyik alelnöke is.
Az Európai Bizottság egyik alelnökeként a főképviselő gondoskodik arról, hogy az EU által a fejlesztés, a kereskedelem, a szomszédságpolitika, a humanitárius segítségnyújtás és a válságreagálás területén folytatott átfogó külső tevékenység következetes és hatékony legyen.
A főképviselő kinevezése
A főképviselőt az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel, az Európai Bizottság elnökének egyetértésével, ötéves időtartamra.
A főképviselő kinevezésének jóváhagyásáról az Európai Parlament is szavaz. Ennek az az oka, hogy a főképviselő egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is, és az Európai Bizottság teljes testületének kinevezéséhez az Európai Parlament jóváhagyása szükséges.
Korábbi főképviselők
Európai Külügyi Szolgálat
A főképviselőt feladatai ellátásában az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) – az EU diplomáciai szolgálata – segíti.
A Lisszaboni Szerződés által létrehozott EKSZ együttműködik az uniós országok diplomáciai szolgálataival. Az EKSZ személyzetét uniós tisztviselők és alkalmazottak mellett a nemzeti diplomáciai szolgálatoktól kirendelt személyzet alkotja.
További információk
- Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az EU Hivatalos Lapja)
- Az Európai Unióról szóló szerződés 18. cikke (az EU Hivatalos Lapja)
- Az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke (az EU Hivatalos Lapja)
- Főképviselő/alelnök (Európai Külügyi Szolgálat)
- Az Európai Védelmi Ügynökség angol nyelvű honlapja
Legutóbbi frissítés: 2026. március 24.